Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-374

304 31k. országos ülés 1904- január 13-án, szerdán. Azt tartom, ez a kérdés nem kicsinylendő, mert ez az ügy bele tartozik azon jelenségeknek lajstromába, a melyek mindennap bizonyítják, hogy Magyarországon a katonai hatóságok és a katonai hatalom ur akar lenni a magyar nemzet és a magyar állam felett, (Igaz! Ugy van! halfelöl.) és méltóztassék elhinni, hogy ebben az országban a kedélyek nyugalma nem fog helyreállani mindaddig, mig a magyar nemzet organizmusából ki nem húzzák azt a tövist, melyet a nemzeti felfogás által idegennek tartott katonaság hatalmaskodása ütött beléje. (Ugy van! a hal- és a szélsőbaloldalon.) Mindezek alapján a következő interpellácziót intézem a t. miniszterelnök úrhoz, mint belügyminiszterhez (olvassa) : Interpelláczió a miniszterelnök úrhoz, mint belügyminiszterhez. Van-e a t. miniszterelnök urnak tudomása arról, hogy a katonai hatóságok Eperjes város czimére küldött egy megkeresésén Eperjes (Presov) czimzést alkalmazta, s hogy Eperjes város tanácsa az ily czimzéssel hozzá intézett megkeresést visszautasította, mint a mely ellenkezik az 1898 : IV. t.-cz. intézkedéseivel? Van-e tudomása arról, hogy a belügyminisztérium 1903. nov. 29-iki kelettel Sáros megye alispánjához átiratot intézett, mely az Eperjes (Presov) czimzésnek a katonai hatóságok részéről való használását kifogás alá nem esőnek jelentvén ki, hivatkozik arra, hogy a cs. és kir. közös hadügyminiszterrel folytatott tárgyalások eredményeként annak idején katonai szempontból az a megállapodás létesült, hogy egy megfelelő átmeneti időszak tartama alatt a hivatalosan megállapított helységnevek után a katonai hatóságok az eddig használatban volt elnevezést zárjel közt alkalmazhatják? Ha van erről tudomása: 1. milyen magyar kormányzati tényező jutott az emiitett megállapodásra a közös hadügyminiszterrel? 2. Hogyan egyeztetheti össze az ily megállapodást a tételes törvénynyel, melybe ily megállapodás nyilván beleütközik ? 3. Hogyan egyeztethető össze az Eperjes (Presov) czimezés használata még az állítólagos megállapodás ama pontjával is, hogy a katonai hatóságok az eddig használatban volt elnevezéseket zárjel közt alkalmazhatják, mikor Presov czimezést a katonai hatóságok eddig sohasem használtak? 4. Mit ért a miniszter ur a belügyminiszteri átiratban használt e kifejezés alatt: »megfelelő átmeneti időszak alatt« ? Hajlandó-e a t. miniszter ur a világos törvénybe ütköző megállapodást érvényen kívül helyezni s ehhez képest a Sárosmegye alispánjához Eperjes város jogait és érdekeit sértő, egyúttal törvényellenes 111.116/903. sz. átirat hatályonkiviil való helyezése mellett Eperjes város elöljáróságát az alól a kötelezettség alól feloldani, hogy a törvénytelenül czimzett megkeresést elfogadja? Hajlandó-e a miniszter ur intézkedni oly irányban, hogy az 1898 : IV. t.-cz. egész teljességében az egész országban, minden téren mielőbb végrehajtassák? Végül hajlandó-e intézkedni, hogy a katonai térképeknek Magyarországra vonatkozó részei mielőbb átalakíttassanak, s azokon a helynevek az 1898 : IV. t.-cz. rendelkezéseihez képest a helységnevekről vezetett törzskönyvnek megfelelő módon használtassanak ? (Helyeslés balfelöl.) Elnök: A miniszterelnök ur kivan szólani. Gr. Tisza István miniszterelnök: T. képviselőház ! Igyekezni fogok tőlem telhető rövidséggel válaszolni a most elhangzott interpelláczióra. Es azt hiszem, ha talán nem is követem sorban azt a számos pontot, a melyeket a t. képviselőtársam interpellácziójában felölelt, válaszom azért mégis lehetőleg teljes képét fogja adni a kérdésnek és választ fog tartalmazni a felvetett kérdésekre. (Halljuk! Halljuk!') Én az egész ügyről tudomással nem birtam mindaddig, mig a lapok nem irtak róla, hogy Eperjes városa egy belügyminiszteri rendeletnek végrehajtását megtagadta. Akkor néztem utána a kérdésnek és konstatáltam a tényállást a következőkben. (Halljuk! Halljuk!) A mint méltóztatnak tudni, az 1898: IV-ik t.-cz. végrehajtása tárgyában egy bizottság küldetett ki, a maly vármegyéről-vármegyére állapítja meg a helységneveket és publikálja azokat. Ez a bizottság érdemleges munkáját 1901-ben kezdette el és 1903-ban adta ki az összes rendezett tanácsú városok hiteles helységneveire vonatkozó határozatát. Kevés vártatva azután panaszok merültek fel, hogy a katonai hatóságok a régi német elnevezéseket használták egy vagy két esetben és ekkor a kérdés a belügyminisztérium vezetésével megbízott akkori miniszterelnök ur, a honvédelmi miniszter és a közös hadügyminiszter között tanácskozások tárgyát képezte, mely tanácskozások eredményeként azután a közös hadügyminiszter kívánságára a honvédelmi miniszter azzal a javaslattal fordult a belügyminiszterhez, hogy megfelelő átmeneti időszak tartama alatt a hivatalosan megállapított helységnevek után zárjelben eddig használatban volt elnevezéseket is használhatják a katonai hatóságok, különösen tekintettel a mozgósítás alkalmával felmerülhető zavarokra, mely álláspontot azután a belügyminiszter tudomásul is vette. Nessi Pál: Elég rosszul tette. Gr. Tisza István miniszterelnök: Ennek folytán, a mikor a múlt év őszén Eperjes városra vonatkozólag hasonló eset merült fel, a belügyminisztérium illetékes hivatalnokai folyó ügynek tekintvén a dolgot, a mely már elvi megállapodáson alapszik, elintézték oly értelemben, mint a hogy a t. képviselő ur felolvasta, a nélkül, hogy nekem az ügy referáltatott volna. így