Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.
Ülésnapok - 1887-220
ggfi 220. országos ülés április 5-én pénteken, 1889. ság jelentését felolvasottnak tekinteni s igy az általános vitát megnyitom. A első szó illeti a bizottság előadóját. Darányi Ignácz előadó: T. ház! (Halljuk.! Halljuk!) A kassa-oderbergi vasút elsőbbségi kölcsöneinek conversiója régóta volt tárgyalás alatt, megvalósulásra azonban csak most juthatott. E conversio akkép czéloztatik, hogy az 5°/°-os elsőbbségi kölcsönök 4Y»-os elsőbbségi kölcsönökre változtattatnak át. A ezél, mely e conversióval elérni szándékoltatik, kétféle: az egyik az, hogy azon visszás helyzet, mely a valutaperek által teremtetett, e vasútra nézve sanálva legyen; a másik pedig az, hogy bizonyos pénzügyi eredmény is éressék el, a mely minden conversiónak feladata. A pénzügyi eredmény, a mely e conversio által eléretik, 1.600,000 forintot képvisel. Ez 1.600,000 forintból 700,000 forint a valuta-perek koczkázatának fedezésére szükséges tartalékalap képzéseié fog fordíttatni. De a 700 ezer forint tartalékalapból ínég 87 ezer forint kihasittatik a részvények törlesztésének biztosítására, a netáni maradvány pedig egyfelől a bankcsoport, másfelől az állam között lesz megosztandó. A mi az 1.600,000 forintból megmaradó 900 ezer forintot illeti, abból a társaság magyar vonalára, illetőleg a magyar államra 745,209 forint esik, mely összeget a közlekedésügyi minister ur az államvasutak beruházásaira fordítani szándékozik; s ez iránt a törvényjavaslatba rendelkezést is vett fel. A pénzügyi bizottság nem zárkózik el az elől, hogy az államvasutiháló zat kiegészítése s a forgalom növekedése folytán beruházások szükségesek lesznek. Minthogy azonban a minis'.er ur maga is azt jelentette ki, hogy ezen összeg felhasználását és a felhasználás időpontját illetőleg a törvényhozásnak fog előterjesztést tenni, a bizottság helyesebbnek tartotta tehát, ha ez iránt a jelen törvényjavaslat nem rendelkezik. A conversio áldozattal nem jár, mert sem az annuitások tovább tartani nem fognak sem az évi megterheltetés nagyobb nem le c, z. A mi áldozatot az állam hoz, az csak a bélyeg- és illetékmentességben nyilvánul 5 ez áldozat, tekintve azt a czélt, melyet a törvényjavaslat el akar érni, túlságosnak nem mondható. Eddig azonban szükségszerűleg el kellett menni, mert e nélkül a conversio nem lett volna keresztül vihető. Ez áldozat abból áll, hogy a 47.140,800 forint nemleges értékű elsőbbségi kölcsönre, valamint a 16.541,400 német birodalmi márka elsőbbségi kölcsönre, továbbá az osztrák részről kibocsátandó 55 millió forintnyi kölcsönre és esetleg az eperjes-tarnovi vasútnak a kassa-oderbergi vasúttal való egyesítéséből eredő 4.285,200 frt elsőbbségi kölcsönre nézve a bélyeg- és illetékmentesség biztosíttatott. Itt háromféle bélyeg és illetékről lehet szó, úgymint a szelvény-illetékről, a bekebelezési- és kötvényilletékről. Ezek közül azonban a bekebelezési illeték elesik az Austriában kibocsátandó 5"5 millió frtot illetőleg, minthogy e czímletek csak az austriai vonalra fognak bekebeleztetni. A szelvény-bélyegilleték pedig általában elesik, mert ez csak formailag van elengedve, tényleg azonban a társaság ennek fejében az államkincstárnak vagy megfelelő évi járadékot, vagy ennek alapján kiszámítandó tőke egyenértékét köteles fizetni. Minthogy e szerint a conversio 1*6 millió forint pénzügyi előnyt nyújt s e mellett azt a közgazdaságilag is fontos czélt. biztosítja, hogy e fejlődőképes vasútnak a valutaperek által teremtett helyzete rendeztetik : a pénzügyi bizottság nevében van szerencsém e törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadásra ajánlani. (Helyeslés a jobboldalon.) Horánszky Nándor: A magam részéről csak egy rövid megjegyzésre kívánok szót emelni, mert az előadó ur, daczára annak, hogy erre a jelentés különben kiterjeszkedik, az általam tüstént felemlítendő körülményt említésbe sem méltóztatott hozni. A t. előadó urnak összes érvelése ugyanis oda ment ki. hogy ez a conversio jó, helyes, czélszerü és előnyös, következőleg ő nem a törvényjavaslatnak tulajdonképenirendelkezését indokolta, a mely rendelkezés nem a conversiónak megadására, hanem a, conversióval kapcsolatos bélyeg- és illetékmentesség; megadására vonatkozik. Ez az eljárás, t. ház, maga is azt mutatja, hogy magának a conversiónak engedélyezése oly vasútnál, mely az állami kamatgarantiát igénybe veszi, a törvényhozásra közömbös nem lehet, mert a t. előadó ur maga is a törvényjavaslatot mint említem, azzal igyekezett indokolni, hogy a conversio jó, czélszerü és helyes. Én, t. ház, magát a törvényjavaslatot elfogadom és a bélyeg- és illetékmentességre sem kívánok észrevételt tenni, mert azt részemről is megadni kívánom. Fel kívánom azonban említeni azt a körülményt, hogy felfogásom szerint oly vasutnál, melyre vonatkozólag az államnak garantiális kötelezettsége van, magának a conversiónak direct engedélyezése is a törvényhozástól kérendő ki, a mit pedig ez a törvényjavaslat nem tartalmaz. Én ez irányban és ezúttal indítványt tenni nem szándékozom és csak a magam elvi álláspontját kívántam jelezni abban, hogy én a törvényhozási jogkör egyik fontos alkatrészének tartom azt, hogy midőn oly vasút czímleteinek eonvertálásáiól van szó, mely vasút a magyar állammal szemben garantiális összeget vesz és vehet igénybe, felfogásom szerint ezen conversio minden körülmények közt a törvényhozástól kérendő ki. Ezért részemről csak azt
