Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.

Ülésnapok - 1892-16

16. országos ttíés 1892, márczins 17-én, csBt5rtBk6a. 205 De nemcsak közjogi kérdések választanak el bennünket a t. többségtől; fájdalom, vannak belügyi kérdések is, még pedig azoknak egész sorozata. A t. többség bármily törvényt alkotott a múltban, sohasem felejtkezett meg egyről és bármily czímek alatt terjesztette be törvényjavaslatait a t. ház elé, mindig lehetett volna azoknak egy második czímet is adni, még pedig ezt: »Az ön- és fajfentartás módozatai.« (Úgy van! Úgy van! bal felöl.) De elválaszt bennünket a politikai tisztesség és politikai erkölcsiség is. (Úgy van! bal felöl.) Az önök működésénél mindig bizonyos színlelést lehet észrevenni; másként cselekszenek, mint a hogy a törvényben azt előzőleg körülírják. Hogy néhány példával éljek, mi történik a most folyó vitában? A trónbeszéd és a válaszfelírat a valódi alkotmányosságnak legszebb nyilatkozványa: a fejedelem az ország képviseletének jelzi, mik lesznek a jövő feladatai; a nemzet képviselete ezen feladatokat részletezi, a nemzet óhajait jelzi és előterjeszti. Ámde önök ezt az egész actust mivé alacsonyították le? Semmi más ez ma már, mint a hasbeszélőnek productioja. Önmaguk feladják maguknak a kérdéseket és ugyanazon monoton hangon magukra nézve egész dicsériádákkal megfelelnek azokra. (Úgy van! bal felől.) Nézzük, hogyan bánt el a többség a múltban a közigazgatási törvényekkel. Azt mondta : nem látom még elérkezettnek az időt arra, hogy a rendszer megváltoztassák és az állami közigazgatás a kinevezéssel behozassák, tehát teljes választási szabadságot engedek. De milyen volt ez a választási szabadság ? Nézzük pl. a megyei törvénynél. Tisztviselő csak az lehetett, a kit candidáltak ; (Úgy van! bal felől.) Ámde a kandidáló bizottságot milyen színleléssel alakították meg? Három tagot választott a főispán, hármat a megye közönsége, ejiök m iga a főispán lett. Tehát ő négy szavazattal rendelkezett a hét tagú bizottságban, vagyis tisztviselő nem lehetett senki más, mint csak a kit a főispán akart. (Úgy van! Úgy van! bal felől.) Es vájjon kit akart a főispán? Azt. a ki előre szavát adta, hogy ezeket a többségeket itt mííködésével segíti létrehozni. (Úgy van! Úgy van! bal felől.) A t. többség látszólag fentartotta a választási szabadságot a községekben is, de hogyan ? Ott is a szolgabíró, candidál mai nap is és a kit ő kortes czéljaira alkalmatlan embernek tart, az nem jöhet be a községi hivatalokba. Ez persze csekélység, de nem is méltóztatnak képzelni, mennyi elkeseredést okoz ez. Gr. Szapáry Gyula ministerelnök úr azt mondotta beszédében és utána több szónok hangsúlyozta, hogy mi a függetlenségi párt támogatása mellett szaporodtunk. Én azt hiszem, hogy ez, ha úgy is állana a dolog, nem tisztességtelen eszköz, de ez nem is úgy van. A függetlenségi párt nem adott nekünk többet, mint a mennyit esetenkint mi visszaszolgáltathattunk, sőt vannak közöttünk nagyon sokan, a kik a függetlenségi párt jelöltjeivel igen vehemens küzdelmeket folytattak. Madarász József: Sajnos, de itt is úgy volt! Márkus József: Jókai Mór t. képviselő úr tegnap azt mondotta, hogy a nemzeti párt szaporodását másodsorban a katholíkus clerus egy része támogatásának köszönhette. És ugyanakkor panaszképen kérdezte mindjárt azt is, hogy miért támogatta a katholikus clerus a nemzeti pártot, hiszen a kormánypárt mindent megad a clerusnak, a mit csak szeme-szája kívánhat. Felsorolta, hogy kezükben hagyta a kormány a közoktatásügyet, nem bántja a főpapi vagyonokat és általában semmiben sem korlátozza a szabad vallásgyakorlatot, szóval egész működése alatt nem tett semmit a katkolikus clerus ellen. De ha mélyebben vizsgáljuk a dolgot, meggyőződünk, hogy ez nem így van és nagyon helyesen teszi a katkolikus clerus, bogy sympathiájával bennünket támogat, mert hiszen már maguknak a fentebbi dolgoknak elősorolása semmi egyéb, mint akatholieus clerus ellen való fenyegetés, mintha csak azt mondotta volna tegnap : hogyha elég erőnk lesz és ti a nemzeti párt támogatását folytatjátok, akkor majd áttérünk az iskolaügyre és a papi javak kérdésére is. (Úgy van! Úgy van! bal felöl) És hogy a látszólag tett ígéretet aligha fogná megtartani, bizonyítja az is, hogy állításaik és felfogásuk mellett nem igen szoktak erősen megmaradni. Mert maguk is beismerik, hogy 24 éven át megtévedtek, tehát bármit Ígérnek a katholikus clerusnak ma, holnap azt mondják: engem ez az Ígéret nem kötelez, mert adtam ugyan ezt, de beláttam, hogy tévedek és már most egészen máskép gondolkozom. De, t. ház, az a csoport, mely ezeket hangoztatja, tanújelét adta a múltban, hogy milyen jó barátja a katholikus clerusnak, mert nem alaptalan a katholikus clerusnak azon felfogása, hogy az elkereszteíési vitát azon csoport vetette felszínre; az én hitem szerint ez kétségtelen igaz is és azért nagyon helyesen teszi a katholikus clerus, ha sympatbiájával jövőre is bennünket támogat. Én pártomban nagyon kis helyet töltök be és egyáltalán nem vagyok feljogosítva, hogy pártom nevében ily fontos dolgokra nézve nyilatkozatot tehessek, de azt hiszem, hogy nem fogok desavuáltatni, midőn kijelentem, hogy e párt a jövőben is meg fogja védeni a kathoiikus clerus teljes integritását minden vonalon ... -