Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.

Ülésnapok - 1892-383

31'4 383. országos ülés 189á. november 20-án, kedden. nek pedig a járási főszolgabírák utján, nyomta­tásban, vagy kőnyomata másolatban megküldet­vén, ott a helybeli szokáshoz képest 8 nap alatt köztudomásra juttatandók; b) városi törvényhatóságokban az ott szo­kásos módon, — hírlapokban való közlés, falraga­szok, kifüggesztés stb. — szintén nyolcz nap alatt nyilvánosságra hozandók.« A miniszter úr megint nem érti a közigazga­tás természetét. Az ügy megítélésére az a lénye­ges, hogy közérdekű határosatok és szabály­rendeletek az 1886. törvény 7. §-a értelmében nem Jiézbesíttetnek, hanem közhírré tétetnek. Továbbá ugyanezen törvény 11. §-a megmondja, hogy a törvényhatóságok szabályrendeleteiket bemutatják a miniszternek; a miniszter azokat nem változtathatja meg, csakhogy ha kifogása van, — a mit a 12. §. részletesen leír — fel­kérheti a törvényhatóságot bizonyos esetekben — a 12. §. megmondja, mily esetekben, — hogy a mint következik: »ha a bemutatási záradék­kal való ellátás czéljából felterjesztett szabály­rendeletnek az illető miniszter a bemutatási záradékkal való ellátását ideiglenesen, vagy véglegesen megtagadja, ez ecetben határozatát indokolni tartozik. A miniszter a törvényhatóság szabályrendeletén változtatást nem tehet, csak egyszerűen a bemutatási záradékot tagadhatja meg.« (Igás Úgy van lábal- és szélső baloldalon.) Ez áll a szabályrendeletek keletkezésére nézve, de itt nem akként áll az eset. Hiszen arra, hogy Szempcz a járás székhelyét képezze, volt törvény­hatósági statútum, mely bemutatási záradékkal elláttatott. Igaz! Úgy van ! a bah és szélső balolda­lon.) Ha a törvényhatóságot fölszólították, hogy a járás székhelyének kérdését vegye fontolóra s hozzon határozatot, és a törvényhatóság azt határozta, hogy a székhelyet meghagyja Szemp­czen, akkor nincs semmi törvényes mód arra. hogy a miniszter úr teljesen ellenkező határo­zattal azt Bazinba tegye át, (Igaz! Úgy van! a bál- és szélső baloldalon) mert a törvényhatóság fennálló statútuma jogérvényes bemutatási zára­dékkal el van látva, s mint ilyen, mindenki által respektálandó, még a miniszter úr által is. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Az a baj Magyarországon, hogy a köz­igazgatási téren azt tapasztaljuk, hogy nincs az a vármegye, a melyben tízszer jobban ne tud­nák és preczizebben ne alkalmaznák a közigazga­tás törvényeit, mint a belügyminisztériumban. (Igaz! Úgy van! bal- cs szélső baloldalon.) Ha valami megrontja Magyarországon a közigazga­tást, megrontja a belügyminisztérium törvény­tudatlansága, szándékos és erőszakos eljárása, mely szerint ugyanazon ügyben a belügyminisz­tériumnak gyakran ugyanazon ügyosztályai, de legtöbbször különböző ügyosztályai ellentétes határozatot hoztak. (Igás! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Szerencsétlen gyakorlat van a mi belügyi kormányzatunkban, nem azt nézik, hogy mi a törvény, és mi annak a törvényhatóságnak sza­bályrendelete ? Minden törvény és minden sza­bályrendelet felett van egy orákulum, melynek megnyilatkozása előtt a belügyminiszter úr meg­hajlik: ez az, hogy megkérdi a főispánokat vagy a főispánok a maguk jó szántukból informálják. A főispáni informáczió az, a mely szerint Magyar­ország közigazgaítatik, nem a törvény, nem a szabályrendelet. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ennek azután az a következése, hogy az a főispán, a ki legkevésbbé gondol az állam érde­kével és az állami érdekeket csak egyszerűen takaróul szokta felhasználni arra, hogy a párt érdekeit és ezélzatait érvényesítse, (Zajos helyes­lés a bal- és szélső baloldalon.) a helyett, hogy a belügyminisztériumban korlátra találna, és a he­lyett, hogy ezek a főispáni törvénytelenségek, túlkapások, és túlkapásra való bírások a bel­ügyminisztériumnál visszaútasíttatnának vagy megtorolta inának, ellenkezőleg folytonos bátorí­tásban részesülnek. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) A ki a magyar közéletet ismeri, jól tudhatja, hogy mihelyt a főispánnak, vagy az ő klikkjének érdekei valamely vármegyei kérdésben nem érvényesíttetnek a vármegyénél, akkor megkísértik érvényesíteni a belügyminisz­tériumnál. (Igaz! Úgy van! a bál- szélső baloldalon.) Ha a belügyminisztérium nem akar neki szolgálni, nem akarja a törvényt és a közigaz­gatás érdekeit föláldozni: akkor előállanak a a személyes fenyegetésekkel, hogy a kormányzói hatalmat mindjárt rendelkezésükre bocsájtják. Egyik miniszter ellen kijátszatik a másik és harmadik, és megtörténik, hogy a miniszterek egyes kérdésben határozatot hoznak, és mikor már meg vannak az intézkedések, egy másik befolyásosabb miniszter protekcziójával az egész keresztűlhúzatik. (Úgy van! a bál és szélső balolaa­lon.) És ez nem is tiltakozhatik az országban, Ez az, a mi megmérgezi az ország politikai közerkölcsiségét, és az, hogy mindennek van ereje Magyarországon, csak a törvénynek nin­csen. (Élénkhelyeslés a bal-és szélső baloldalon.) Tisztelnek itt urat és befolyásos szolgát egyen­lően, de a mit nem tisztel senki, az a törvény. (Élénk helyeslés a bal- és szélső ba'oldálon.) Ezrek és ezrek, közigazgatásban és más fórumokon csak azon törik a fejüket, miként lehet ügyes, furfangos módon a törvényeket kijátszani. Hogyan lehessen egy nemzetnek nagygyá lenni, egy orszá­got politikailag erőssé átváltoztatni, a melyben a törvények tisztelete nem képezi az államélet alapját ? (Élénk helyeslés a bál és szélső baloldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom