Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.
Ülésnapok - 1906-442
136 U2. országos ülés 1909 márczius 19-én, pénteken. való mindenki előtt, a ki szereti komolyan mérlegelni az eseményeket, hogy valami oka, valami magyarázata kell. hogy legyen annak, hogy Sziklai Ottó indítványát a ház nem adta ki a közgazdasági bizottságnak. Hogyha a villamos vasútnak közgazdasági czéljai is vannak, pedig kétségbevonhatatlan, hogy közgazdasági érdekek kielégitésére is van hivatva, nyilvánvaló, hogy specziálisan a közgazdasági czélok megvitatására alakult bizottságnak, a ház közgazdasági bizottságának, is hozzá kell ehhez a kérdéshez szólni. Én nem tudok kérést intézni a közgazdasági bizottság elnökéhez, mert a javaslat beterjesztésekor Szabó Kálmán már boldogult képviselőtársunk volt az elnök, azóta nem kisértem figyelemmel, kit választottak meg elnöknek, — de ugy hallom, nem is elnöke volt, hanem előadója. •-' Gr. Batthyány Tivadar: Most Lázár Pál! Nagy György : Én azt hiszem, hogy Lázár Pál t. képviselőtársam, ki elég szorgalmasan látogatja az üléseket, vesz majd időt és fáradságot magának, hogy a közgazdasági bizottság véleményét itt érvényre juttatni igyekezzék, másfelől azt a sérelmet reparálja, hogy a Sziklai Ottó javaslata nem adatott ki a közgazdasági bizottságnak. De hiszen volt ebben a kérdésben egy másik kormánypárti képviselőnek, Földes Bélának is véleménye, ezt az elaboratumot ugy tudom ő dolgozta ki, melynek alapján a közgazdasági bizottság a maga jelentését meghozta. Én elvárom azt Földes Béla t. képviselőtársamtól, hogy most eljőve, a maga szaktudásával nekünk segitségünkre siessen, kik itt tisztán a nemzet érdekében, tisztán Pozsony magyarosodása érdekében állást foglalunk a villamos vasút ellen, kik az érveknek igazságos bírálata után arra a legjobb meggyőződésre jutottunk, hogy ez a villamos vasút, a hogy azt Pávai Vájna Gábor is kifejezte, árt a pozsonyi magyarság ügyének. (Zaj.) Sziklai Ottó t. képviselőtársam annyira beleélte magát ebbe a kérdésbe, hogy már nem lehet tiszta előtte a perspektíva, ö annyira hűséges munkatársa a villamos vasút kiépitésének, hogy már azokat a nagy nézőpontokat, melyekről mi tekintjük ezt a kérdést, elhomályosulva látja. ö itt talán tisztán egy szűkebb körnek, —ismétlem, legnagyobb jóhiszeműséggel — a maga szűk pozsonyi körének érdekét látja csak és ennek a körnek érdekein át nézve ezt a kérdést, nem látja azokat az egyetemes nemzeti érdekeket, melyek minket vezetnek e kérdésben való állásfoglalásunknál. Ha én meggyőződtem volna róla, hogy ez a vasút a magyar nemzet érdekét szolgálja, hogy ezzel a magyar közgazdaságot erősitjük meg. hogy ezzel Pozsony megmagyarosodásának teszszük le egyik alapkövét, én lettem volna a legelső, ki nyiltan, határozottan, férfiasan állást foglaltam volna e villamos vasút mellett, és meg lehet győződve Sziklai t. képviselőtársam, hogy miként most minden erőmmel a vasút kiépítése ellen törekszem, ugyanazzal az erővel és tudással igyekeztem volna a vasút kiépítése mellett felsorakoztatni érveimet és megindokolni álláspontomat. Én ugy látom, hogy a vasútnak szűkebb barátai abból a körből kerültek ki, Pozsonyból és vidékéről. . . Szterényi József: Mert odavalók. Nagy György: Épen azért mondom, hogy látva ott a helyi viszonyokat, tisztán a helyi érdekek szempontjából vizsgálták e kérdést, és mellőzték e kérdésnek másik oldalát, a mely oldalról vizsgálva, előtérbe kell, hogy lépjen a nemzetnek egyetemes érdeke. Sziklai Ottó : Megvizsgáltuk azt is ! Nagy György : T. képviselőház ! Sokféle irányból, sokféle szempontból, többféle nézőpontból lehet vizsgálni e kérdést. Ha tisztán kalmárszempontra helyezkednénk, ha tisztán a kétszerkettő alapján birálnók el, akkor talán igazuk lehetne azoknak, kik a vasút kiépítése mellett foglalnak állást. De én sokkal magasabb szempontból akarom ezt a kérdést elbírálni, politikai és nemzeti szempontból. Itt nemcsak egyszerűen arról van szó, hogy egy helyi érdekű vasúttal több legyen ez országban, hogy egy villamos vasúttal gazdagabbak legyünk, hanem vizsgálni kell ennek a villamos vasút építésének poütikai, nemzeti következményeit is. Nem elég a mérleg egyik serpenyőjébe csak az anyagi előnyöket és a helyi érdekeket dobni és azután rámutatni, hogy ime, ez a serpenyő lebillent, hanem ezzel szemben a mérleg másik serpenyőjébe a nagy, egyetemes érdekeket kell dobni és legyenek meggyőződve, hogy a mi állásfoglalásunknak ebben a képviselőházban, a hol a függetlenségi és 48-as párt többségben van, többsége fog lenni. Hiszen a ki legelőször foglalt állást a javaslat ellen, Kmety Károly, szintén az ottani viszonyok alapos, beható ismerete után határozta el magát erre az állásfoglalásra, O tanár volt a pozsonyi jogakadémián, alkalma volt közvetlenül meggyőződést szerezni, alkalma volt megismerni Pozsony társadalmi életét és alkalma volt következtetni, hogy egy uj villamos vasút kiépítése és így Bécsnek közelebbhozása milyen hatással lesz Pozsony kulturális, gazdasági, nemzeti érdekeire. Bozóky Árpád: Színházba majd Bécsbe járnak a pozsonyiak. Sziklai Ottó: Majd felelek rá! Nagy György: Hogy a színház szót dobták a vitába, visszaemlékszem rá, hogy a mikor a pozsonyi színházat felavatták, erre az alkalomra a mi nagy költőnk, Beviczky Gyula egy szép ódát irt, a melynek tudom, hogy az óhaja abban végződött, hogy jöjjön el az az idő, mikor Pressburgból Pozsony lesz. Nagyon félek, hogy ha kiépítenék ezt a villamos vasutat, akkor majd az osztrák Beviczkj r egy uj ódát írhatna, a melyben azt mondhatná, hogy a villamos vasút
