Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-374

302 374, országos ülés Í90Í- január 13-án, szerdán. Mielőtt áttérnénk az interpellácziók elő­terjesztésére, a következő ülésre vonatkozólag kívánok a' háznak javaslatot tenni. (Halljuk! Halljuk!) A legközelebbi ülés idejét és napirendjét illetőleg javaslom, hogy a t. ház legközelebbi ülését holnap vagyis csütörtökön d. e. 10 órakor tartsa és annak napirendjére tűzze ki a ma rész­leteiben is letárgyalt két törvényjavaslatnak har­madszori olvasását, azután pedig az ujonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslatot a kapcso­latos jelentésekkel együtt. Hozzájárul a t. ház ? (Igen !) A ház ehhez hozzájárulván, ezt a ház hatá­rozataként mondom ki és most áttérünk az interpellácziókra. Rátkay László jegyző: Szatmári Mór! Lovászy Márton: Bocsánatot kérek, t. kép­viselőház, engem illet az elsőség! Elnök: Lovászy képviselő ur a tegnapi na­pon sürgősnek jelentette ki interpelláczióját, de mert az akkor nem került sorra, a házszabályok­nak idevonatkozó intézkedése ma már meghala­dott. Ma azonban nem volt sürgősnek bejelentve a képviselő ur interpellácziója és igy a képviselő ur a sorrendben utóbb van. A házszabályok szellemének ez az eljárás felel meg. (Általános helyeslés) Szatmári Mór: T. képviselőház! Nehogy il­letéktelen területre való beavatkozás szemrehá­nyásával illésen akárki is, előre bocsátom, hogy annak az interpelláeziónak megtételére, a melyet előterjesztendő vagyok, Eperjes város polgársága részéről kérettem fel. (Halljuk! Halljuk!) Az eset, a melyre vonatkozólag a t. minisz­terelnök úrhoz, mint belügyminiszterhez, kérdé­seket akarok intézni, rövidre fogva a következő: (Halljuk! Halljuk!) A múlt esztendőben történt először, hogy a kassai hadtestparancsnokság, s az eperjesi ál­lomási parancsnokság oly megkereséseket inté­zett Eperjes város elöljáróságához, a melyeken Eperjes-Presov ezimzést használt. Eperjes város tanácsa akkor ezeket a megkereséseket meg­kapta, azonban azokat, mint törvénybe ütközően czimzetteket, visszautasitotta, (Elénk helyeslés a széls'öbaloldalon.) r és azok tárgyában tovább nem intézkedett. (Élénk helyeslés a szélsobal­oldalan.) A városi tanács elhatározását közölte a város közgyűlésével és a város közgyűlése egy­hangúlag helybenhagyta a tanács ezen határo­zatát. Az alisjjän akkor megkereste a polgár­mestert, hogy miért nem ad helyt azoknak a megkereséseknek és a polgármester hivatkozott az 1898: IV. törvényczikkre, a melynek határo­zott intézkedésébe ütközik bele az Eperjes-Presov czimzés. Az alispán ekkor közölte a polgármes­terrel, hogy ő jelentést tesz a belügyminisz­tériumhoz az egész ügynek a felterjesztésével, így került a dolog a belügyminisztériumhoz. »Et nunc venio ad fortissimum.« (Halljuk! Halljuk!) A belügyminisztérium 1903. novem­ber hó 29-én a következő átiratot intézte Sáros vármegye alispánjához (olvassa): »Idézett jelen­tésére értesítem alispán urat, miszerint a katonai hatóságok azon eljárása, hogy az Eperjes város czimére küldött hivatalos megkereséseiken az Eperjes (Presov) czimezést alkalmazzák, kifogás alá nem esik.« (Felkiáltások bal felöl: Gyönyörű!) Pozsgay Miklós: Ezt Tisza mondta ki! Szatmári Mór (olvassa): »Miután a császári és kir. közös hadügyminiszterrel folytatott tár­gyalások eredményeként annak idején katonai szempontból azon megállapodás létesült, hogy egy megfelelő átmeneti időszak tartama alatt a hivatalosan megállapított helységnevek után a katonai hatóságok az eddig használatban volt elnevezéseket zárjel között alkalmazhassák, ennél­fogva idézett jelentése mellékletének visszakül­dése mellett felhívom alispán urat, miszerint haladéktalanul intézkedjék az iránt, hogy a ka­tonai hatóságoknak a fenti megállapodásnak megfelelőleg czimzett megkeresését Eperjes város polgármestere jövőben vissza ne utasitsa.« Ennek, t. képviselőház, az lett a következ­ménye, hogy Eperjes város képviselőtestülete tár­gyalás alá vette a belügyminisztériumnak rende­letét, és azt mint törvénytelent, mint törvénybe ütközőt fogadta, (Felkiáltások lalfelől: Helyesen tette!) s egyhangúlag azt határozta, hogy azt végre nem hajtja és visszautasítja. (Helyeslés és éljenzés a baloldalon.) Egyúttal kimondta, hogy feliratot intéz e tekintetben a belügyminiszter­hez, s a felirat elintézéséig a megkeresésnek meg nem felel és egyúttal átiratot intézett Kassa városához, a melynél hasonlóképpen járt el a katonai hatóság. Nyilvánvaló tehát, hogy Eperjes képviselő­testülete itt törvényes alapon áll, a törvény szellemében járt el, (Ugy van! a szélsöbalolda­lon.) a katonai hatóságnak az az eljárása pe­dig, hogy az »Eperjes (Presov)« ezimzést hasz­nálja, nem fedezhető sem a törvénynyel, de még a törvénybe ütköző belügyminiszteri rendelettel sem, (Ugy van! a szélsöbaloldalonj és nem fedezhető a belügyminiszteri rendeletben kife­jezett azzal az állítólagos megállapodással sem, a mely a magyar kormány és a cs. és kir. kö­zös hadügyminiszter között létrejött. Pozsgay Miklós: Megkerülik a törvényt. Szatmári Mór: Az 1898: IV. t.-cz. 1. §-a igy hangzik (olvassa): » Minden községnek csak egy hivatalos neve lehet.« Az 5. §. impe.rative intézkedik és azt mondja (olvassa): » Állami, törvényhatósági és községi, valamint egyéb hi­vatalos iratokban kizárólag a község hivatalos neve használandó azon írásmód szerint, a mint az az országos községi törzskönyben vezettetik.« Itt azután felsorolja a törvény az összes neve­ket. Ez az intézkedés szól világosan a hivatalos átiratokra is. Az egész törvényben hiába ke­resünk, t. ház, olyan intézkedést, a melyet kivé­telképen lehetne alkalmazni ebben a fenforgó esetben. A törvényben van ugyan ilyen intézke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom