Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.
Ülésnapok - 1892-146
146, országos fllés 1898. január SS-án, szombaton. jg5 rása nélkíí! az előírt időben, az előleget lefizetni nem tudná, akkor úgy e városnak, mint más városoknak és vízszabályozási társulatoknak, egyforma elvek alapján hajlandó vagyok a tőketartozás föntartása mellett hosszabb időre kamatmentes előleget engedélyezni. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Kérem a t. házat, hogy a kérvényt a péiizügyministerhez méltóztassék utasítani. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Endrey Gyula: T. ház! Személyes kérdésben vagyok bátor felszólalni. A t, ministerelnök úr teljesen félreértette szavaimat, midőn »amaz igaztalan vád« elíen tiltakozik, mintha a pénzügyi administrativ közegek ilyen állami előlegeknél pártszempontokból járnának el. Engedjen meg a mélyen t, minister elnök úr, én ezt nem állítottam. Sőt inkább határozottan kijelentettem azt, hogy föl sem tételezem róla, és nem is hiszem egyáltalán azt, hogy őt pártoskodás vezetné. Én nem azt állítottam, hogy a kormány használta fel ilyen ezélra, ennek az előlegnek az ügyét, hanem, hogy igen is a párthívei fölhasználták, a mit bizonyítani is tudnék, de abba nem bocsátkozom. Egy ténybeli állítására a t. ministerelnök úrnak van szerencsém még reflectálni, nevezetesen arra, hogy az én előadásom valótlansága kitűnnék a városi közgyűlés felterjesztéséből. Engedelmet kérek, abból épenséggel nem tűnik ki; abból az 50 ezer írtból az a 10 ezer frt előleg, a mi a későbbi közgyűlési jegyzőkönyvben van. az volt az a bizonyos összeg, a mit az akkori kormánybiztos államtitkár úr letett a közgyűlés asztalára. Még két megjegyzéssel tartozom arra nézve, hogy az a nagy kegy, a mit a kormány eddig Hódraező-Vásárhely irányában gyakorolni szíves volt, miben áll. Először is a mélyen t. pénzügyininister úrnak azon szívessége, hogy Hódmezővásárhelynek átengedte a fogyasztási és italmérési adó bérletét, semmiféle kivételes figyelemnek nem tekinthető, mert ez adók bérletéért a város megajánlotta azt a legmagasabb összeget, a mit egy magán vállalkozó nyilvános árverésen megajánlott. A második kegy lenne az állami óvoda építése. Ennek a genesise az, hogy Hódmezővásárhely városa megajánlotta azt a legmagasabb áldozatot, a mit az árverésre bocsátott intézményért a többi városok nem voltak hajlandók megajánlani. Az igen t. pénzügyminister úr kijelentése után, végül azt vagyok bátor megjegyezni, hogy én igazságos eljárásában megbízom, módosítványom pedig a t. ház eldöntése alá bocsátani nem kívánom, (Felkiáltások a szélsőbalon : Szavazzunk!) hanem azt ezennel visszavonom. (Helyeslés jobb felől.) KÉPVH. NAPLÓ. 1892 — 97. VIII. KÖTET. Elnök: Kíván-e még valaki szólani? A képviselő úr módosítványát viszszavonván, gondolom, méltóztatnak hozzájárulni, hogy a kérvény a pénzügy mini sternek adassék ki. (Helyeslés.) Schóber Ernő jegyző (olvassa): Budapesti ügyvédi kör, pécsi, szatmárnémeti, székesfehérvári, eperjesi és zalaegerszegi ügyvédi kamarák a sommás eljárásról szóló törvényjavaslatnak módosítása, illetve kiegészítése tárgyában. Horváth Béla előadó: T. ház! A fel sorolt ügy védi kamarák előterjesztett kérvényeikben a sommás eljárásról szóló törvényjavaslatnak módosítása tárgyában kérelmeznek és kifejtik általánosságban azt az óhajtásukat, hogy miként a sommás eljárásról szóló törvényjavaslatban a szóbeliség és közvetlenség elve keresztül van vezetve, úgy hasonlóképen vezettessék az keresztül az összes polgári peres eljárás eseteiben. Ez az általános óhajtásuk. A mi a részletes kívánságukat illeti, kifejtik ezekben a kérvényekben, hogy módosíttassák oda a javaslat, hogy behozassék abba az az intézmény, mely jelenleg külföldön érvényben van, s mely a külföldi felperesekkel követendő követelési eljárásnak biztosítására vonatkozik. Kérelmezik továbbá, hogy a sommás eljárás, a kisebb polgári peres ügyek egész tömegére kiterjesztessék, továbbá, hogy a sommás polgári eljárásban a felek magukat vagy személyesen, vagy ügyvédek által képviseljék, ne úgy, mint ez a javaslat 7. §-ában áll. »vagy maguk, vagy meghatalmazottjuk által, a kik 18-ik életévüket betöltötték*, vagyis azon aggodalmuknak adnak kifejezést, hogy ha a javaslatban comtempiált eljárás léptettetnék életbe, akkor a zugírászatnak tág tér nyittatik ; kívánják továbbá az ügyvédi kényszernek a behozatalát, és végűi, hogy ügyvédi kényszer statuáltassék a feljebbviteli eljárásnál is. A kérvényi bizottság e kérvények tartalmára vonatkozólag azt az álláspontot foglalta el, hogy az azokban kifejezett elvek leginkább akkor lesznek megbírálhatok, hogy ha azok napirendre tűzetnek, vagyis, ha az illető törvényjavaslat a képviselőházban tárgyalás alá kerül, azért azt ajánlja, hogy a kérvények az illető törvényjavaslat tárgyalása alkalmával tétessenek le a ház asztalára. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak a kérvényi bizottság határozatához hozzá járulni. (Elfogadjuh!) Az tehát elfogadtatott és így ezek a kérvények a sommás eljárásról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával a ház asztalára tétetnek le. Schóber Ernő jegyző (olvassa): K fiumei iparosok és kézművesek kérvénye helyzetüknek javítása érdekében. Horváth Béla előadó: A fiumei iparosok és kézművesek azt kérelmezik, hogy az állami 24