Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.

Ülésnapok - 1901-94

414 ,94, országos ülés 1902 a. dij különben megszűnnék, kívántam meg­ragadni arra, hogy ugy, a miként ez nem szo­katlan, a magyar törvényhozás történetében sem szokatlan, mert ott van a Toldy Ferencz tisz­teletdija, a melyet a magyar nemzet felajánlott, tebát, mondom, nem szokatlan, akkor ezen alkalmat akarom felhasználni és akarom a tör­vényhozásnak a figyelmébe ajánlani, hogy az életének végéhez közeledő nagy költő, (Igaz I Ugy van ! jobbfelöl.) a ki a hazának annyi fényt, annyi dicsőséget szerzett, szintén nemzeti jutalom­ban részesüljön; (Hosszas,élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon. Nagy zaj a néppárion és a szélső­baloldalon) vájjon . . . (Folyton zaj balfelöl.) Förster Ottó: Kaas Ivornak nem adták ám ki a jutalmat! (Zaj.) Vészi József: Kaas Ivor maga fog tilta­kozni az ellen, hogy Jókaival hasonlítsák össze! (Nagy zaj.) Elnök: Kérek csendet, különben kénytelen leszek rendreutasítani azon képviselő urakat, a kik a tanácskozást zavarják. (Folytontartó, nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. Felkiáltások a jobboldalon: Halljuk! Halljuk!) Rakovszky István : Botrány az egész ! (Nagy zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Elnök: Rakovszky István képviselő urat ké­rem, legyen csendben, különben rendre fogom utasítani. (Folytontartó, nagy zaj a bal- és a, szélsöbalolda lo n.) B. Feilitzsch Arthur: Magyar embernél nem botrány! Osztráknál botrány! (Zaj.) Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Még csak nem is akartam bővebben indokolni a t. ház előtt a tételt, (Hosszantartó, élénk tetszés és helyeslés a jobboldalon. Zajos felkiáltások a néppárton és a szélsöbaloldalon: Azt tudjuk!) mert nem tartottam méltónak, hogy én ezt bővebben indokoljam. Maga ez a név, Jókai Mór, elég arra, hogy ezt a tételt a ház megszavazza. (Hosszantartó, élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon. Mozgás a néppárton.) Én kérem ennek a tételnek elfogadását. Jókai Mórt pedig arra kérem erről a helyről, felejtse el azt, hogy voltak olyanok, a kik neki ezt a 8000 koronát megszavazni nem akarták. (Hosszantartó, élénk tetszés, éljenzés és taps a jobboldalon. Mozgás a néppárton és a szélsöbal­oldalon. Élénk felkiáltások jobbfelöl: Éljen Jókai Mór! Zaj.) Illyés Bálint jegyző: Kubik Béla! Elnök: Madarász József képviselő ur kérte, hogy először nyilatkozzék a miniszter s csak azután fog szólani, tehát Madarász képviselő urat illeti a szó. (Halljuk! Halljuk!) A képviselő ur a szószékről kíván beszélni. (Zaj a jobboldalon. Felkiáltások a szélsöbalolda­lon : Halljuk! Halljak !) Csendet kérek! Madarász József: T. képviselőház! (Élénk felkiáltások a szélsöbaloldalon: Halljuk! Hall­juk!) Olyan nevezetesnek tartom a jelen csekély­áptilis i8-án, péntekéit. nek látszó tárgyat, hogy kérnem kellett a t. előadó urat, adja át a ház szószékét azért, hogy ! a t. képviselőket figyelmeztessem arra, a mi ; jelenleg tárgyalás alatt lesz. (Élénk felkiáltá­| sok: Halljuk! Halljuk!) Először bepanaszolom a vallás- és közokta­tásügyi miniszter urat önmagának. . . . (Zaj és mozgás a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek ! Madarász József: . . . először azért, mert, hogyha ő olyan nagy érdemeket ismer és azt a nemzet részéről kellőleg el akarja ismertetni, akkor ne kívánta volna ezt olyan mintegy mel­lékes tárgynak, . . . Rakovszky István: Suttyomban! (Mozgás és ellenmondások a jobboldalon. Felkiáltások a nép­párton és a szélsöbaloldalon: Ugy van! Ugy van!) Madarász József: . . . kétértelmüleg fejezni ki a ház előtt. (Egy hang jobbfelöl: Törvény ez!) mert hiszen azért kellett kérdést intéznem hozzá, vájjon csak mostanra, vagy ezentulra is akarja ezt az összeget felvenni. Ez tehát panaszom a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur irányában. Egyszersmind arra kérem, hogy máskor, ha ilyen tételt meg akar a házzal szavaztatni, nyíltan. egész terjedelmében állítsa azt oda. (Ugy van! Ugy van! a néppárton és a szélsöbaloldalon.) Másodszor feljöttem azért . . . (Nagy zaj a ház minden oldalán. Elnök csenget.) Kértem a szószéket azért, mert nekem jogos kifogásom van, hogy e nemzet részéről az adófizetők filléreiből a megnevezett Jókainak nyugdijat adjanak. (Za­jos tetszés a néppárton és a szélsöbaloldalon.) Most el kell mondanom jogos kifogásomat. Néz­zenek önök utána, tárgyilagosan akarok beszélni, (Halljuk! Halljuk!) én a koszorús irót is csak akkor akarom a nemzet, a polgárok filléreiből ellátni, ha az hazám, nemzetem ellen nem lépett fel. (Nagy zaj, mozgás és felkiáltások a jobbol­dalon : Mikor lépett fel ? Gyanúsítás! Ne gya­núsítson! Helyeslés és zaj a néppéirton és a szélsöbaloldalon.) Én azt mondottam, hogy én a koszorús irót is csak akkor engedem a nép filléreiből nyugdíjjal ellátni, — mert a ki akarja, szedjen össze milliókat, az helyes és adja az író­nak, de ha a nép filléreiből akarják nyugdíjjal ellátni, akkor meg kell azt gondolni, vagy leg­alább tudni kell, megérdemli-e (Élénk tetszés a néppárton és a szélsöbaloldalon.) hazája részére követett_ eljárásáért azon nyugdijat, igen vagy nem! (Elénk felkiáltások jobbfelöl: Hallatlan!) Én hazám ellen vétkes egyénnek tudom Jókait. (Kitörő zajos ellenmondás, nagy fölháborodás és mozgás a jobboldalon. Elénk ^Rendre /« kiáltá­sok. Elnök csenget. Perczekig tartó zaj.) Kubinyi Géza: Menjen a helyére! (Nagy zaj.) Szivák Imre: Szégyen Magyarországra! Szégyelnünk kell magunkat ilyen ember miatt! Vészi József: Rendre ! Szőts Pál: Eláll! Szégyelje magát! Taka­rodjék innen! (Folytonos zaj és fenyegető moz­dulatok a jobboldalon, Elnök csenget.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom