Képviselőházi napló, 1892. VI. kötet • 1892. szeptember 26–deczember 5.

Ülésnapok - 1892-110

268 110. országos illés 1892. november 26-án szombaton. lehetővé tenni. Ezen czélból kérik a csángók letelepítésének mi áfájára az állami kitelepítést vagy ha ez bármi okból lehető nem volna, kifejezik abbeli remény őket, hogy akadni fog valaki Magyarország nagybirtokosai közt, a ki birtokán le fogja Őket telepíteni, mert ha e kérésük, illetve reményük nem valósulna, kénytelenek volnának, hogy magoknak megélhetést szerezzenek, Romániába kivándorolni. A kérvényi bizottság a maga részéről azt a javaslatot teszi, hogy e kérvény adassék ki a földmívelésügyi m. kir. minister árnak. (Általános helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni a kérvényi bizottság javaslatát ? (Elfogadjuk !) E szerint a kérvény ki fogadatni a földmívelésügyi m. k. ministernek. Molnár Antal jegyző (olvassa): Árva vármegye közönségének kérvénye a betegápolási költségek fedezésérői szóló 1875 : III. t.-cz. némely szakaszainak megváltoztata 8a tárgyát)an. Szuhányi Ferencz előadó: T. ház! Ezen kérvény indokolásául, az abban felhozottakból a következőket van szerencsém röviden ismertetni. A beteg-ápolási költségek fedezésének jelenlegi módja, a míg egyrészt aránytalan, addig másrészt igazságtalan megterheltetést szül. Aránytalan azért, mert Árva vármegye, mely az országnak legszegényebb megyéje, betegápolási költségek czímén 90°/o pótadót fizet, míg ehhez viszonyítva sokkal gazdagabb megyék sokkal csekélyebb ily pótadót fizetnek, igazságtalan azért, mert tudvalevőleg a legtöbb kórházi beteg azon szegény munkások közül kerül ki, a kik megélhetés czéljából a felvidékről a fővárosba és gazdag alföldre vándorolnak, fáradságos munkájok következtében itt megbetegszenek s kórházba kerülnek. Ennélfogva míg a munkáskéz gyümölcseit a gazdag alföld és a főváros élvezi, addig ezen ápolási költségeket a szegény illetőségi vármegye köteles viselni. De különben is Árva vármegye községei vagyon hiányában kénytelenek minden közterhüket községi pótadó útján fedezni, úgy némely Árva vármegyei községben a községi pótadó az állami adót két-, sőt háromszorosan felülhaladja. Ennélfogva Árva vármegye képtelen még ezen felül ezt az igen magas betegápolási pótadót is viselni s ezen visszás állapot orvoslása czéljából kéri, hogy a betegápolási költségek fedezéséről szóló törvény illető szakaszainak megváltoztatásával országos betegápolási alap létesíttessék, a melyhez minden vármegye állami adójának arányában legyen köteles hozzájárulni. A kérvényi bizottság javaslatát abban van szerencsém előterjeszteni, hogy ezen kérvény adassék ki a belügyi m. kir. ministernek. (Általános helyeslés.) Elnök : Méltóztatnak elfogadni a kérvényi bizottság javaslatát ? (Elfogadjuk!) E szerint a kérvény ki fog adatni a belügyi m. kir. ministernek. Molnár Antal jegyző (olvasna): JászNagykun-Szolnok vármegye közönsége sáskairtási költségek czímén az állami költségvetésbe megfelelő összegnek felvétele tárgyában. Szuhányi Ferencz előadó: T. ház! JászNagykím-Szolnok vármegye ezen kérelmének indokolásáxíl mindenekelőtt rövid visszapillantást tesz a sáskairtásnak Magyarországon való történetére és kimutatja, hogy az úgynevezett marokkói sáska 1889-ik évben lépett fel s az az ellen való védekezés első szabályozást a földmívelésügyi in. kir. ministernek 1890-ben kiadott rendeletében nyert. Azonban ezen rendelettel való szabályozása a sáskaveszély elleni védekezésnek elégtelennek bizonyult a tett tapasztalatok folytán; mert a sáskaveszély Magyarországon a tapasztalat szerint egy évrőlévre visszatérő veszély a az az ellen való védekezés nem helyi, hanem országos érdekű ügy; de elégtelennek bizonyult még azért is, mert jelenleg az egész védekezés az érdekelt törvényhatóságok terhére történik, tehát épen a veszély által amúgy is sújtottak viselik az összes irtási költséget. Már pedig tekintve ezen költségek növekedő irányzatát, a törvényhatóságok anyagi erejének a legjobb akarat mellett is ki kell merülnie. Elégtelenek bizonyult végre azért is,, mert nem levén törvény, melynek alapján e költségeketa törvényhatóságokra lehetne utalni, a jelen rendszer tisztán a törvényhatóságok jóakaratán nyugszik. Ez alkalommal felsorolják egyúttal azon módokat is, melyek az alkotandó törvényben figyelembe volnának veendők. Ilyen először a költségek viselésének költsége, mely szerint a költségek már az előadottak szerint is természetesen az államot terhelnék ; ilyen másodszor a kártalanítás költsége, mely szerint teljes kártérítés volna adandó a sáskairtás folytán elpusztult terményekért; ilyen azután az eljáró hatósági közegek jog- és hatásköre, a bejelentési kötelezettség szigorítása és fizetett őrök alkalmazása. A kérvényi bizottság javaslatát abban van szerencsém előterjeszteni, hogy a kérvény adassék ki a földmívelésügyi m. kir. minister úrnak. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Méltóztatik elfogadni? (Elfogadjuk!) Ily értelemben mondom ki a határozatot. Molnár Antal jegyző (olvassa): Mannó György pancsovai lakos italmérési jogának kártalanítása tárgyában kérvényez.