Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-719

719. országos ülés 1901. junias 19-án, szerdán. 261 lentéseket kinyomatni, a ház tágjai között kiosztatni, s aimak idején az osztályok mellőzésével napirendre kitűzni. Elnök: A pénzügyi bizottságnak a magyarországi városok ós községek fogyasztási adótermészetű jövedelmeinek ideiglenes rendezéséről szóló 1899 : VI. törvónyczikk hatályának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatra vonatkozólag beadott jelentése ki fog nyomatni, szót fog osztatni, s a ház a törvényjavaslatnak az osztályok mellőzésével leendő napirendre tűzése iránt annak idején fog határozni. Ugyancsak a pénzügyi bizottságnak az 1898. évi közösügyi zárszámadásra alapított végleges leszámolás szerint Magyarország terhére mutatkozó tartozás fedezéséről, továbbá az 1899—1900. évi közösügyi kiadásokra Magyarország által pótlólag fizetendő összegekről szóló törvényjavaslatra vonatkozó jelentése hasonlólag ki fog nyomatni, szét fog osztatni, s a ház a törvényjavaslatnak az osztályok mellőzésével leendő tárgyalás alá vételét annak idején fogja elhatározni. Következik az indítvány- ós interpellácziós könyvek felolvasása. Lázár Árpád jegyző: Tisztelettel jelentem, hogy az indítvánj'könyvbe líjabb bejegyzés nem törtónt; az interpellácziós könyvbe pedig a következő újabb bejegyzések történtek : Buzáth Ferencz, Káin ós Egervölgy vasmegyei községek úrbéri rendezése ügyében az igazságügyminiszterhez; Barta Ödön, a rutén akczió ügyében a földmivelósügyi miniszterhez. Elnök: A bejegyzett interpellácziók a szokott időben, a mai ülés végén fognak előterjesztetni. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 1057) párviadal vétsége miatt elitólt Rohonczy Gedeon képviselő mentelmi ügyében. B. Feilitzsch Arthur, a mentelmi bizottság előadója: T. ház! A budapesti királyi büntetőjárásbiróság múlt évi deczember hő 17-én tartott nyilvános ülésében Rohonczy Gedeon országgyűlési képviselő urat párviadal vétsége miatt két napi államfogházra Ítélte. Ennek alapján a budapesti királyi büntetőjárásbiróság az Ítélet vógrehajthatása végett kéri Rohonczy Gedeon képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését. A mentelmi bizottság, tekintettel arra, hogy a felterjesztéshez csatolt ügyiratokkal igazolva van, hogy az Ítélet illetékes bíróság által, a mentelmi jognak előzetes felfüggesztése alapján hozatott ós jogerőre emelkedett, tisztelettel indítványozza, hogy a ház Rohonczy Gedeon képviselő urnak mentelmi jogát ez ügyben felfüggeszteni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Kiván-e valaki a jelentéshez szólani ? Hanem, felteszem a kérdést: Elfogadja-e a ház a mentelmi bizottság javaslatát: igen, vagy nem? (Elfogadjuk!) A ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja, ós így Rohonczy Gedeon képviselő mentelmi joga ez ügyben fölfüggesztetik. Következik ugyanezen bizottság jelentése (írom. 1058) báró Fiáth Miklós mentelmi ügyében. B. Feilitzsch Arthur előadó: T. ház! Kohn Károly és társa bécsi czóg 1900. márczius havában báró Fiáth Miklós országyűlési képviselő ellen a budapesti királyi törvényszékhez, mint csődbírósághoz csődnyítási. kérvényt nyújtott be. A királyi törvényszék a megfelelő eljárás foganatosítása után 1900. szeptember 20-án 29.318. számú végzésével báró Fiáth Miklóst határnap kitűzése mellett a csődtörvény 87. §-ában foglalt felfedező eskü letételére kötelezte. Panaszlott báró Fiáth Miklós azonban úgy ezen első, mint ezt követőleg még három izben újból kitűzött határnapokon — daczára a mindenkori szabályszerű és kellő időben törtónt megidóztetéseinek — nem jelent meg, míg végre a már ötödik ós 1900. évi deczember 1-jére kitűzött határnapon megjelenvén, új határnap kitűzését kérte. A királyi törvény szók a kérelemnek helyt adott és határnapúi 1901. évi január hó 11-ét tűzte ki, azonban panaszlott a végzésnek szabályszerűen történt kézbesítése daczára, ezen saját maga által kért határnapon sem jelent meg. Időközben Bayer Antal budapesti lakos is csődnyitási kérvényt adott be panaszlott ellen, és az ennek alapján megindított eljárás folyamán panaszlott, ugyancsak a felfedező eskü letételére köteleztetett, de szabályszerű és kellő időben történt megidéztetése daczára a három izben ismételten kitűzött egyik határnapon sem jelent meg. A királyi törvényszék ezen kétrendbeli csődnyitási ügyet 42.786. számú végzésével egyesítette, és mivel panaszlott nemcsak a csődtörvény 87. §-ában körülirt esküt letenni vonakodott, hanem a királyi törvényszék meghagyásainak makacsul ellen is szegült, a panaszosoknak eg}áittesen előterjesztett kórelmére folyó évi márczius hó 16-án 3805. szám alatt kelt felterjesztésében a csődtörvény 122. §-ának alkalmazhatása végett kéri: báró Fiáth