Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-153

154 158. országos filés deezeníber 14-én, pénteken. 1888. mondám, törvényben sem indokolható indokok alapján valaki kibújni akar. Én tehát eltekintve mindezen tarthatatlan ellenvetésektől, teljes meggyőződéssel és Magyarország közgazdasági igényeire való tekintettel is a törvényjavaslat elfogadását ajánlom. (Helyeslés jóbbfelöl.) Gr. Apponyi Albert: T. ház! (Halljuk!) Engem felszólalásra az előttem szólt t. képviselő ur néhány megjegyzése indít, mert magáról a törvényjavaslatról bővebben értekezni nem kivánok. A törvényjavaslat által kiépíttetni rendelt vasút nem egyéb, mint a már előbb kiépített vasutaknak összeköttetése és igy azok felhasználhatásának és jövedelmezőségének egyik lényeges előfeltétele. Ebből a szempontból én, ki ezen említett vasutak létesítése ellen szavaztam, ha már megvannak, azoknak kiegészítése és egy értelmes vasúthálózat construetiójának megfelelő kiépítése ellen nem emelhetek kifogást és azért én a törvényjavaslat ellen szavazni nem szándékozom. (Helyeslés balfélol.) Igen helyesnek és figyelemre méltónak tartom azonban azt a kérdést, melyet Vidliczkay József t. képviselőtársam a közös aetivák állapotára nézve a t. ministerelnök úrhoz intézett; mert csakugyan tűrhetetlen állapot az, hogy Magyarország parlamentje ezen aetivák állagáról, mely Magyarországot is illeti, authenticus felvilágosítással ne bírjon. Ehhez a felhíváshoz én is csatlakozom és kérem a t. kormányt, hogy akár ez alkalommal, akár más közelebbi alkalommal e kérdésünkre teljesen megfelelni szives legyen. (Helyeslés bálfelöl.) Azonban György Endre t. képviselőtársam felhozván azt, hogy Bosznia occupatiójának kérdése ma nincsen napirenden ennek daczára mégis némi megjegyzést tett ugy ezen kérdésre nézve egyáltalában, mint annak a pártnak magatartására nézve, a melyhez tartozni szerencsés vagyok, Én osztozom abban a felfogásban, hogy ez a kérdés ma nincs napirenden, és azért a t. képviselő urnak néhány históriai tévedését kell helyre igazítanom; (Halljuk! Halljuk! balfélol) mert tudjuk, hogy gyakran megtörténik az, hogy valaki ténykörülményeket az ő magánéletéből a valóságnak nem egészen megfeleloleg ad elő és ezt a hamis versiót addig ismétli, mig végre maga is elhiszi. (Élénk helyeslés és derültség balfelöl.) Ily hamis autobiographiát adott a t. képviselő ur a kormánypártról, midőn ugy kezdte beszédét: „mi, kik Bosznia occupatióját annak idején helyeseltük". (Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Egy sem helyeselte! Mind ellenezték!) Bocsánatot kérek, a nélkül, hogy ebből bármilyen következtetést levonni akarnék, csak a históriai igazság fentartása végett és nehogy ez a hamis autobiographicus versio a tényekkel ellentétben történetté váljék, bátor vagyok constatálni, hogy ujjainkon számlálhatjuk meg azokat a képviselő urakat a túloldalon, a kik Bosznia occupatióját annak idején nyíltan helyeselték. A túlnyomó nagy többség az akkori választások alkalmával nyíltan elítélte; (Ugy van! balfélol) hogy később belenyugodott, ez az ő dolga. De azt nem lehet állítani és nem beszélhet a párt egy tagja sem többes számban a pártot illetőleg azon a hangon, hogy „mi, kik akkor Bosznia occupatióját helyeseltük", mert ennek a helyeslésnek én ugy az akkori országgyűlési naplóban, mint a választók előtt tett nyilatkozatokban igen kevés nyomát találom. (Élénk helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Ezt csak a történelmi igazság helyreállítása végett tartottam szükségesnek elmondani. Pro domo pedig azt kell mondanom, hogy ha a képviselő ur nem lát logikát a mi eljárásunkban, kik annak idején az occupatiót nem helyeseltük és most helyeseljük és megszavazunk bizonyos összegeket, melyek akkori szavazatunkkal — szerinte — ellentétben állanak: nem tudom mire czéloz a t. képviselő ur, talán csak a boszniai occupatióra szükséges katonai kiadások megszavazására, vagy arra, hogy ezt a kérdést minduntalan napirendre nem hozzuk, vagy pedig arra, hogy olyan idegen intésekkel szemben, melyek Bosznia elhagyására szólítják fel ezt a monarchiát, mi is határozottan visszautasító álláspontot foglalunk el?Ezen tények akármelyikére alapítsa t. képviselőtársam a vádját, én azt igazságtalannak és helytelennek tartom, mert szerintem szoros logikával — ha a logikába a törvényességet is belevesszük — lehet egy dolgot ellenezni addig, mig az törvénynyé nem vált; ha törvénynyé vált, ha az ország törvényei közé beiktattatott, annak pénzügyi eredményeit el kell fogadni. (Ugy van! a baloldalon.) És lehet egy külügyi actiót, egy foglalást ellenezni, de egyszersmind a monarchia és az ország méltósága nevében visszautasítani minden oly felfogást, mely midőn az a foglalás megtörtént, egy idegen parancsszóra akarná az onnan való kivonulást eszközölni. Én azt hiszem, hogy a kettő között nincs semmi ellentmondás, hanem csak törvényesség, a monarchia és az ország dignitása iránti kötelesség teljesítése foglaltatik ezen eljárásban. (Ugy van! a baloldalon.) Egyéb észrevételem a tőrvényjavaslatra nézve nincs. (Élénk helyeslés a baloldalon,) Madarász József: T. ház! Engem is György Endre t. képviselőtársam felszólalása késztet némely megjegyzések tételére. 0 ugyanis Vidliczkay József t. képviselőtársamnak arra vonatkozólag, hogy e törvényjavaslatnál a boszniai kérdést megemlítette és hogy a javaslat ellen emeli fel szavát, azt a megjegyzést tette, hogy ezen eljárása nem felel meg pártja korábbi eljárásának. György Endre: Ezt nem mondottam!