Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-157

168 157. országos ülés 1902 november 27-én, csütörtökön. volna szó! De azon a fátyolon keresztül, a mely ezt a politikát fedi, átcsillogni látjuk az abszolutizmus villogó, vérben forgó szemeit. (Tetszés és helyeslés a szélsöbaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nagy szó! Madarász József: Tetszik, ugy-e? Beőthy Ákos: Többet ér, mint a kis tett! (Halljuk! Halljuk '.) Ráth Endre: Ez a nemzet, a mely vállain emelte trónjára uralkodó családját, ez a nemzet, a mely védő karja volt az uralkodó családnak, bűségünk a trón biztositéka, párolgó vérünkből keletkezett dicsőségének glóriája, ez a nemzet, a mely áldozataiban, önfeláldozásában batárt nem ismert, mely mindenkor, mikor vészben, veszedelemben volt a haza vagy az uralkodó család, egyaránt farkasszemet nézett Kelettel és Nyugattal, csak jogait akarta valóra váltani, mikor lankadatlanul küzdött szabadságáért, függetlenségéért és önállóságáért. Ezt nem tudják megbocsátani odaát és ezt nem tudják megbocsátani nekünk Ausztriában, bogy nem akarunk ugy, mint a t. bonvédelmi miniszter ur a múltkor mondotta, provinczia lenni, banem független, önálló és szabad nemzet . . . B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Azt én sobasem mondtam! (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Már elfelejtette!) Ráth Endre: Kettőnk közül valamelyiknek rosszabb az omlékezőtebctsége! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Igen. Ráth Endre: Ezért fojtogatták gazdasági életünket, ezért fojtogatták iparunkat és kereskedelmünket, üldözik nyelvünket, gúnyolják érzelmeinket, bujtogatják ellenünk a nemzetiségeket, ezért nevelnek államot az államban a hadsereggel. (Igaz! Ugy van! a szdsöbaJoldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ez sem áll! Holló Lajos: Még pedig osztrák államot. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Az még kevésbbé áll. (Derültség. Zaj.) Ráth Endre: Ezért teszik nemzetünket engedelmes nemzetté, hogy elfojthassák aspiráczióit, leszerelhessék nemzeti vágyait, ha kell fenyegetéssel, ijesztgetéssel, erőszakkal. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) És mikor ez nagy részben sikerült, a mikor elérték, hogy a hadsereg valósággal nemzetietlenné lett ebben az országban, s eljutottunk odáig, hogy szentesitett törvényeink, közjogainkat illetőleg csak írott malasztok, akkor, mint valamikor a csatatéren a gyáva győztes, ugy most az alkotmányos élet letarolt mezején dicsőségesen vonul előre a Gotterhalte. Rossz időket élünk, rossz csillagok járnak. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Bizony ugy van! Ráth Endre: A mi parlamentünk a helyett, hogy kiállana nyíltan a nemzeti jogok védelmére, a helyett, hogy az alkotmányosság porladozó bástyáit védené, mintegy példát akar statuálni Bécs felé, hogy: Ide nézz! Mi, a kik e nemzet anyagi függetlenségét képesek voltunk elalkudni, mi itt vagyunk és semmit sem teszünk ; azért, hogyha akarod, feszítsd keresztre alkotmányunkat. Mi készek vagyunk felállítani azt a ravatalt, a melyikre akkor terítheted ki, a mikor tetszik, alkotmányosságunknak megtépett, megsebzett testét. (Tetszés a szélsöbaloldalon.) Ha a bizottsági többség indítványát fogadják el, ez annyit jelent, hogy a magyar parlament lemond a maga szuverenitási jogarok (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) hogy elismeri egy alantas közegének, a hadseregnek beleszólási jogát, a parlament tagjainak függetlenségébe. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Annak a hadseregnek jogát ismeri el, a melynek vágya soha sem volt a nemzet vágya, a melynek czélja mindig ellentétes volt a nemzet czéljaival, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A bizottsági többség határozati javaslatának elfogadása feltétlenül a parlament méltóságának lealázását jelenti, B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ohó l Ráth Endre: Hiszen, t. képviselőház, még vitatkozni is nevetséges azon, (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) vájjon a hadseregnek van-e beleszólási joga, kell-e kérnie a mentelmi jog felfüggesztését oly esetben, a midőn a parlamentnek oly tagja ellen akar eljárni, a ki a véderő kötelékébe tartozik. Mert a hadsereg vagy a honvédség nem tényleges állományába tartozó állampolgárok csak akkor állanak katonai büntető és fegyelmi hatalom alatt, ha fegyvergyakorlatra, kiképzésre, vagy mozgósítás czéljából behivattak ésaz ellenőrzési szemlék alatt. Ebből világos, hogy az országgyűlés tagjai ellen is csak ezen esetekben alkalmazhatók. katonai büntetések. Deep azért, hogy ilyen ellenük alkalmazható nelegyen, állapítja meg az 1889. évi XXII. t.-cz., hogy az országgyűlésnek a véderő kötelékében álló tagjai, ha tényleges szolgálati kötelezettségüknek már megfeleltek, az országgyűlés együttlétében béke idején katonai szolgálatra be nem hívhatók, csakis akkor, ha maguk is kívánják, s háztól szabadságot kapnak. Hisz ez mutatja világosan, hogy a katonai szolgálat alóli mentességnek egyetlen czélja az országgyűlési tagok függetlenségének biztosítása. Mert ha nem ez lenne, a törvény nem biztosítaná a háznak a jogot az engedély megadása, vagy megtagadása felett határozni. Lehet-e elképzelni, hogy hatóság, a mely nem is törvényes alapon áll, a melyet nem a törvény szült és teremtett, a parlamentnek e jogát derogálná ? T. képviselőház! Mikor ezt a törvényt meghoztuk, vagy — helyesebben — meghozták, az volt a czél, hogy a parlamenti tagok függetlensége legyen biztosítva. És hogy ez a kérdés épen oly elbírálás alá esik, mint más hatóság beavatko-