Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.

Ülésnapok - 1901-94

9í. országos ülés 1902 tétlen ezt a tételt megszavazni bárkinek, mert erre kell, hogy egy törvényes alap legyen. Mutassa meg nekünk valaki a törvényből, Hogy művészek, költők, irók, hires színművészek igényt tarthatnak nyugdíjra, én meg fogom szavazni. De itt egy költőnek, a ki egész életét a hatalmon levő párt dicsőítésére használta fel, (TJgy van! Ugy van! balfelöl. Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon •• Az ország dicsőségére!) az ország pénzéből fizetni nem szabad. Ha az urak bőkezűek akarnak lenni, legyenek a maguk pénzéből (Elénk helyeslés a néppárton és a szélsőbaloldalon. Mozgás a jobboldalon.) Volt ott egy pártkassza, kitelt abból bőven, de ne tessék önöknek bőkezüsködni az ország pénzéből. (Helyeslés a néppárton.) Én a határozati javaslatot elfogadom, a tételt visszautasítom. (Elénk helyeslés a néppárton es a szélsőbaloldalon.) Vészi József : Éljen Jókai Mór! (Zajos éljenzés a jobboldalon. Nagy zaj a néppárton.) Rakovszky István: Igen, a szabadkőmivesek I (Nagy zaj.) Kizsebelni az országot! (Felkiáltások a jobboldalon: Éljen

t Jókai Mór! Élénk éljenzés a jobboldalon.) Éljen, de ne ezen a pénzen! (Nagy zaj.)

r Rákosi Viktor: Éljen Jókai! (Zajos éljenzés a jobboldalon és a szélsőbaloldalon.) Rakovszky István: Ezek az önzetlen irók, a kiket fizetnek! (Nagy zaj a jobboldalon.) Ismerjük azokat! Ez botrány! (Nagy zaj és mozgás a jobboldalon.) Vészi József: Az a botrány, a mit önök csinálnak! (Folytonos zaj.) Rakovszky István: Jókainak kell a pénz. a ki a bankokban ül! (Folytonos zaj.) Illyés Bálint jegyző: Major Ferencz ! (Zaj.) Madarász József: T. ház! Elnök: Major Ferencz képviselő ur van felírva. Förster Ottó: Nem hallottuk, hogy Vészi ur a szegény tanítók érdekében szólalt volna fel. (Ugy van! a néppárton.) Major Ferencz: T ház! (Zaj.) Elnök: Melyik tételhez kivan a képviselő ur felszólalni ? Major Ferencz: A dologi kiadásokhoz! Elnök: Bocsánatot kérek, ez el van döntve. Én kérdeztem a házat: kiván-e valaki a dologi tételhez szólani? Major Ferencz: Kérem, én feliratkoztam. (Zaj.) Bartha Ferencz: Nem lehetett az elnöki kijelentést hallani. Elnök: Bocsánatot kérek, én arról nem tehetek, ha zaj van. Én a házat ismételten kérdeztem, kiván-e valaki a dologi kiadásokhoz szólani. Ha a zajban ez a kijelentésem nem hallatszott, ez csak arra indíthatja a t. képviselő urakat, hogy ne legyen zaj, hogy lehessen hallani az elnöki kijelentést. (Helyeslés.) Most a tárgyalás alatt lévő tételhez szólásra következik Madarász József. április 18-án, pénteken. 413 Madarász József: T. képviselőház! Mielőtt ehhez a tételhez tüzetesebben szólanék, kötelességem megkérdezni a vallás- és közoktatásügyi kormány tagjától azt, hogy ezen javaslatra nézve, a melyet Várady t. képviselőtársam beadott, legyen szíves nyilatkozni. Legyen szives nyilatkozni először is azon tekintetből, hogy ugy érti-e, amint én is értem, nem a szerkesztőre, mert erre csak egyszer kívánja az ott létező összeget, hanem a volt főszerkesztőre, hogy az ezentúl is örökre, a mig él, szolgáljon, igen vagy nem ? Midőn ezt itt meg fogom hallani a t, közoktatásügyi miniszter úrtól, a mit tudnunk jogos, akkorra tartom fenn és kérem, hogy a tárgyhoz szólhassak; csak az esetre, ha a t. közoktatásügyi kormány tagja megtagadná erre nézve a felvilágosítást, akkor igenis folytatni fogom és előadom a tárgyra nézve a véleményemet ; addig felfüggesztem azt. (Halljak ! Halljuk!) Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. ház! Megvallom őszintén, (Halljuk ! Halljuk!) hogy akkor, a mikor ezen tételt a költségvetésbe beállítottam, egy perczig sem jutott eszembe, hogy lesz itt a képviselőházban olyan hang, (Élénk felkiáltások: Igaz! Ugy van ! a jobboldalon.) a mely a nemzetnek koszorús Írójától öreg napjaiban, (Zajos felkiáltások: Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Nagy zaj a néppárton és a szélsőbal oldalon. Felkiáltások: A tanítókat koplalni hagyják! Nagy zaj. Elnök csenget.) a mikor már, t. uraim, rólunk mindnyájan, a kik itt ülünk, senki sem fog beszélni, de arról a férfiúról, a ki Magyarországnak annyi fényt, annyi dicsőséget szerzett, meleg kegyelettel szól az utókor, (Hosszantartó, élénk éljenzés jobbfelöl. Folytonos zaj a néppárton és a szélsobaloldalon.) hogy akkor annak egy nyomorult 8 ezer koronáról szóló (Zajos éljenzés és taps jobbról. Nagy zaj a néppárton és a szélsobalóldalon.), mondom 8 ezer koronából álló, állandó és életfogytáig tervezett tiszteletdijat hozok javaslatba (Elénk helyeslés a jobboldalon.) még pedig azt mondom az indokolásban, hogy a hazai irodalom terén szerzett kiváló érdemeiért . . . (Elénk helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások a néppárion: Nem kell becsempészni semmit! Nagy zaj.) ... ily ellenállást találjak. Én nem csempészek be semmit. Bocsánatot kérek, ha én a törvényhozás elé egy előterjesztést .... (Folytonos zaj a néppárton és a szélsobalóldalon. Halljuk! Halljak! jobbfelöl. Elnök csenget.) . . . T. képviselőház, ha én a törvényhozás elé jövök egy tétellel és ennek indokolásával, akkor, azt hiszem, én nem csempészek be semmit (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) és szeretném tudni, hogy Jókai Mórt be kell-e csempészni a magyar törvényhozás termébe ? Engedelmet kérek, ezt meg sem tudom érteni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Miről van szó, t. képviselőház? Arról van szó, hogy 17 éven át mint főszerkesztő húzott egy bizonyos dijat. Ezt az alkalmat, midőn ez