Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.
Ülésnapok - 1887-367
62 367. országos filés nUrjus 5 én, hétfőn, 1890, Egyébiránt felesleges ezen ellenvetéssel bővebben foglalkoznom, hiszen midőn az igazságügyi bizottságban ez eszme felvettetett, a minister ur sem tartotta azt komoly jelentőségűnek, hivatkozva amaz analóg állapotokra, melyek e részben például a magyar határőrvidéken fennállanak. A másik ellenvetés az, hogy Hunyadmegyének az erdélyi megyék köréből való kiszakítása után a Királyhágón túli két tábla kerületét helyesen beosztani nem lehet. Én e kifogást sem tartom alaposnak. Mert hiszen Hunyadmegye elkülönítése a volt erdélyi részektől egyáltalán nem érinti a maros-vásárhelyi királyitábla területét. Ezmaradna ezentúl is úgy, a hogy eredetileg tervezve volt. A kolozsvári királyi tábla területe pedig o]y nagynak van tervezve, hogy abból Hunyadinegyét bátran, mert minden kár nélkül ki lehet szakítani. A kolozsvári tábla ugyanis Hunyadmegye nélkül sem tartoznék a kisebb táblák közé. Területre nézve ennél kisebbek volnának: a győri, pozsonyi, szegedi,pécsi és marosvásárhelyi; lakosságra nézve kisebbek volnának: a temesvári, a marosvásárhelyi és akkora lenne körülbelül, a mekkorának mostan a nagyváradi van tervezve; ügyforgalomra nézve kisebb volna a pécsi, marosvásárhelyi és a tervezet szerinti nagyváradi. Meg jegyzem, hogy Hunyadmegye felébb viteli adatait azon munkából vettem, mely 1888-ban az igazságügyi ministerium 5 évi működéséről közzététetett. Nincs tehát semmiféle igazságügyi érv, mely Hunyadmegyének valamely magyarországi táblához való csatolása ellen felhozathatnék. Hogy azután hova kelljen csatolni e megyét, az iránt nincs kétség. Hunyadmegyévcl nyugaton hosszú vonalban Aradmegye érintkezik. A hova Aradmegye csatoltatik, vele együtt oda kell Hunyadmegyének is menni. És ha például — minthogy kiinduló pontom az, hogy a javaslatban foglalt keretek lehetőleg megtartassanak — a most nagyváradi névvel jelzett kerületbe kebeleztetnék be, akkor sem volna az ott felállítandó kir. tábla túlságosan nagy, mert területre nézve, a budapestiről nem is szólva, még mindig nagyobb lenne a debreczeni, kassai és a tervezet szerint a kolozs yári; népességre nézve: a kassai, győri, szegedi, debreczeni és temesvári táblák nagyobbak lennének annál. Ha már most ezen kerület igy állapíttatott meg, az iránt szintén alig lehet kétség, hogy ezen kerületnek melyik város a központja. Biharmegyében 11, Békésmegyében 6, Aradmegyében 8, végül Hunyadmegye ben szintén 8 járásbíróság van. Ezek közül a. 11 biharmegyein kivül, mióta a kóti vasút üzeme megindult, a szeghalmi járásbíróság területe kétségtelenül Nagyváradhoz vonzódik. A gyulai járásbíróságra nézve teljesen közömbös, akár Váradhoz, akár Aradhoz csatoltatik, a békésmegyei többi 4 járásbíróságnak pedig érdeke az, hogy aradi másodbirósághoz osztassék be. Ezenkívül van 16 járásbíróság, mely Arad- és Hunyadmegyében működik. Áll tehát 12 járásbíróság 20-al szemben és azonkívül van oly járásbíróság, melyre nézve talán közömbös, hová tartozik, de ha egyáltalában érdeke szempontjából különbséget kell tenni a két székhely között, miután a gyulai járásbíróságnak területe nagy része Aradhoz közel esik — hiszen kétegyháza nagyközség a harmadik vasúti állomás Aradtól —kétség telén, hogy inkább Aradhoz vonzódik ez is. Nem lehet tehát kétség, az iránt, hogy Hunyadmegyének Magyarországhoz és ezen kerülethez való csatolása után a királyi tábla székhelyét hová kell tenni. De tovább megyek. Abban az esetben is, ha Hunyadmegye nem csatoltatnék ehhez a kerülethez, a mit én helytelennek tartanék, kétségtelen, hogy a két város között Aradnak kellene elsőbbséget adni. Ezt velem nem az én vonzalmam Arad iránt mondatja, mert én partieularista sohasem voltam és nem is leszek, nem is akarok felszólalásommal esetleg barátokat szerezni, mert iVraddal szemben erre különös okom nincs is; az sem vezérel, hogy Arad város érzelmeit jutalmaztatni kívánjam, (Helyeslés balfelöl) mert én részemről az oly hazafiságnak, mely jutalmat kíván, szószólója lenni nem tudnék. (Élénk helyeslés a hal- és szélső baloldalon.) Hanem felhozom ezt azért, mert meggyőződésem, hogy Magyarország keleti felében Sze! gedeí és Kolozsvárt kivéve nincs város, melynek ; oly fontos politikai feladata és missiója volna, mint Aradnak. (Élénk helyeslés a hal- és szélső baloldalon.) Sőt Szegedet tekintve fel kell említenem, hogy az nagytömörségű magyarságnak előbástyáját képezi és ez a magyarság éreztetné hatását akkor is, ha ez nem lenne Szeged által közvetítve. Kolozsvár, nagyon helyesen, támogattatik minden alkalommal; Arad pedig a saját erejére volt utalva a múltban és yan utalva a jelenben is. Hogy a múltban miként teljesítette missióját, elég egyszerűen a történetre utalnom. Elég utalnom arra, hogy az absolut korszak alatt fejlődése főleg azért volt megakadályozva, mert Aradot érzelmei miatt büntetni akarták. Azért nem fejlődhetett, mert nem volt megbízható; mert még gondolatban sem tudott hűtlen lenni a magyar állameszméhez akkor, midőn kötelességének teljesítése egészen a vértanuságig menő megpróbáltatásoknak tette ki. (Igaz! TJgy van! bálfelöl.) Nem érthetek egyet Jókai Mór előttem szólt t. képviselőtársammal, a ki azt mondta, hogy nekünk ezen törvény életbeléptetésénél nem kell nemzeti vagy állampolitikai feladatokat is szemeink előtt tartani. Egyszerűen azt kérdezem vele szemben, hogy hát annyi eszköz áll-e rendelkezésünkre ezen feladatok tényezőinek megerősítésére, hogy ilyen fontos alkalmakat teljesen figyelmen kivül hagyhatunk? Én azt hiszem, hogy nem. Nekünk lel kell használnunk az ily mozzanatokat
