Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-72

300 72. országos ülés 1906 deczember 6-án, csütörtökön. nosodása másként egyáltalán el nem érhető: mindenesetre ezen eszközökhöz is hozzá kell nyúlnunk. A megfelelő adatokat meg kell szerezni és ha elégületlen volna is az a húszezer birtokos : ez az elégületlenség és az ez által okozott rázkódtatás semmi esetre sem lenne olyan veszélyes és nagyjelentőségű a hazára nézve, mint a 16 milliónyi népnek elégületlensége, nyomora és szegénysége. Ezen kérdések elől nem lehet kitérni; ezek mindenesetre tanulmányozandók, hogy a szükséges alkotások és reformok mielőbb megvalósíttassanak, nehogy alulról felfelé kényszeríttessék ki ezen reformok megalkotása, mint a hogy ez már más államokban is megtörtént. Tudjuk, hogy minő eredménynyel járt ez a mozgalom a franczia forradalom alkalmával, Endrey Gyula: Akkor a hazaárulókat lenyakazták . (Mozgás.) Novacu Aurél : Akkor a birtokosok kénytelenek voltak Angliába, Németországba menekülni. E kérdés tanulmányozása lehetséges talán az illető minisztérium kebelében szakférfiak alkalmazásával, (Mozgás.) lehetséges talán olyformán is, hogy a megfelelő parlamenti bizottság küldetik ki erre nézve, a melybe beosztatnának az illető miniszterek szakférfiai, kiküldöttei. Ezek oly nagyfontosságú kérdések, a melyekkel okvetlenül foglalkozni kell és a melyek elől kitérni nem lehet, annál kevésbbé, mert a közvélemény nagyrésze csakis ez utón képzeli és hiszi lehetségesnek azt, hogy a nép nyomorán segitsenek. Ha mindezek a reformok és alkotások megtörténnek, akkor azt hiszem, hogy a nyelvkérdés nehézségei is elesnek, hogy akkor egy jómódú néposztály megteremtésével ennek a népnek módja és lehetősége volna kényszerítő eszközök nélkül is a szükséghez képest elsősorban mindenesetre a magyar nyelv elsajátítására, sőt több nyelv elsajátítására is. (Igaz! a közéfen.) És az csak eszköz volna arra nézve, hogy minden nép az ő sajátságait, tulajdonságait, versenyt futva a többi népekkel, kifejleszsze a haza javára, hatalmára és megerősítésére. (Helyeslés.) Én egy igen kis párt tagja vagyok, (Mozgás.) e reformok megalkotása és létesítése pedig nem e kis j)árt dolga, hanem a többség akarata', ól függ ; a többség hivatása és kötelessége, hogy a nép széles rétegeit képviselje e házban, daczára annak, hogy soknak nem állott módjában, hogy számukhoz és erejükhöz képest képviseltessék magukat itt és érvényesüljenek e házban. Mondom, a többség kötelessége, hogy e tekintetben a megfelelő javaslatokat megtegye, és ha a többség ezt megteszi, meg lehet győződve róla, hogy a kisebbség is a többség javaslataihoz szívvel-lélekkel hozzá fog járulni és el fogja azokat fogadni. Mivel azonban nem látom, hogy a földmivelésügyi tárcza ép oly nagyarányú, nagymérvű intézkedéseket és létesítendő alkotásokat foglal magában, mint a kereskedelemügyi tárcza költségvetésében vannak, (Felkiáltások: Hiszen azt sem fogadta el!) sajnálatomra a tételt meg nem szavazhatom. Elnök : Ki következik % Raisz Aladár jegyző: Lázár Pál! Lázár Pál: T. képviselőház ! Az 1906. költségvetés tárgyalása alkalmával bátor voltam az óhajokat kifejteni, a melyeket földmivelésünk és közgazdaságunk felvirágoztatása érdekében valóknak tartok. Bátor leszek utalni arra, hogy mennyire látom ezeket az óhajokat az előttünk fekvő költségvetés keretén belül kielégítve. Köszönettel elismerem, hogy a t. földmivelésügyi miniszter ur élénk érzékkel bir tárczája ügyei iránt és nemcsak igér, hanem meg is valósit bizonyos dolgokat. Nevezetesen különösen nagy megelégedéssel vettem tudomásul azt, hogy a Dunajecz mellett fekvő erdőterületet, mely annak a veszélynek volt kitéve, hogy kiirtsák, megvette, vagy készül megvenni, illetve ugy tudom, hogy ennek a kiirtását a földmivelésügyi minisztérium komolyan meg akarja akadályozni és valami 2,400.000 koronáért azt megszerezni óhajtja. Ez magában véve helyes; de nem helyes az, hogy tulajdonképpen ezen áldozatra miért vagyunk rászorítva. Ez a birtok ugyanis az eperjesi görögkatholikus püspöké volt azelőtt, mint püspöki birtok kötött birtok volt és azt a püspök el sem adhatta volna, ha a kormány arra az engedélyt meg nem adja. Nagyon sajátságos, — hiszen nem a mostam miniszter urnak a kormányzása alatt történt, — hogy ugy a közoktatásügyi, mint a földmivelésügyi minisztérium szakértői javasolták ezen birtok eladását és ennek tulaj donitható, hogy most nagy áldozatokkal kell azt visszaszerezni. Ennél az esetnél fel kell említenem, hogy az eperjesi görög-katholikus püspök épen nem viseli magát hálásan ezen engedelemért. Dunajecz vadregényes szépségét nagyban emeli az ottani vörös klastrom és annak temploma, és igazán botrányos, hogy ez a templom milyen elhanyagolt állapotban van. Arra senki fel nem ügyel, karbantartásával senki nem törődik. Megesik, hogy ott egyes oltárrészek hiányoznak. Mikor kérdeztem, hogy hova lettek, azt mondták, hogy a turisták elvitték. Ilyen módon lehet ott régiségeket szerezni. Ha már vannak történelmi jelentőségű emlékmüveink, azoknak fentartásáról is gondoskodni kellene. A Tátráról szólva, természetesnek fogja találni a t. ház, hogy magasabb közgazdasági szempontból mérlegeljük ezt a kérdést. Könnyen belátható, hogy ha a Tátrában egész sorozata fog a száüodáknak, penzióknak létesülni, akkor be fog következni az idegeneknek a bevándorlása, mert a mi a természetes szépséget illeti, joggal versenyez a mi Tátránk Svájczczal is, csak az élelmesség hiányzik bennünk, hogy kihasználjuk a természet adományait. Midőn tehát a t. miniszter ur figyelmét felhívom arra, hogy a Tátrában ne akarjon az egyes bérletekből jövedelmet szerezni, én nem akartam szószólója lenni egyes érdekcsoportnak, én nem a Waggons Lits érdekében szóltam, mikor azt mondtam, hogy ne vegyünk azoktól bért, hanem azt szeretném, a mit a nuút budgettárgya-