Képviselőházi napló, 1896. XXVI. kötet • 1900. január 18–márczius 1.

Ülésnapok - 1896-521

521. országos ülés 1900. február ő-éu, fcétffia. \ 59 szólhatunk bele, és azok alakulását nem be­folyásolhatjuk, azokkal viszonylag, parallel, mint konkurrens árakkal kell haladnunk, de a meny­nyiben védvámpolitikát folytatunk, úgy iparunk, mint nyersterményeinkre, olyan esetekben, azaz oly gazdasági években, a midőn a nyerster­niény vámjai érvényesülésének önmagától elő kellene állania, de az bizonyos érdekkörök közre­működése folytán meghiúsíttatik, ilyen esetekben igenis nemcsak szükséges, de kötelessége úgy a törvényhozásnak, mint a kormánynak annak meggátlásáról gondoskodni. Mert azok árát a világpiaczi árak felé, a védvám összege nagy­ságáig igenis megvédhetjük és biztosíthatjuk; s ha ezt nem tesszük, akkor teljesen illuzóriussá válik a mi nyersterményeink megvédésére fen­tartott vámpolitikánk. T. ház! Magyarország közgazdasági kérdé­seivel, illetőleg a mezőgazdákat érdeklő kérdésé­vel foglalkozik Magyarországon az Országos Magyar Gazdaság Egyesület, és itt nem mu­laszthatom el kiemelni, hogy annak egyik főszószólója: gróf Zselénszky Róbert, különösen fárad és munkálkodik az összes agráriusok ügyének érdekében, a ki nem volna ráutalva, de meggyőződésből, önzetlenül, a közérdek javára teszi ezt. Ő a múlt esztendőben egy füzetet adott ki Ausztriával való kiegyezésünk­ről, és az abban foglaltakat én majdnem kivétel nélkül magamévá teszem. Az elmúlt 1899-ik évben az Országos Magyar Gazdasági Egye­sület Szegeden, Aradon és Pozsonyban fontos gazdakongresszusokat hívott egybe és ezen kongresszusokon az Országos Gazdasági Egye­sület szónoka ismét gróf Zselénszky Róbert volt, illetőleg ő fejezte ki ott a magyar agráriusok nézetét. Részemről egyetértek gróf Zselénszky Róbert nézetével és álláspontjával, majdnem ki­vétel nélkül eme felszólalásaiban is, kivéve, hogy végkonkluzióját nem osztom. Az ő nézete szerint nyersterményeink vámjai nem érvényesülhetnek, daczára annak, hogy 6 év óta nem export, hanem import állam vagyunk. Nem érvényesülhetnek pedig azért, mert szerinte a fedezetlen határidőüzlet van a tőzsdén meghonosítva. Ő tehát küzd a fede­zetlen batári dőiizlet ellen s azt feltétlenül eltörlendőnek, beszüntetendőnek t.irtja; és ez nemcsak neki, de a legtöbb úgynevezett agrá­riusoknak nézete és meggyőződése, hogy a fedezeten határidőüzlet beszüntetése által ér­hető csak el nyersterményeink vámjának érvé­nyesfílhetése. Itt tér el az én felfogásom gróf Zselénszky felfogásától. A míg tehát gróf Zse­lénszky Róbert a baj okát a létező fedezetlen határidőüzletekben látja, addig én a magam részéről a fedezetlen határidőüzletet csak esz­köznek tekintem, egy késnek tekintem, a melyet ha egy gyermek kezébe adunk, az megvághatja magát; a gyilkos ölhet vele, és az ha orvos kezébe kerül, életet is megmenteni van hivatva. Ennek folytán én, ha egy tényleg létező és fenn­álló bajon segíteni óhajtok, és érzem, hogy tudok is, nem a fegyvert, mely védőm is lehet, sem­misítem meg, hanem azt, a ki azt káros tett elkövetésére használja fel. De mielőtt tovább mennék, t. ház, szüksé­gesnek tartom gróf Zselénszky Róbertnek a Magyar Gazdák Szemléjében megjelent felolva­sásának néhány részletével foglalkozni. Először is azt állítja gróf Zselénszky Róbert, hogy Magyarország hat év óta nem export-állam. Ebben azonban gróf Zselénszky téved, azért, mert habár igaz, hogy az 1892 ik évben Magyar­országnak csekélyebb termése volt, a minek kö­vetkezménye a vám érvényesülése, s nagyobb árak is voltak, de közvetlen azután jött egy pár jó év, midőn ismét kiviteli állam voltunk; és ha egész szigorúan bíráljuk a helyzetet és a tényállást, akkor rájövünk, hogy tulajdonképen Magyarország az 1897-iki rendkívüli silány év következtében a.mostani évvel együtt harmadik éve, hogy beviteli, illetőleg nem,export-állam vagyunk, a mikor is rendes körülmények között vámjai­nak érvényesülniük kellene. Továbbá gróf Zse­lénszky Róbert hivatkozik a Németországban 1897-ben hozott agrárius törvényekre, a melyek a tőzsdét megrendszabályozták, és egyúttal a határidőüzletet Németországban beszüntették, és igyekszik ennek hatásával kimutatni, hogy még a németeknek ezen tőzsdét korlátozó törvényeik által 1898-ban a gabona fltiktuácziója két. forintot tett ki, addig ugyanazon időben nálunk, a hol a tőzsdei —- általa úgynevezett — fedezetlen ha­táridőüzlet beszüntet?e nincs, a búza ára 4 forint 35 krajezárral fluktuál. Ezzel akarja beigazolni és kimutatni a határidőüzlet beszünte­tésének előnyét. Gróf Zselénszky azonban tévedett ezen hasonlat felhozásában annyiban, hogy el­felejtette azt, hogy Németország egy állandóan beviteli állam, és ott, hogyha a tőzsdén a határ­időbeli játszás folytán nagyobb fluktuácziók állottak is elő, azok a világpiaczi áraktól nem térhettek el lényegesen, miután ott a vámok mindig érvényesültek, mint egy mindig nagyobb bevitelre szoruló államban; addig nálunk, a kik az utolsó három évbeu, a mint már említem, elértünk oda, hogy ugyan nem tudjuk egész biztosan megállapítani, és csakis mindenkor a földmívelésügyi minisztériumnak hivatalos statisz­tikai adataiból sejtjük, következtetjük — annál is inkább, miután aíogyasztást tényleg biztosan nem ismerjük, miután arról hivatalos kimutatásaink nincsenek, — hogy mi nem vagyunk kivi­teli állam; és így mi a nézetekkel és felfogá­sokkal a vámok jogos érvényestílhetése tekin­tetében és ennek folytán az árak e szerinti kép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom