Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-179

306 179. országos ülés 1911 június 17-én, szombaton. az idegen anyanyelvüekkel szemben, a kiket a művelés által szorosabban a nemzethez csatolni kell. E helyett hivatkozni óhajtok arra is, hogy az ország közönsége felismerte a nemzeti hivatás fontosságát, melyet a Szegeden létesitendő harmadik egyetem teljesíteni képes és az 1878— 81-iki országgyűléshez, a mikor oly irányban volt aktuális a kérdés, hogy Szeged vagy Pozsony kapja-e a harmadik egyetemet, a következő 36 törvényhatóság intézett feliratot a szegedi egyetem érdekében. A kórvények beérkezésének sorrendje szerint: Szeged szab. kir. város, Kisküküllő, Vas, Szabolcs, Torna, Zemplén vármegyék, Pécs szab. kir. város, Torda-Aranyos, Szatmár, Arad, Csanád, Doboka, Máramaros vármegyék, Budapest főváros, Szabadka szab. kir. város, Szepes vármegye, Kecskemét város, Somogy, Nyitra, Liptó, Ung, Torontál, Nógrád, Grömör-Kishont, Hunyad, Komárom, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Kolozs, Marostorda, Sojjron, Turócz, Veszprém, Sáros és később Békés vármegye. Kérem is a t. minister urat, a képviselőházhoz intézett ezen feliratokat a tárgyalási iratokhoz becsatoltatni méltóztassék. Madarász József: Helyes! Kelemen Béla: Tisztelt Ház! A kettős czélnak, azon döntő szempontoknak hangoztatása mellett, a melyek a sikeres nemzeti politika érdekeitől teszik indokolttá a harmadik egyetemnek Szegeden történő felállítását, még egy harmadik döntő érvre kívánok hivatkozni. Felhívom a t. Ház és a t. kormány figyelmét arra, hogy azokat a bajokat, melyeket a budapesti egyetem túlzsúfoltsága idéz elő, legeredményesebben a Szegedi egyetemnek a létesítésével lehet megszüntetni, mert az ország egyetlen városában felállítandó tudomány-egyetem sem számithat olyan nagyszámú látogatottságra, mint egy főiskola Szegeden. (Ugy van! balfelöl.) Ha valaki még kételkedett, aggályoskodott, hogy a sok derék magyar város között hol kelljen felállítani a harmadik egyetemet, a közéjeiskolák látogatottságainak adatai birtokában, annak ismerete mellett, hogy maga a középiskolai ifjúság hol van legnagyobb számmal és igy előreláthatólag hozzá fog tódulni az egyetemi ifjúság, ezt elhatározásában döntő érvül kell elfogadni arra, hogy Szegeden állíttasson fel a harmadik egyetem. A főbb vidéki góczpontokban lévő középiskolákra vonatkozóan a múlt tanévről az adatok ezek: (Halljuk!) Szegeden, beiratkozott 1942, vizsgát tett 1796, ebből vidéki 957. Pozsonyban beiratkozott 1499, vizsgát tett 1428. ebből vidéki 673. Debreczenben beiratkozott 1300, vizsgát tett 1249, ebből vidéki 485. Pécsett beiratkozott 1054, vizsgát tett 1001, ebből vidéki 420. Kassán beiratkozott 825, vizsgát tett 793, ebből vidéki 294. Érdekes az is, hogy a vidéki jogakadémiák népessége az 1909 évi kormányjelentés szerint a következő: Eperjes 292, ebből egy évfolyamra jut átlagban 73. < Pozsony 228, ebből egy évfolyamra jut átlagban 57. Kassa 173, ebből egy évfolyamra jut átlagban 43. Debreczen 129, ebből egy évfolyamra jut átlagban 32. Mármarossziget 125, ebből egy évfolyamra jut átlagban 31. Pécs 108, ebből egy évfolyamra jut átlagban 27. Eger 105, ebből egy évfolyamra jut átlagban 26. Kecskemét 101, ebből egy évfolyamra jut átlagban 25. Sárospatak 49, ebből egy évfolyamra jut átlagban 12. A szegedi középiskolákban az 1908/9-iki tanévben érettségi vizsgát tettek 108-an. Még ha azt veszszük fel, hogy ebből csak 75°/

0 megy főiskolára, akkor is látjuk, hogy a mig a leglátogatottabb jogakadémián egy évfolyamon 73 hallgató van, csak Szeged város középiskoláiból 81 hallgató kerül ki, vagyis csupán a Szegedi középiskolák végzett növendékei oly jelentékeny számot képesek biztosítani az egyetemhez, a mely több, mint a legnépesebb vidéki jogakadémia jelenlegi hallgatósága. Ha pedig a Szeged körzetéhez tartozó középiskolák látogatottságát tekintjük, a következő adatokat nyerjük: Csongrád, Csanád, Bács-Bodrog, Békés, Arad, Torontál, Temes, Krassó-Szörény vármegyékben ós Pestmegye déli részén levő 36 középiskola számíttatik Szeged körzetéhez. Ezen középiskolákban, a gimnáziumokban és reáliskolákban az 1908/909-iki tanévben vizsgát tett összesen 12.927 tanuló és több mint ezer tanuló tett érettségi vizsgálatot. Ha ez az ezer ifjú évente nem is mind végezne egyetemi főiskolát és nem is mind menne a szegedi egyetemre, viszont Középmagyarországból, Felsőmagyarországból, a Dunántúlról is annyian jönnének még Szegedre, hogy csak közepes számítás szerint a négy évi tanfolyamon több mint 3000 egyetemi hallgató látogatná a szegedi egyetemet. Tisztelt ház! Miként most emiitettem, a vidéki középiskolai tanulók száma Szegeden 957. Ennek a középiskolai vidéki ifjúságnak