Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-409

k09. országos ülés 1909 február 3-án, szerdán. 321 Én, t. képviselőház, az ellen nemcsak mint függetlenségi párti, hanem ugy is mint magyar emher a legerősebben tiltakozom, hogy BoszniaHerczegovina kérdése ugy oldassák meg, hogy ez közös ügy maradjon, mert akkor t. képviselőház, az a kapocs, a mely bennünket Ausztriához köt, még szorosabb szálakból fog állani, és hogyha valamikor arra kerül a sor, hogy Ausztriától elváljunk, akkor nemcsak az eddigi közös ügyek, hanem még Bosznia-Herczegovina, de talán még az európai nagyhatalmak is beleszólhatnak ebbe a kérdésbe. De hát ettől eltekintve, tudjuk már mi azt, hogy mit jelent az, hogy Bosznia-Herczegovina továbbra is közös ügy legyen. Ez annyit jelent, hogy a mi pénzünkkel és véradónkkal hozzájárulunk a nagyhatalmi hóbortnak létesítéséhez és fentartásához, ellenben Bosznia-Herczegovinából ugy a gazdasági előnyöket, mint a politikai előnyöket egyedül Ausztria fogja majd megszerezni. Farkasházy Zsigmond: Eddig is ugy volt! Bozóky Árpád : Igen. eddig is ugy volt, és ha, a mint én nem remélem, az osztrák ministerelnök urnak a szavai teljesedésbe fognak menni, akkor majd ezután is igy lesz. De nem az én hivatásom, hanem a magyar kormány elnökének a hivatása, hogy az osztrák ministerelnök urnak a lehető legerősebb hangon megadja a visszautasító választ; én ezt az alkalmat akarom megadni a t. ministerelnök urnak és ezért intézem hozzá a következő interpellácziót (olvassa): »1. Van-e tudomása a ministerelnök urnak azokról a fejtegetésekről, melyeket Bienerth osztrák ministerelnök ur az osztrák annexiós bizottság 1909. január 28-iki ülésén BoszniaHerczegovina közjogi állása, jövőbeni helyzete tekintetében mondott ? 2. Hajlandó-e a ministerelnök ur ezekből a fejtegetésekből a magyar alkotmánynyal ellentétben álló részleteket a leghatározottabban visszautasítani ? 3. Tekintettel arra, hogy az osztrák ministerelnök beszédéből kiviláglik, hogy az annexió dolgában lényeges elvi eltérések vannak az osztrákok és magyarok között ós ezen lényeges eltérések mellett el sem képzelhető, hogy az annexió kérdésében a két állam törvényhozása azonos tartalmú törvényt alkosson: hajlandó-e a ministerelnök ur a házat tájékoztatni, hogy miként óhajtja ezeket az ellentéteket a magyar állam érdekeinek és alkotmányának megóvása mellett kiegyenlíteni ?« (Helyeslés a halközépen.) Elnök: Az interpelláczió kiadatik a ministerelnök urnak. A ministerelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor ministerelnök : T. képviselőház ! Először is a t. képviselő urnak arra a szemrehányására kívánok nyilatkozni, hogy novemberben előterjesztett interpellácziójára eddig KÉPVII. KAPLÓ. 1906—1911. XXIII. KÖTET. nem válaszoltam. Engedelmet kérek, én Bosznia annexióját illetőleg egy törvényjavaslatot terjesztettem a t. ház elé, mely épen azokat a kérdéseket érinti, melyeket a t. képviselő ur itt felvetett, ós azt is vagyok bátor bejelenteni, hogy Bosznia és Herczegovinát illetőleg, remélem még e hó folyamán, vagy márczius elején egy másik javaslatot is fogok a t. ház elé terjeszteni. (Mozgás balfelöl. Fölkiáltások: A fizetésről!) Én nem tartom sem okszerűnek, sem czélszerűnek, hogy különválaszszuk a dolgot és előzetesen interpelláczió alakjában tárgyaljuk az ilyen fontos kérdést. (Helyeslés.) Nekem az a megjegyzésem, hogy mi a Boszniára vonatkozó törvényjavaslatnál egyet nem ignorálhatunk, azt, hogy az 1880: VI. t.-czikk 5. §-ának rendelkezése értelmében Bosznia kezelését illetőleg csak Ausztriával egyetértőleg intézkedhetünk. Ezt mi nem ignorálhattuk, pedig a kormánynak minden tagja egyetért ebben, mert legyen meggyőződve a t. képviselő ur és a t. ház, hogy minden szavát törvényjavaslatunknak és indokolásának megfontoltuk. Azt az álláspontot foglaltuk el, hogy ha mi történelmi jogunk érvényesítésénél végLeges intézkedéseket nem is tehetünk, de a mi közjogunk és államjogi igényeinkből semmit fel ne adjunk. (Helyeslés.) Ez volt álláspontunk. (Helyeslés.) Én az osztrák miniszterelnökkel szolidaritásban nem állok, a mi közjogi felfogásaink igen differálók lehetnek, a mint azok is, sok tekintetben. Farkasházy Zsigmond : Vissza kell utasítani! Elnök : Csendet kérek, képviselő ur! Wekerle Sándor ministerelnök: A mi azt a felvetett kérdést illeti, hogy az egész monarchia két állami egységet vagy egyet képez-e, legyen megnyugodva a t. képviselő ur, ezt mi közös ministeri értekezleteken is konstatáltuk és fentartottuk a magyar álláspontot, ( Helyeslés.) tehát itt nem mosódhatnak el a mi jogaink. Mi a magyar közjog álláspontján állunk, de ezt az álláspontot nem ugy érvényesitjük, hogy mi itt visszautasitásokba, vagy nem tudom micsoda polémiákba bocsátkozzunk. Akkor, mikor a Bosznia és Herczegovinára vonatkozó törvényjavaslatot tárgyaljuk, legyen meggyőződve a t. képviselő ur, hogy a magyar köz- és államjognak megfelelő álláspontot fogunk elfoglalni. Én nem kicsinylem azokat az aggályokat, a melyek felmerülnek, és a melyeket a t. képviselő ur is felhozott, de a leghelytelenebb metódusnak tartanám azt, hogy saját közjogi álláspontunk sértetlen megóvása mellett hírlapi közlemények, vagy üzenetek . után bocsátkoznánk polémiákba és ezen az utón akarnánk érvényesíteni jogainkat. Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. 41