Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.
Ülésnapok - 1887-368
96 SftS. országos ülés május 8-AJI, Kedden, i&.tO. más históriája is; talán az illető, ki azt kiállította, : azért irta azt, mert szivesebben ment Sopronba. Azonban van ennek még egy más oldala is. Tudjuk azt, hogy a felsőbb hatóságok az alantasabb hatóságokkal ily dolgokban bizonyos kezdeményezés nélkül nem szoktak levelezni és ha ily okmány létezik G-yőr levéltárában, akkor ennek talán az volt az előzménye, hogy Győr városa folyamodott, hogy ezen Bach-korszakbeli intézmény ott helyeztessék el. (Derültség.) Ebl>ől tessék a conseqiientiát levonni. Ismétlen azt, a mit Bolgár Ferencz képviselő ur mondott, hogy Sopron lakosságát valódi jó hazafias népnek ismerem. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. (Éljenzés jobbfelöl.) Szavazás előtt szó illeti még az előadó urat. (Halljuk! jobbfelöl. Eláll! Eláll! a szélső baloldalon !) Chorin Ferencz előadó: T. ház! (Felkiáltások bal-és szélső balfelöl: Eláll! Eláll!) Ha ezen biztatató felhívás daczára (Derültség. Halljuk! Halijuk!) kötelességemnek megfelelőleg az első szakasz megszavazása előtt szót kérek, (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl) előre is biztosítom a t. házat, hogy a dolog természetéből folyó türelmetlenséggel számolva, röviden fogok az érdemhez szólani. (Halljuk!) Ezt annál inkább tehetem, mert az előadónak sem nem feladata, sem nem hivatása egyes vidéki városok mellett vagy azok ellen foglalni állást, az én tisztem és kötelességemegy: figyelmeztetni a t. házat, hogy ha a beterjesztett módosítások mind elfogadtatnának, akkor lehetséges, hogy némely vidéki sérelem orvoslást talál, egyes vidékek jogos aspiratiói kielégíttetnek, de a mi kielégítésre nem talál, a mi teljesen háttérbe szorulna, a minek keresztülvitele fennakadna, az a beterjesztett törvényjavaslat. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Ép ezért, t. ház, a kik igazán és őszintén akarják a beterjesztett nagy reform keresztülvitelét, azoknak tisztában kell lenniök egygyel: oly törvényjavaslat, mely valamemenyi particularis érdeket kielégítene, nem gondolható, akárki üljön a ministeri székben. Ily természetit beosztással szemben csak egy bírálat a jogosult és az egyedül lehető : mérlegelni azt, vájjon az egészben véve megfelel-e az ország érdekeinek. Ha nem, elvetni, ha megfelel — mint az meggyőződésem szerint megfelel - akkor azt egészében elfogadni. T. ház! Csak egy kérdéssel akarok foglalkozni. (Halljuk! Halljuk!) Ezen kérdés, mely t. képviselőtársaim b. Kaas Ivor, Polónyi Géza és Halassy által fel lett vetve, Magyarország felyidékének érdeke, a mely az ő állításuk szerint a törvényjavaslatban contemplált szervezés és rendezés által sérelmet szenvedne. Én egyre figyelmeztetem t. képviselőtársamat s ez az, hogy mindaddig, mig a házban e törvényjavaslat tárgyalva nem lett, sem az illető képviselő urak, sem a municipiumok, melyek a felvidék érdekeit képviselik, ezen törvényjavaslatban sérelmet nem találtak; csak t. barátaim azok, kik ezen tárgyalás folyamataalatt a felvidéknek közgazdasági, culturalis és politkai érdekeit veszélyeztetve látták. Minthogy pedig azt kell feltételeznem, hogy a municiumok jobban ismerik saját helyzetüket és érdekeiket, mint t. képviselőtársaim, azt hiszem, nem követtek el szerencsés dolgot, hogy a felvidékre nézve e törvényjavaslatban sérelmet keresnek, holott az a dolog természetéből kifolyólag valóban nem létezik. Engedjék meg azonban, hogy röviden foglalkozzam Beszterczebányával, mint kir. táblai székhelylyel és beigazoljam a t. ház előtt, azt hiszem, meggyőzően, hogy a legjobb akarat mellett, ha csak a területi beosztáson valóságos erőszakot nem akarunk elkövetni, azon a helyen a kir. táblának felállítása nem képzelhető, ugy, hogy az kielégítse a felvidéknek közgazdasági, culturalis és igazságügyi érdekeit. Vegyük sorba t. barátaim felszólalását, ők felszólaltak Beczterczebánya mellett, de elmulasztották megemlíteni azt, hogy micsoda terület az, mely a Beczterczebányán felállítandó kir. táblához beosztható lenne. Engedjék meg, hogy előadói tisztemnél fogva ezen hiányt pótoljam. (Mozgás a szélső baloldalon.) Elő fogom sorolni az összes felvidéki megyéket és be fogom igazolni, hogy a felvidéknek közgazdasági és forgalmi érdekének sérelme nélkül Beczterczebányán kir. tábla fel nem állítható. Vegyük először is a Pozsonyhoz utasított Nyitramegyét ós Aranyos-Maróthot. Ezek közgazdaságilag Pozsonyhoz gravitálnak. Ha pedig Beczterczebáayára tennők a kir. táblát, akkor Budapesten át kellene nekik Beczterczével közlekedni mert- Beczterczével közvetlen összeköttetésük nincsen; ezen eszme tehát elejtendő, ha csak t. képviselőtársaim Budapesten át nem akarják ezen törvényszéket a beczterczebányai kir. táblához terelni. (Derültség jobbfelöl.) Vegyük továbbá Trencsénmegyét. Az itt e házban ülő trencsénmegyei képviselők közül nem akadt egy sem, a ki azt monda, hogy Trencsénmegye közgazdaságilag és forgalmilag nem Pozsonyhoz gravitál, Trencsénmegyének egyenesen érdeke ellen lenne, ha Beczterczebányán felállítandó táblához utasíthatnék. Ily viszonyok között a felvidék érdekét a beszterczebányai tábla felállításával azonosítani nem lehet. T. ház! A legszorgosabb és terjesen részrehajlatlan kutatás után tehát összesen csak 3 törvényszék volna a beszterczebányai királyi táblához beosztható: a beszterczebányai törvényszék,
