Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-24

'SM 24. országos ülés 1901 deczember 6-án, pénteken. Következik a kérvények első sorjegyzéke (írom. 40; és pedig az első számtól a 27-ig, a tisztviselők kérvénye fizetésjavitás és a szolgálati szabályzat megalkotása tárgyában. Gr. Forgách Antal előadó: T. ház! KézdiVásárhely város, Versecz szab. kir. város, Pozsony szab. kir. város, Sáros vármegye, Temes vármegye, Heves vármegye, Győr szab. kir. város, Torontál vármegye, Szeged szab. kir. város, Szabolcs vármegye, Csanád vármegye, Kassa szab. kir. város, Zombor szab. kir. város, tordai állami tisztviselők, szigetvári állami tisztviselők, zalaegerszegi állami tisztviselők, Debreczen szab. kir. város, pancsovai állami tisztviselők, bácstopolyai állami tisztviselők, bogsánbányai állami tisztviselők, soproni állami tisztviselők, Bars vármegye, Pozsony vármegye, Békés vármegye, Nyitra vármegye, Bereg vármegye kérvényei. Ezek a kérvények a kérvényi bizottság javaslata szerint kiadatnak pártolólag a kormányelnöknek és a pénzügyminiszternek, habár jelenleg tárgytalanok, mivel a kormányelnök urnak és a pénzügyminiszter urnak expozéjában tett nyilatkozata szerint ezeken a jogos panaszokon a szolgálati pragmatika és a fizetésjavitás által fokozatosan segitve lesz. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, kivan valaki a tárgyhoz szólani ? Ha nem, felteszem a kérdést: Elfogadja-e a t. ház a kérvényi bizottság azon javaslatát, hogy ezek a kérvények pártolólag a kormányelnöknek és a pénzügyminiszternek kiadassanak ? (Igen!) A ház a bizottság javaslatát elfogadja. Molnár Antal jegyző (olvassa): Vas vármegye, Pozsony sz. kir. város, Tolna vármegye, Heves vármegye, Győr sz. kir. város, Hódmező-Vásárhely város, Hajdú vármegye, Torontál vármegye, Debreczen sz. kir. város, Szeged sz. kir. város, Liptó vármegye, Csanád vármegye, Zombor sz. kir. város, Ung vármegye, Zemplén vármegye, Sáros vármegye, Sopron vármegye, Arad sz. kir. város, Zólyom vármegye, Bars vármegye, Nyitra vármegye, Trencsén vármegye, Szilágy vármegye, Selmeczbánya sz. kir, város, Somogy vármegye, Budapest székes főváros kérvényei a kivándorlás meggátlása iránt. Gr. Forgách Antal előadó: T. ház! Ezek a kérvények az amerikai kivándorlás nagyobb mérvének törvényhozási meggátlását és egy kivándorlási törzskönyvnek a szerkesztését kérik, A kérvényi bizottság javaslata szerint kiadatnak a miniszterelnök utján az összkormánynak. Kossuth Ferencz: T. ház! Bátor vagyok pártolni a kérvényezőknek kérvényét, mert kétségkívül a kivándorlás Magyarországon olyan méreteket ölt. hogy ez ellen törvényhozási intézkedés már szükségessé és sürgőssé vált. Tudnivaló dolog, hogy a kivándorlásra csábittatnak is az emberek bizonyos ügynökök által; ezt mindenesetre a hatóságnak is kötelessége volna ellenőrizni, és én azt hiszem, hogy helyes intéz! kedéssel meg lesz található annak a módja, hogy a kivándorlás korlátoztassék. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. ház! Amint egyszer már kifejtettem a t. ház előtt, nem szeretem, ha kategóriák állíttatnak fel a képviselőházban egyes kérvények és ügyek közt és egyik pártolólag, másik nem pártolólag adatik ki a kormánynak. — Ezért csak elvi szempontból szólok most az ellen, hogy Kossuth Ferencz t. barátom indítványa elfogadtassák, nem pedig azért, mintha a magam részéről nem látnám át, hogy a kivándorlás ügyében igen komoly, beható intézkedések és rendszabályok szüksége forog fenn. Hiszen én a házban már a múlt esztendőben, a pénzügyi bizottságban ezen esztendőben bőven kifejtettem, hogy ezzel a kérdéssel akarok foglalkozni. Hiszen a trónbeszédbe is, a melyet ő Felsége intézett az országgyűléshez, felvétetni javasoltam ezt a kér| dést, a mi pedig trónbeszédben még soha i megemlítve nem volt. Méltóztatnak ebből látni, hogy milyen fontosságot tulajdonitok a kérdésnek. Én azt tartom, hogy a kivándorlás kérdésével ugy a kormányzat, mint a törvényhozás körében is foglalkozni kell; annak idején szándékozom is előterjesztéseket tenni általában a kivándorlás ügyében. De a kérdés nemcsak kormányzati kérdés és nemcsak egyoldalú intézkedések kérdése. A kivándorlás lehető meggátlásának egyik módja, hogy gazdasági utón igyekezzünk gazdasági rendszabályokkal a kivándorlás okait lehetőleg megszüntetni. (Elénk tetszés és helyeslés a szélsöbalóldalon.) Ez az első. A másik azután az, hogy mivel a kivándorlás épen az üzérkedés és az agencziák, az olasz és más agencziák beözönlése folytán a csábítás minden módjának felhasználásával mozdíttatik elő és terjesztetik, ez és az ennek következtében a szegény emberek között előállott mozgalom lehetőleg szigorú ellenőrzés alatt álljon és szabályoztassék. (Általános élénk helyeslés.) Egyszer már kijelentettem, hogy a kivándorlást törvény által peremptorie megtiltani nem lehet, mert az a szabad mozgás megtiltása volna. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) De szabályozni szabad és kell. Tehát az állam vegye kezébe az ügyet, ugy, hogy az állam a maga befolyásával, ellenőrzésével szabályos, normális medrek közé szorítsa a kivándorlási mozgalmat, hogy a lelkiismeretlen csábításoknak elejét vegyük, és a kivándorlás csupán azokra szorítkozzék, a kik munkát keresni mennek ki és aztán munkájuk keresményével vissza is jönnek. (Elénk helyeslés.) Általában azt tartom és az az alapeszmém, hogy a ki ki akar menni azért, — mert hiszen sok helyütt ez az eset, — hogy sokkal többet keressen, az ne emigráljon, t. i. ne ugy távozzék a hazából, hogy azután ott maradjon, ne szakadjon el a haza, az anyaország testétől, hanem menjen munkát keresni, azután jöjjön vissza. (Alta-