Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-74

290 74. országos ülés 1902 márczius 17-én, hétfőn. eddig orvosságot találni, bár számtalan kísérletet teszünk. De tudott-e az a sok idegen nemzet, a melynek nagyobb anyagi erők állanak rendelkezésére, tudtak-e azok orvosságot találni ? És hogyan állunk a sertésvészszel, ba magunkat pl. Németországgal összehasonlítjuk ? (Halljuk!) ügy állunk, hogy Németországban 664 község van sertésvészszel ellepve, mig minálunk csak 223 község. Azt hiszem tehát, hogy Magyarországnak állategészségügyi tekintetben semmi szégyelni valója nincs. (Élénk helyeslés jobbfelöl) Már most, t. képviselőház, áttérek a gazdasági oktatásra, még pedig kezdem mindjárt a földmivesiskoláknál. Régi divat a földmivesiskolákat leszokni; de én arról győződtem meg, hogy olykor azok, a kik a leghangosabban beszéltek, még nem is láttak közelről földmivesiskolát. Beszélnek pl. arról, hogy glaszé-keztyükben járnak a földmivesiskolai tanulók. Nekem egyik első dolgom volt elrendelni, hogy a tanulók egyforma földmivesruhában tartoznak járni, és többen, a kik nem akartak engedelmeskedni, elmozdittattak. (Helyeslés.) Azt hiszem tehát, helyes utón járunk, mert nem urakat akarunk nevelni. (Helyeslés.) De arra kérem t. képviselőtársaimat, pl. gróf Benyovszky, Uray, Marjay képviselő urakat, a kik e kérdésről beszéltek, szíveskedjenek ezen iskolákat közelről megnézni, szíveskedjenek elmenni pl. egy vizsgára és méltóztassanak meggyőződni arról, hogy egészen más benyomásokkal fognak visszatérni, (Helyeslés.), Uray képviselő ur Magyar-Ovár ellen is erősen kikelt. Általában az az érdekes, hogy Szemere Miklós képviselő ur a főiskolát nem akarja Budapesten, mert a fővárosi viszonyok nem kedvezők a tanuló ifjúságra; (Helyeslés jobbfelöl.) Uray, Imre képviselő ur pedig nem akarja Magyar-Ováron; azt mondja, ilyen kräkwinkli nem arra való, hogy ott tanuljanak. (FelMáltások lalfelöí: Egészségtelen! Mocsaras!) A mi Magyar-Óvárt illeti, az kétségtelen, hogy Magyar-0várnak nagy múltja, nagy történeti háttere, nagy segédeszközei vannak és a mellett van nagy gazdasági háttere, még pedig nemcsak a közönséges kisgazda-birtok kezeltetik meglehetős fejletten az ország azon határán, hanem ott van a Frigyes főherczeg nagy uradalma, a mely valóban mintaszerű gazdaság. A mit az ifjúságról beszélnek, arra vonatkozólag azt válaszolom, hogy hiszen panasz mindenütt van. A különbség csak az, hogy kis városban mindent megtudnak az emberek, nagy városban pedig sok dolog elvész. (Ugy van!) Szemere képviselő urnak, a ki a főiskola kérdésével foglalkozott, azt akarom válaszolni, hogy igenis beható tanácskozás tárgyává szándékozom tenni a gazdasági felső oktatás ügyét. Az összes anyag készen van, megbizottaim külföldön utaztak, munkáik ki vannak nyomva, a kérdőpontok össze vannak állítva, közelebbről tanácskozmányt fogok tartani és arra lesz szerencsém Szemere Miklós képviselő urat is meghívni. Felhozta a t. képviselő ur a boszniai gazdasági állomások ügyét. Erre nézve azt mondhatom, hogy kívánságát már előre teljesítettem. Én, t. i. értesülvén arról, hogy mily ügyesen vannak ezek a gazdasági állomások létesítve, megbíztam egy gazdasági tanárt, a ki azokat megnézte és azokról igen dicsérőleg nyilatkozott. Azt mondotta, hogy ezek a gazdasági állomások Bosznia gazdasági fejlődésére lényeges befolyással lesznek. Legközelebb ez a jelentés meg is fog jelenni. (Helyeslés.) Persze Boszniában a viszonyok egészen mások, mint Magyarországon ; azokat a viszonyokat a mi gazdasági helyzetünkkel összehasonlítani nem lehet. Azt azonban el kell ismerni, hogy Bosznia gazdaközönsége sohasem hálálhatja meg Kállay közös pénzügyminiszter urnak azokat az alkotásokat, melyeket ott létesített, s azt a jelentékeny gazdasági haladást, melyet Bosznia oly rövid idő alatt felmutat. (Élénk helyeslés jobbról.) Marjay t. képviselő ur még azt is kívánta, bogy a népszerű könyveket hivatalból küldjük meg az olvasó-köröknek, a lelkészeknek, s tanítóknak. Nem tudom, jó lesz-e ez így, de annyit tudok, hogy gróf Benyovszky képviselő ur viszont azt tanácsolta, hogy ingyen ne adjunk semmit, mert a magyar ember nem becsüli meg, a mit ingyen kap, a mit a nyakára küldenek. Én azt hiszem, hogy ezekből a könyvekből azokat, a melyek közérdekűek, igenis lehet az olvasó-köröknek megküldeni. (Helyeslés.) Ha pedig Kecskeméthy képviselő ur azt mondja, hogy ezeket a könyveket az ő vidékén nem olvassák eléggé, akkor arra kérem az igen t. képviselő urat, méltóztassék odahatni, hogy a lelkészek világosítsák fel a népet, (Helyeslés.) legyenek a lelkészek, felekezeti különbség nélkül, munkatársaim, s akkor a magyar nép fogékonyságát fel fogjuk használni arra, hogy ezeket a népies olvasmányokat el is olvassák. (Elénk helyeslés.) Különben ugy vagyok értesülve, hogy igenis olvassák, s nem is gondoltuk volna, hogy az olvasási kedvet annyira fel lehessen ébreszteni, mint ahogyan azt tényleg tapasztaltuk. A vízügyeknél Eötvös Bálint képviselő ur kifogásolta a balatoni halászatot. Bizonyos az, hogy a balatoni halászat egységesen van rendezve, egy társulat kezében van, a mint hogy halas vizeket értékesíteni egységes kezelés nélkül nem is lehet. Thaly Kálmán: Sok szegény ember koplal miatta. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: Bizonyos az, hogy az orvhalászat, a mely nagyon el volt terjedve, ezen társulat alakulása folytán teljesen megszűnt. Megengedem azt, hogy a helybeliek talán nem mindenkor és talán nem elég jutányosán kapják a halat, egyszóval nem zárI kózom cl minden panasz elől, azonban azt is