Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-460

460. országos ülés 1909 október 13-án, szerdán. 457 Nagy György : Hogy a kormánynak alkalma legyen felvilágosítani és megnyugtatni a törvényhozást, a magyar birói kart és a jogászvilágot, a melyen sérelem esett Günther kinevezésével, kötelességemnek tartottam előterjeszteni interpelláeziómat. Méltóztassék figyelembe venni, hogy ha egy férfiúnak, ki a birói pályára lép, ki nagy tudással, nemes ambiczióval felfegyverkezve indul el pályáján, ott érdemeket szerez, azt kell látnia, hogy a legfelsőbb birói méltóság el van zárva előle, mert arra egy addig birói pályán, a jogszolgáltatás terén teljesen idegen embert neveznek ki : elvesziti munkakedvét, ambiczióját. Nekünk a birói kar érdekét fokozott figyelemmel kell megvédelmeznünk. Ezzel az interpellácziómmal tehát azt hiszem nem csak a magam nevében, de igen sok képviselőtársam nevében kifejezést adok egyszersmind annak, hogy Günther kinevezését nem helyeseljük, mert azt követeltük volna, hogy a Curia elnöki méltósága hivatott jogászembeTrel, szakemberrel, biróval töltessék be. A következő interpellácziót terjesztem elő (olvassa) : 1. Igazságosnak, az igazságszolgáltatás érdekeivel összeegyeztethetőnek tartja-e a kormány, hogy a m. kir. Curia elnöki állásának betöltésénél indokolatlanul mellőzte a birói pályán érdemeket szerzett, jogászi munkásságukkal jogczimet nyert szakembereket, kiknek bármelyike képes lett volna az elnökséggel járó nagyfontosságú hivatás méltó betöltésére ? 2. Mivel indokolja a kormány, hogy Günther Antal volt igazságügyminister személyében olyan egyénnel töltötte be a legfelsőbb bíróság elnöki állását, kinek a birói pályán nincs múltja, az állásra nem szerzett jogászi érdemeket s ki a jogalkalmazásban a legteljesebben járatlan ? (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Az interpelláczió kiadatik a kormánynak. Ki következik ? Hammersberg László jegyző: Bozóky Árpád ! Bozóky Árpád : T. képviselőház ! Jász-Nagykun-Szolnok vármegye törvényhatósági bizottsága legutóbbi közgyűlésén borravalót szavazott meg a megyei tisztviselőknek a közúti alapból, tehát a polgárok által közadó czimén vármegyei közutakra megszavazott összegekből, és megszavazta ezt akkor, mikor igen sok községnek nincs közutja, mert ha közutat kér, azt mondják, nincs arra való pénz. Közútra tehát nincs pénz, de borravalóra van. Ez nagyon fontos kérdés a mi szempontunkból, de általános szempontból is, mert nemcsak a közerkölcsiségbe, hanem a törvényekbe is ütközik. Én mégis arra kérem a t. házat, hogy miután most nagy kérdések foglalkoztatják a házat és miután nem remélhető, hogy a mostani időszakban erre az interpelláczióra feleletét kapnék, méltóztassék megengedni, hogy interpellácziómat más alkalommal mondjam el. (Helyeslés.) Elnök : A t. képviselő ur arra kéri a házat, engedtessék meg neki, hogy interpelláczióját más KÉPYH. NAPLÓ. 1906 1911. XXV. KÖTET. alkalommal mondja el. Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház a kért engedélyt megadja. Ki következik ? Hammersberg László jegyző: Pető Sándor! (Nincs itt !) Nagy György ! Nagy György : Rövid leszek és csak pár szóval indokolom meg interpellácziómat. Nekünk, a kik az október 6-iki aradi gyászünnepen, a vértanuk emlékezetének megünneplésében részt vettünk, szomorúan tűnt fel, hogy a kormány ott nem képviseltette magát, hogy koszorút nem helyezett sem a vértanuk szobrára, sem a vesztőhelyre. Pedig a kormány eddig ennek a hazafias kötelességnek az előző években eleget tett. Az előző években megbízták Arad város főispánját s a főispán a kormány képviseletében megjelent és megkoszorúzta a síremléket. Én szomorúnak tartom, t. ház, ha visszafelé haladunk, ha retrográd irányzatot látunk a hazafias kegyelet megnyilatkozása terén. Szeretném tudni, vájjon a kormány azt a bűnét, — mert feltétlenül bűnnek tartom azt, nemcsak mulasztásnak, — mivel igyekszik a t. képviselőház előtt menteni. Szomorú dolog, hogy mikor az egész nemzet kegyelettel áldoz, akkor a nemzet egyik hivatalos kifejezője, a végrehajtóhatalom képviselője tüntetőleg távolmarad egy ilyen kegyeletes ünnepről, és ez annál szomorúbb, mert az eddigi esztendőkben ezt a kötelességét a kormány mindig teljesítette és igy véletlen mulasztásról sem lehet szó, hanem majdnem bizonyos, hogy tudatosan, szándékosan, tervszerűen maradt el az ünnepről. En tehát, hogy alkalmat adjak a kormánynak mentsége előterjesztésére, tisztelettel előterjesztem a következő interpellácziót (olvassa) : »Interpelláczió a kormánynak az aradi gyászünnepről való távolmaradása, miatt: 1. Mivel tudja menteni a kormány azt a bűnös mulasztását, hogy az eddigi kegyeletes gyakorlattal szakítva, október 6-án sem a vértanuk szobrát, sem a vesztőhely síremlékét nem koszorúzta meg ?« Elnök : Az interpelláczió kiadatik a kormánynak. Ki következik ? Vertán Endre jegyző: Mezőfi Vilmos! Mezőfi Vilmos: T. ház ! Több izben volt alkalmam bebizonyítani a t. ház előtt, hogy a hála Isten tűnőiéiben lévő kormány sehogy sem tisztelte az állampolgárok egyesülési és gyülekezési jogát.Ennek illusztrálására ismét szomorú alkalmam van és csalhatatlan bizonyítékot hozhatok fel. 1907á októberében Magyarország 113 községéből közös tanácskozásra egybegyűlt kisbirtokosok elhatározták, hogy anyagi helyzetük javítása czéljából szövetkezeti alapon kisbirtokos-szövetséget létesítenek. Az erre vonatkozó alapszabály jóváhagyás végett a belügyministerhez fölterjesztetett. A belügyminister ezeket az alapszabályokat, miután kisbirtokosokról volt szó, átutalta a földmivelésügyi ministerhez. Most 1909. októberében, tehát épen két esztendő után, visszaérkeztek a benyújtott 58