Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.
Ülésnapok - 1910-74
7k országos ülés 1911 január 12-én, csütörtökön. 461 a következménye, hogy a válságok folytonosan ismétlődtek, és a bank-aktát fel kellett függeszteni mindig éppen akkor, mikor szükség lett volna rá. A németek már okosabban csinálták, mert azt mondták, hogy ilyen merev batárt nem fognak felállitani, hanem szabad ezt a kontingenst meghaladni, de nem nyerészkedési okokból, hanem csupán a kereskedelem és ipar támogatása kedvéért, de a banknak ebből származó jövedelme azután adó által többé-kevésbbé teljesen lefoglaltatik. Nálunk most a kontingenst felemeli a javaslat. Teimészetes, hogy ezért mindenesetre bizonyos ellenszolgáltatás teljesítendő. Én azt a felvilágosítást kaptam a pénzügyministeriumnak államtitkára részéről, hogy : — ha jól emlékszem — ők kiszámították, hogy a 7%-on felüli mostani részesedés teljesen megfelel annak, a mi jegyadóban eddig befolyt. Nem akarok ebben kételkedni, de mégis felhozom az adatokat, mert a dolog egy kicsit feltűnő ; persze itt nagyon komplikált számitások szükségesek. (Halljuk ! Halljuk !) 1905től kezdve, a hogy én olvastam az adatokat a jelentésben, csak egyszer volt 7%-on felük osztalék, t. i. 1907-ben, a mikor 7.671% volt az osztalék. Ellenben ugyanezen években a jegyadó következőképen alakult: 1905-ben 33.240, 1906ban 47.633 K 89 f 1906-ban 470.633.000 K 89 f, 1907-ben 1,886.460 K 96 f, 1908-ban 7,738.000 K 89 f, 1909-ben 314,602 K 25 f. Tehát most az a kérdés, vájjon ez a két összeg egymást kiegyenlíti. Én azt tovább vizsgálat tárgyává tenni nem akarom ; mégis az intézkedések tekintetében szükségesnek tartom párhuzamot vonni az osztrák magyar és a német birodalmi bank között. Nálunk pl. 1909-ben az államnak jutott a bank jövedelméből 6,200.000 korona, a részvényeseknek 12,200.000 korona; a német birodalmi banknál j)edig az államnak a részesedése 1901-ben 12,300.000 márka, a részvényeseké 9 millió márka ; 1902-ben 9,400.000 márka, 1903-ban 19,000.000. márka, 1909-ben pedig 17 millió márka, szemben 10 millióval. T. ház ! A törvényjavaslat nézetem szerint abban is fogyatékos, hogy sok olyan intézkedés, a mely az alapszabályok körében keresztülviendő volna, elmarad, (ügy van ! Ugy van! a hal- és a szélsőbaloldalon.) Itt van pl. az államadósságok kérdése. Hiszen erre vonatkozólag is lehetett volna bizonyos eredményeket elérni. Szóba kellett volna hozni talán a közgyűlés helyének a kérdését, ugy hogy a közgyűlés felváltva — nem mint mostani 14. §. mondja, a részvényesek száma szerint — Bécsben és Budapesten tartandó. Azt tartom, hogy a 107. §. sem tartható fenn. A mi érdek únk nagyon kívánatossá tennék, hogy ezt a paragrafust másképen formulázzuk és ne tegyük a bankszabadalom megszűnését követő eljárást a másik kormány hozzájárulásától függővé. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Egyáltalában kénytelen vagyok konstatálni, hogy valóságban semmi változás, semmi haladás nincs. Nem mondom, hogy az a változás, a mely történik, nem a kereskedelem és az ipar érdekeit kívánja előmozdbani, de a mi történik, azt elsősorban a bank éi leké kívánja. Végül ott van a törvényjavaslatban még az a nevezetes 5. §. is. (Hallj 'k 1 a szélsőbaloldalon.) Az 5. §., azt. hiszem, igen beható vita tárgyát fogja itt képezni és nálam sokkal hivatottabbak fogják alkotmányjogi szempontból nézetüket kifejteni. En csak akt akarom konst itálui, hogy itt is a forrás tekintetében nagy befolyása volt az osztrák felfogásnak / ügy van / Ugy v m ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) és ennek következtében történtek azok az int'zkedések, a melye : az 5. §-ba vannak foglalva. N m mondom, hogy egv-egy intézkedés nem épen a magyar érdekeknek védelme akar lenni az osztrák érdekekkel szemben, fsakhogy erre a paragrafusra vonatkozólag mindenkinek feltétlenül arra az eredményre kell jutnia, In gy veszedelmes preczedenst alkot és mint nóvumot nem volna czélszerü törvényeinkben meghonosítani. (Igaz! Ugy van ! c bal- és a szélsőbal'Maion.) Egyébkén i, ha a törvényhozással szemben bizonyos garanciákat Kerestek, hogy bizonyos idő multán a készfizetési javaslat törvényerőre emelkedjék, ép olyan jo-osult lett volna a kormányokra vonatkozólag is egybizonyos határt szabni, a melyen túl nem húzhatják és halaszthatják a törvényjavaslat elintézését. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) T. ház ! A k>rmány T bel erjesztett egy törvényjavaslatot a késifizetések iiy módon való előkészítésére, tulajdonképen rendezésére. Tulajdonképen négy törvény szól már a készfizetésről és mind a négy törvénynek az a ieladata, hogy a készfizetést biztosítsa. Ennek be ket'ett volna következnie akkor, mihelyt az utolsó államjegj T et a forgalomból visszavonták. Természetes, hogy sok mindenféle érdek miatt ezt most rendezni kell. En azonban a?.t a rendezést, melyet a kormány választott, s cerencsésnek nem tartom, (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) A mi törekvésünk az, hogy mi az önálló magy r ar jegybankot valósítsuk meg. (Élénk helyeslés balfelől.) Ha nem tudjuk azt megvalósítani, az nézetem szerint nem az eszmének a gyengesége, hanem a viszonyok sanyarusága, az esetleg a mi gyengeségünk, és bizonyos mértékben — fájdalom — a magyar történelemnek tragikus vonása. (Zajos helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mert mi nem tud unk tovább j ütni, mint papirosintézményekhez. (Ugy van! ügy van! balfelől.) Nekünk papíron vau még hadseregünk is tulaj donképeu, nekünk papíron van jegybankunk, nekünk papíron van magyar udvartartásunk, (ügy van! Ügy van ! a szélsőbaloldalon.) sőt nekünk papíron van székesfővárosunk is, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) a Rezidenzstadt. T. ház ! Sokat lehet az utóbbi időben hallani a szent korona tanáról. En ezt a szent korona tanát ugy fogom fel, hogy itt nemcsak hogy mindenki jogokat élvez, hanem hogy mindenkinek
