Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.
Ülésnapok - 1901-374
37k. országos ülés Í90i január 13-án, szerdán. 303 dés (olvassa): »A nyilvánossági joggal bíró iskolákban basznált tankönyvekben és ezen iskoláknak a nyilvánosság elé kerülő nyomtatványai a hivatalos név mellett az ettől eltérő történeti vagy közhasználatú elnevezések magyarázólag való feltüntetése nem esik a szakasz rendelkezése alá.« Világos azonban, hogy ez az intézkedés nem alkalmazható hivatalos átiratokra. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A törvénynek egy másik intézkedése ilyeténképen szól (olvassa): »Törvényszéki czégbejegyzések szövegében, kormányhatósági jóváhagyást vagy láttamozási igénylő okmányokban és egyéb iratokban, valamint a közhitelességgel és hivatalos jelleggel biró minden más viszonylatban is kötelező ugyan a községek hivatalos nevének használata, de e mellett az ettől eltérő elnevezés zárjelben feltüntethető«. T. ház! A belügyminiszteri rendeletben emiitett megállapodásnak oka és magyarázata talán erre vezethető vissza. Azonban itt figyelmeztetnem kell a t. házat arra, hogy a törvény ebbeli intézkedésének indokolása igy hangzik {olvassa): »A törvény egyik czélja az, hogy a hivatalos jellegűek gyanánt megállapítandó község- és helynevek necsak a hivatalos életben, hanem minél rövidebb idő alatt a társadalmi érintkezésben is elterjedjenek, Mindamellett az átmeneti idő alatt a magánérdekeket is kellő tekintetben kell részesíteni. Ezért a szakasz meghatározza, hogy mely esetekben kell a hivatalos jelleggel felruházandó községneveket kizárólag használni, de másrészt meghatározza azt is, hogy mikor lehet a hivatalos név mellett az eddig használt egyéb elne- vezéseket is alkalmaznia Ebből nyilvánvaló, hogy a törvénynek intencziója az volt, hogy a törzskönyvben használt magyar helységnevek mellett szükség esetén csak olyan elnevezések használhatók, a melyek eddig használatban voltak, s a melyek a törzskönyvben alkalmazott helységnév mellett magyarázólag alkalmazandók. (Halljulc! a szélsőbaloldalon.) Maga a belügyminiszteri rendeletben emiitett megállapodás is az eddig használatban volt elnevezéseket engedi meg. Ezzel szemben ki kell jelentenem, hogy a katonai hatóságok a »Presov« nevet eddig sohasem használták, . . . Nessi Pál: Ez czélzatos dolog! Szatmári Mór: ... sőt tovább megyek: a magyar korona országainak Helységnévtárában ez a szó »Presov« nem is fordul elő, pedig a Helységnévtár a legelképzelhetlenebb neveket is felsorolja, ha azok valaha valahol egyáltalában csak emiittettek is, de a Presov névről a Helységnévtár egyáltalában meg nem emlékezik. A belügyminiszteri rendelet a cs. és kir. közös hadügyminiszterrel állítólag történt megállapodás szerint hangsúlyozza a katonai szempontot, de még ha megengedném is azt, — a mi nem , áll — hogy katonai szempontból ez a »Presov« elnevezés valamit jelent: akkor sincs katonai szemponthói semmi értelme annak, hogy a katonai hatóság Eperjes város képviselőtestületével szemben használja a Presov czimzést. Pozsgay Miklós: A nagyhatalmi állás megerősítéséül szolgál! Szatmári Mór: Ennélfogva egészen világos, hogy az »Eperjes-Presov« elnevezés nem felel meg magának a cs. és kir. hadügyminiszterrel létrejött állítólagos megállapodásnak sem, a melyben ez a kifejezés fordul elő: ^átmeneti időszak tartama alatt.« Mit jelent ez az átmeneti időszak? Hiszen 1898-ban hozta meg a törvényhozás ezt a törvényt; meghozta azzal az intenczióval, hogy azt végre kell hajtani, mert ahhoz a magyarságnak nagy érdeke, egy nagy nemzeti gondolat fűződik. Már most, ha a katonai hatóság még most is mindig arra az átmeneti időszakra hivatkozik, kérdem: meddig tart ez az átmeneti időszak, és mi határozza meg ezen átmeneti időszaknak tartamát'? "ügy látszik, hogy a katonai hatóság önhatalmúlag időtlenidőkig ki akarja húzni ennek az időszaknak a tartamát. És hogy neki erre bizonyos oka van, az abból is kitűnik, hogy a nagy katonai térképen a magyar helynevek németül szerepelnek és hogy ezek a »Presov«-féle kifejezések a helynevek mellett zárjelben vannak feltüntetve. Újra ismétlem, hogy »Presov« egyáltalában nem szerepel a helynevek között, csupán a katonai térképen és igy Eperjesnek Presovhoz semmi néven nevezendő köze nincsen. De ha állana az, hogy a létrejött megállapodás értelmében a katonai hatóságok, a katonai térképen kitüntetett neveket használhatják, akkor ebből a legképtelenebb, a legőrületesebb anomáliák fejlődhetnek ki, mert akkor a katonai hatóság a megállapodás értell mében joggal használhatná a Klausenburg, Pünfkirchen stb. elnevezéseket. Vagy, hogy pl. Sáros megyében maradjak, előfordulnának Pillerpeklen Oroszpeklen helyett, Jekelsdorf Jekelfalu helyett, Prakendorf Prakfalu helyett, Lipjani Héthárs helyett, Pastipolje Pusztamező helyett stb. Azt hiszem, hogy most már a t. képviselőház is belátja, hogy ha ilyen dolgokat csinálhatna a katonai hatóság, ez képtelenség, anomália és a legnagyobb megsértése volna a magyar állani szuverenitásának és a törvényhozástekintélyének. (TJgy van! Ugy van! balfelöl.) Én egész határozottan merem állítani, hogy az Eperjes-Presov-féle elnevezés nem egyéb Eperjes városával szemben, mint az a katonai vexatura, a melynek jelenségeivel lépten-nyomon találkozunk. (ügy van! bálfelöl.) És hogy a magyar törvényhozás hozzájáruljon ahhoz, hogy az ilyen katonai vexaturák folyton tovább tartsanak, ez a magyar törvényhozásról fel nem tehető, ha ebben a perben Eperjes város képviselőtestülete marad vesztes, akkor ez veresége a magyarságnak, (Igás! Ugy van 1 balfelöl.) veresége a magyar törvényhozás tekintélyének.
