Képviselőházi napló, 1896. XXVI. kötet • 1900. január 18–márczius 1.
Ülésnapok - 1896-521
521. országos ülés 1900. február ő-éu, fcétffia. \ 59 szólhatunk bele, és azok alakulását nem befolyásolhatjuk, azokkal viszonylag, parallel, mint konkurrens árakkal kell haladnunk, de a menynyiben védvámpolitikát folytatunk, úgy iparunk, mint nyersterményeinkre, olyan esetekben, azaz oly gazdasági években, a midőn a nyersterniény vámjai érvényesülésének önmagától elő kellene állania, de az bizonyos érdekkörök közreműködése folytán meghiúsíttatik, ilyen esetekben igenis nemcsak szükséges, de kötelessége úgy a törvényhozásnak, mint a kormánynak annak meggátlásáról gondoskodni. Mert azok árát a világpiaczi árak felé, a védvám összege nagyságáig igenis megvédhetjük és biztosíthatjuk; s ha ezt nem tesszük, akkor teljesen illuzóriussá válik a mi nyersterményeink megvédésére fentartott vámpolitikánk. T. ház! Magyarország közgazdasági kérdéseivel, illetőleg a mezőgazdákat érdeklő kérdésével foglalkozik Magyarországon az Országos Magyar Gazdaság Egyesület, és itt nem mulaszthatom el kiemelni, hogy annak egyik főszószólója: gróf Zselénszky Róbert, különösen fárad és munkálkodik az összes agráriusok ügyének érdekében, a ki nem volna ráutalva, de meggyőződésből, önzetlenül, a közérdek javára teszi ezt. Ő a múlt esztendőben egy füzetet adott ki Ausztriával való kiegyezésünkről, és az abban foglaltakat én majdnem kivétel nélkül magamévá teszem. Az elmúlt 1899-ik évben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Szegeden, Aradon és Pozsonyban fontos gazdakongresszusokat hívott egybe és ezen kongresszusokon az Országos Gazdasági Egyesület szónoka ismét gróf Zselénszky Róbert volt, illetőleg ő fejezte ki ott a magyar agráriusok nézetét. Részemről egyetértek gróf Zselénszky Róbert nézetével és álláspontjával, majdnem kivétel nélkül eme felszólalásaiban is, kivéve, hogy végkonkluzióját nem osztom. Az ő nézete szerint nyersterményeink vámjai nem érvényesülhetnek, daczára annak, hogy 6 év óta nem export, hanem import állam vagyunk. Nem érvényesülhetnek pedig azért, mert szerinte a fedezetlen határidőüzlet van a tőzsdén meghonosítva. Ő tehát küzd a fedezetlen batári dőiizlet ellen s azt feltétlenül eltörlendőnek, beszüntetendőnek t.irtja; és ez nemcsak neki, de a legtöbb úgynevezett agráriusoknak nézete és meggyőződése, hogy a fedezeten határidőüzlet beszüntetése által érhető csak el nyersterményeink vámjának érvényesfílhetése. Itt tér el az én felfogásom gróf Zselénszky felfogásától. A míg tehát gróf Zselénszky Róbert a baj okát a létező fedezetlen határidőüzletekben látja, addig én a magam részéről a fedezetlen határidőüzletet csak eszköznek tekintem, egy késnek tekintem, a melyet ha egy gyermek kezébe adunk, az megvághatja magát; a gyilkos ölhet vele, és az ha orvos kezébe kerül, életet is megmenteni van hivatva. Ennek folytán én, ha egy tényleg létező és fennálló bajon segíteni óhajtok, és érzem, hogy tudok is, nem a fegyvert, mely védőm is lehet, semmisítem meg, hanem azt, a ki azt káros tett elkövetésére használja fel. De mielőtt tovább mennék, t. ház, szükségesnek tartom gróf Zselénszky Róbertnek a Magyar Gazdák Szemléjében megjelent felolvasásának néhány részletével foglalkozni. Először is azt állítja gróf Zselénszky Róbert, hogy Magyarország hat év óta nem export-állam. Ebben azonban gróf Zselénszky téved, azért, mert habár igaz, hogy az 1892 ik évben Magyarországnak csekélyebb termése volt, a minek következménye a vám érvényesülése, s nagyobb árak is voltak, de közvetlen azután jött egy pár jó év, midőn ismét kiviteli állam voltunk; és ha egész szigorúan bíráljuk a helyzetet és a tényállást, akkor rájövünk, hogy tulajdonképen Magyarország az 1897-iki rendkívüli silány év következtében a.mostani évvel együtt harmadik éve, hogy beviteli, illetőleg nem,export-állam vagyunk, a mikor is rendes körülmények között vámjainak érvényesülniük kellene. Továbbá gróf Zselénszky Róbert hivatkozik a Németországban 1897-ben hozott agrárius törvényekre, a melyek a tőzsdét megrendszabályozták, és egyúttal a határidőüzletet Németországban beszüntették, és igyekszik ennek hatásával kimutatni, hogy még a németeknek ezen tőzsdét korlátozó törvényeik által 1898-ban a gabona fltiktuácziója két. forintot tett ki, addig ugyanazon időben nálunk, a hol a tőzsdei —- általa úgynevezett — fedezetlen határidőüzlet beszüntet?e nincs, a búza ára 4 forint 35 krajezárral fluktuál. Ezzel akarja beigazolni és kimutatni a határidőüzlet beszüntetésének előnyét. Gróf Zselénszky azonban tévedett ezen hasonlat felhozásában annyiban, hogy elfelejtette azt, hogy Németország egy állandóan beviteli állam, és ott, hogyha a tőzsdén a határidőbeli játszás folytán nagyobb fluktuácziók állottak is elő, azok a világpiaczi áraktól nem térhettek el lényegesen, miután ott a vámok mindig érvényesültek, mint egy mindig nagyobb bevitelre szoruló államban; addig nálunk, a kik az utolsó három évbeu, a mint már említem, elértünk oda, hogy ugyan nem tudjuk egész biztosan megállapítani, és csakis mindenkor a földmívelésügyi minisztériumnak hivatalos statisztikai adataiból sejtjük, következtetjük — annál is inkább, miután aíogyasztást tényleg biztosan nem ismerjük, miután arról hivatalos kimutatásaink nincsenek, — hogy mi nem vagyunk kiviteli állam; és így mi a nézetekkel és felfogásokkal a vámok jogos érvényestílhetése tekintetében és ennek folytán az árak e szerinti kép-