Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.
Ülésnapok - 1906-88
88. országos ülés 1907 január 14-én, hétfőn. 297 ran a személy- és vagyonbiztonságot is megtámadja. T. liáz! Szerintem a szellemi táplálékok mind e két nemétől meg kell védeni a magyar népet. És e pontnál eljutottam oda, hogy felhívjam az igen t. kultuszminiszter ur szives figyelmét arra, lenne kegyes elsősorban is Magyarország jeles, hazafias tudósait és iróit felkérni, hogy hozzák az ő nemzeti, hazafias tudásukat a haza oltárára, alkossanak minél több ily népies irányú, hasznos, erkölcsös, oktatva mulattató népies iratot. A mi pedig a dologi részt illeti, méltóztassék hatáskörében odahatni, hogy ezek megjelenése lehetó'vé váljék, és az ürességtől tátongó nép- és ifjúsági könyvtárak teljenek meg ezekkel a hasznos, oktatva-mulattató iratokkal. Nem esendőrszuronyokkal, nem erőszakkal, nem katonasággal, hanem ily eszközökkel, ezekkel a hasznos, erkölcsös, oktatva-mulattató iratokkal egyedül tudjuk kiszorítani a népünk érzületét, egész érzelmi világát megmételyező irodalom fattyuhajtásait. Ezeket voltam bátor a t. ház kegyes engedelmével elmondani. Zárom beszédemet abban a biztos tudatban, hogy akkor, a mikor a kultuszminiszteri székben gróf Apponyi Albert ül, az ő bölcsesége meg fogja találni mindazokat az eszközöket, a melyekkel nemzeti kultúránk és népoktatásunk teljesen nemzetivé, a legsovinisztikusabban magyarrá és vallásoserkölcsössé tehető, és el fogjuk érni az időt. a mikor lesz nekünk, ha nem is oly ideális magas műveltségű, de állásának, foglalkozásának, társadalmi helyzetének megfelelő, talán kisebb műveltségű, de becsületes, magyar érzelmű, vallásos magyar népünk. A költségvetést elfogadom. (Elénk helyeslés és taps. Szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Az ülést 10 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Ki következik? Raisz Aladár jegyző : Szentkirályi Zoltán! Szentkirályi Zoltán : T. képviselőház! A szokott bevezetést is mellőzve, szószaporitással nem akarom a t. ház figyelmét igénybe venni és mindjárt arra a tárgyra térek át, a melyet a kultusztárczánál még felemliteni szükségesnek tartok az elhangzott beszédek után is, és ez a görög-katholikus lelkészek kongruájának kérdése. (Halljuk ! Halljuk!) Az igen t. miniszter urnak megnyugtatása folytán tisztában lehetünk azzal, hogy a katholikus lelkészeknek kongruája a lehető legrövidebb idő alatt rendezve lesz. Mégis szükségesnek tartom felhívni a t. háznak figyelmét különösen a görög-katholikus lelkészek kongruájának ügyére, a kiknek a fizetése, a jövedelme a KÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. V. KÖTET. legkevesebb és a kik leginkább vannak reászorulva, hogy állami segély által megélhetésük biztosítva legyen. Ösztönzött a felszólalásra és arra, hogy a görög-katholikus lelkészek kongruájára reá irányitsam a t. ház figyelmét, az is, hogy leveleket kaptam az illető lelkészektől, a melyekben arról panaszkodnak, hogy a házban nincsen senki sem, a ki az ő érdeküket képviselné. Itt tehát nem képviselik őket még azok a képviselők sem, a kiknek érdekében olyan nagyon sokat fáradoznak a választások alkalmával: a nemzetiségi képviselők. Nagyon elszomorító az a kép, t. ház, a melyet a görög-katholikus lelkészek fizetése tekintetében látunk. Egy rövid számadat bizony i tani fogja, hogy mennyire reá vannak utalva ezek a lelkészek fizetésüknek kiegészítésére. (Halljuk! Halljuk!) így pl. az eperjesi görög-katholikus egyházmegyében 181 plébánia van és annak ugyanannyi lelkésze abban a helyzetben, hogy 900 koronát ér el az összes jövedelme. A munkácsi görög-katholikus egyházmegyében 366 lelkész van, a kiknek összes jövedelme 900 koronát tesz ki. Elszomorító a kép a gyulafehérvárfogarasi egyházmegyében, a hol 704 lelkésznek 400 korona az összes jövedelme. A lugosi egyházmegyében 157 lelkésznek 500 korona az évi jövedelme. A nagyváradi görög-katholikus egyházmegyében 900 korona 155 lelkésznek az összes jövedelme. A szamosujvári görög-katholikus egyházmegyében 500 korona 476 lelkésznek az összes jövedelme. Ezek a számok legjobban bizonyítják azt, hogy igen sürgős támogatást, igazságosságot és szeretetet várhat tőlünk ez a közel 2000 lelkész, nem egyes szórványos eset teszi tehát szükségessé, hogy az ő lelkészi fizetésük állami támogatással mielőbb rendeztessék. Nagy megnyugvást okoz a t. miniszter ur tegnapi felszólalása, hogy ez a legrövidebb idő alatt rendezve lesz. Mindenesetre, ha az állami pénzügyi viszonyok bizonyos sorrendet igényelnek, ajánlom a t. miniszter ur figyelmébe, hogy ez legyen az első megoldandó kérdés, mert ezek szorulnak leginkább támogatásra és igazságos elbánásra. Az nem segit rajtuk, hogy egyesek bizonyos állami segélyben részesülnek, mert azt tapasztaltam, hogy azon lelkészek, a kik komolyan, ügyszeretettel foglalkoznak vallási meggyőződésük szerint hivatásuk teljesítésével, kevesebb állami segélyben részesülnek, mint azok, a kik stréberkednek és az informáló hatóságok előtt bizonyítványokat adnak a maguk hazafiságáról, s ezekkel félrevezetik a hatóságot. Kezemben van erre nézve t. ház egy levél, a melyben Pap Demeter lelkész arra kér, hogy legalább 800 koronára emeltessék fel a fizetése, mert — igy zárja be levelét — bizony mások megkajrják, de nem érdemlik meg. Ez a levél 38
