Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-367

78 867. országos ülés május 5-én, hétfőn. 1890. delem, hogy ne mondjam, közvélemény kezd lábra kapni, hogy a t. minister ur saját princípiumait illetőleg nem bir elég állhatatossággal és hogy ugyanolyan virtuositással, a melylyel ma valamely álláspontját védelmezi, azt holnap megtámadja és halomra dö:iti összes érveléseit. (Igaz! Ugy van! a szélső haloldalon.) Már most méltóztassék meggondolni, hogy ennél a törvényjavaslatnál maga a t. minister ur bevall néhány dolgot: hogy esküdtszéki intéz­ményt általánosan behozni nem akar, hogy par­thdis esküdtszéket conredálnak a büntetőjog terén, szóval általánosan nem akarja, hanem csak egyes kerületekre behozni az esküdtszéki intézményt. Én nem vitatom azt, helyes-e ez vagy nem, azt sem, hogy helyes-e ez a szóbeliség a perjog­ban, de egy dolog csak tény, hogy ha a t. ház. e Sy olyan organisatiót állapít meg, a melyik ki­zárja ezen esküdtszéki intézménynek alkalma­zását, ugy az organisatio kérdésében praejudical a perjog kérdésében elfoglalandó álláspontnak. Én megengedem, hogy — ha ezen perjog olyan korán kerülhet eldöntés alá, hogy még ezen képviselő­ház fog felette határozni — akkor keletkezhet egy olyan erős hangulat a szóbeliség mellett^ hogy ugy fog keresztülmenni, mint a hogy a minister ur maga javasolja; azonban félő, hogy a perjogi institutiók ezen országgyűlés alatt alig lesznek megvalósíthatók és ebből következik, hogy ezen országgyűlés a jövő országgyűlést organitorius törvénynyel a perjog intézménye szempontjából előre leköti és hoz oly határozatokat és létesít oly bírói szervezetet, a mely, hogy ha teszem azt, a büntetőjog terén az esküdtszéki intézményt akarja, életbeléptetni, vagy többet mondok, ha csak a teljes reproductiót akarjuk a felsőbb bíró­ságoknál elfogadni, ez az organisatio absolute le­hetetlen, hogy megfelelő legyen. (Igaz! Ugy van! a szé'ső baloldalon.) Ezt belátja minden jogász, sőt nem is kell jogásznak lennie, hogy ezt belássa. De miért hozom fel ezen dolgokat? Specia­liter egy okból. Akárki akármit mond, ha a mi­nister ur csakugyanan komolyan — a mint soha sem kétkedtem szándékainak őszinteségében, de e suppositiót a beszéd formájában kell használnom — ha csakúgy őszintén és komolyan törekszik a mi­nister ur a teljes szóbeliség behozatalára ugy, hogy a polgári és büntető jog terén a teljes re­productio eszméjének hive a felső bíróságoknál, méltóztassanak majd szavaimra visszaemlékezni, a mint a perjog kérdését tárgyalás alá akarjuk venni, a legelső javaslat, a mit be fog kelleni nyújtani, az lesz, hogy a királyi táblák száma szaporittassék. Mert — hogy egyebet ne hozzak fel, mint a mit már az általános vitánál is emlí­tettem — hogy az országnak egy része, az egész felvidék ki legyen téve annak, hogy 326 kilómé ternyi utat kelljen vasúton tennie szakértőkkel, tanukkal saját költségén, mig a felső bírósághoz ér és ott várja meg a sort és a reproductionalis eljárást — tartson ez bár csak egy-két napig is — az tiszta lehetetlenség. De ha nem is volna ez az indok, itt van Balassa-Gyarmat, Eger, Ipolyság, Besztercze­bánya, Beregszász, Kassa, Eperjes, Lőcse, Mun­kács, Rimaszombat, Sátoralja-Ujhely, Rózsrhegy, Pozsony, Aranyos-Ma róth, Nyitra, Trencsén, M. Sziget, Nyíregyháza, Szatmár-Németi, váczi járásbíróság területe megérdemli, hogy most már tiszta igazságügyi szempontból mérlegeljük a kérdést. Mily eredményt mutatnak a számok, melyeket a t. minister ur saját javaslatában statistikai adatokként a törvényhozás elé bocsát? Igaz, hogy azon terület, melyet a felsőbíróságok felölelnek, a javaslatban 15 millió lélekszámmal szerepel, de ha méltóztatnak összegezni a számokat, az ered­mény csak 13,377.000 lesz. E számok mutatják azt, hogy az a terület képvisel 1.538 egész négy­szögmérföldet és képvisel 4,162 000 lélekszámot. Tehát approximative véve majd Vs ad részét, tehát sokkal többet, mint Y 4-ed részét az ország terü­letének és lakosságának. (Ugy van! a szélső hal­oldalon.) Ha csak ezeket a motívumokat veszszük is figyelembe, én merő lehetetlenségnek tartom, hogy akadjon még törvényhozás, mely hajlandó volna arra, hogy épen ezen felvidéknek, a melynek ér­dekében eddig sohasem történt semmi, egy szék­helyet, még pedig nézetem szerint a legalkalma­sabb helyen, Beszterczebányán fel ne állítson. (Élénk Jiélyeslés a szélső baloldalon.) Nem érzem magamat hivatva — habár most tett előterjesztéseim folytán természetszerű volna — indítvány bpadására; nem érzem magamat illeté­kesnek, mert tudomásom van róla, hogy Besztercze­bánya t. képviselője fog ilyen indítványt benyúj­tani, én csak előre kijelentem, hogy a mi engem illet, a legnagyobb készséggel fogok ahhoz hozzá­járulni. (Élénk Jiélyeslés a szélső baloldalon.) A helyi érdekek szempontjából, t. ház, még egy kérdés van, a mely domináló s a mely reám nézve elég fontossággal bir arra, hogy ezen sza­kasznál, legalább részben megvilágítsam, mint olyan, a ki kívül állok az érdeksphaerán, mondom, megvilágítsam az aradi királyi tábla felállítását. esetleg Nagyváraddal semben is, habárkijelentem, hogy ez iránt sem fogok indítványt benyújtani, csupán az aradi királyi tábla szempontjából enged­jék meg, hogy néhány szót felhozzak. (Halljuk! a szélső baloldalon ) Engem meglepett az, hogy midőn Falk Miksa t. képviselőtársunk, a kinek tekintélye, összekötte­tései országszerte ismeretesek, a kinek a kormány­pártban lévő megérdemelt befolyása — hozzá­teszem — tehetségeivel kiérdemelt befolyása köz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom