Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-367

m Sí??, országos ülés május 5-6n, hétfőn. 1890. egyik közművelődési központja volt. (Ugy van! balfelől.) Kereskedelmi tekintetben góczpontjavolt a Magyarország felső megyéi és Galiczia közt űzött élénk terménykereskedésnek. Értelmes s és szorgalmas lakossága az ipar terén is kiváló állást foglalt el. Városias jellege, köz- és magánépületeinek díszes volta, kellemes vidéke, vonzerőt gyakorolt a vidékbeli lakosokra is és igy sokan választották állandó tartózkodási helyül, mi által Eperjes társadalmi központtá is vált. (Ugy van! balfelől) Szóval élénk nemzeti irányú fejlődés, pezsgő társadalmi élet, virágzó kereskedés, jólét és vagy onosodás uralkodott 1848 előtt Eperjesen s mindezen tényező a városnak lélekszámánál sokkal nagyobb jelentőséget kölcsönzött, ugy, hogy — bátran merem állítani — az 1848-at megelőzött időkben, Eperjes városa Magyarország felső vidéki városai közt nemcsak kiváló, hanem a legelső helyet foglalta el. (Ugy van! balfelől.) A város kellemes fekvése, művelt polgársága, jó tanintézetei nem egy családapát bírtak arra, hogy fiait kiképzés végett Eperjesre küldje, akik inig ott a tudomány emlőin bő táplálékot nyertek, addig terjesztői voltak az azon időben még nem magyar ajkú városban a magyarnyelvnek; és hiszem, hogy képviselőtársaim között, különösen az idősebbek között még fognak találkozni, a kik ott nyervén kiképeztetésüket, állításom igazságát igazolni fogják. (Igaz! Ugy van!) A 48-at követő absolut korszak alatt Eperjes megtartotta jelentőségét törvénykezési és kereskedelmi tekintetben. A kerületi tábla és váltótörvényszék megszűnt ugyan, de e helyett Eperjesen állíttatott fel a felebbviteli bíróság — OberLandesgericht — a kassai helytartótanácsi kerület részére. Ez által Eperjes városa törvénykezési tekintetben fontosságában még gyarapodott. (Halljuk! Halljuk!) Az absolut korszakban kiépített jó kőutak segélyével Eperjes város kereskedelme nem csökkent, hanem még fokozódott, a kéziipart sem tette még tönkre a vasutak segélyével a vidéki kis városokat elárasztó olcsó nagy gyári iparnak versenye; közművelődési tekintetben pedig épen ezen korban bizonyította be Eperjes városa leginkább ragaszkodását a magyar nemzeti eszme iránt, tanintézetei azon időben mutatták ki leginkább hazafias szellemüket, fejlesztették az ifjúság kebelében a haza- és szabadságszeretetet akkor, mikor annak fejlesztése a hatalom birlalói által bűnnek tekintetett; a város polgársága megragadott minden alkalmat a nemzet jogainak revindicálására. (Helyeslés a báloldalon.) Az 1867-iki kiegyezés következtében életbe lépett alkotmányos aera alatt tagadhatatlanul csökkent némelyekben Eperjes fontossága: föllebbviteli törvényszéke természetesen megszűnt, szint igy a rövid időre visszaállított kerületi tábla is s ennek következtében Eperjes attól a szereptől, melyet előbb, mint Felső-Magyarország törvénykezésének központja elfoglalt, egészen elesett. A vasutak kiépítésével a kereskedés új irányokat vett, minek következtében fontossága, jelentősége csökkent. Egy szűkkeblű törvény, mely a városok jelentőségét nem culturalis feladataikból, hanem egy száraz mathematicai számtól tette függővé, némi lélekszám hiány miatt megfosztotta Eperjes városát törvényhatósági jogától s ez által jelentőségét erkölcsileg csökkentette. (Ugy van! balfelől.) Az utolsó évek mostoha gazdasági viszonyai következtében a vidék elszegényedvén, ez az elszegényedés visszahatással volt a városra is. Végre egy nagy szerencsétlenség, az 1887. május havi nagy tűzvész Eperjes városának legnagyobb részét, majdnem összes középületeit elhamvasztotta. (Halljuk! Halljuk!) Igaz, hogy — hála az országszerte nagy lelkű adományokban nyilvánult közrészvétnek s a polgárság erőfeszítésének — Eperjes városa újra felépült; hogy köz- és magánépületei ma talán szebbek, mint voltak azelőtt, de összes erejét az előrehaladás helyett a reconstructióra kellett fordítania s fejlődésében, előrehaladásában ez is lényegesen hátráltatta. (Ugy van! balfelől.) De ha csökkent is, t. képviselőház, némelyekben a város fontossága; ha az utolsó évek mostoha viszonyai közepette fejlődése nem tartott is lépest más, szerencsésebb viszonyok közt levő városok fejlődésével; ha különösen az 1887-iki nagy catastropha a polgárság erejét anyagilag megtámadta is: nem csökkent, sőt gyarapodott a város fontossága, a magyar nemzeti cultura terjesztése terén, a mit tanintézetei, közművelődési egyesületei, magyar társadalma fényesen igazolnak. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Hiszem, t. ház, ha egy pillantást vetünk a városra és látjuk azt, (Halljuk! Halljuk!) hogy ezen, lakosainak lélekszámára nézve bár kisebb, a közép városok sorába tartozó városban, mely köz- és magánépületeinek dísze, városias jellege és a városias berendezése által már magára vonja figyelmünket; ha látjuk, hogy ezen városban az alsó iskolákon kivül van két, méltán legjobb hírnek örvendő főgymnasium, van egy jogakadémia, van az ágostaihitvallásuaknaktheologiaiintézete; van a görög katholicusoknak seminariuma; van egy minden igényeknek megfelelő 8 osztályú leány tan- és nevelő-intézete, van a nemesebb Ízlést, a magyarságot terjesztő közművelődési köre: a Széchényi kör; van a városnak állandó színháza, társas körei és egyletei, művelt és nemzeti irányú társas élete: ha mondom, mindezt szemügyre veszszük, be kell látnunk, hogy azon a helyen, ahol Eperjes van, Eperjes városa fontos missiót teljesít. (Élénk helyeslés balfelöl.) Be kell látnunk, hogy azon a helyen, a hol a város áll, Eperjes városának a jövendőben fontos állami és