Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-371

470 &!• •rszágts a az előbb hozott határozata következtében elfogadni azt a módosítást, hogy az e szakaszban előforduló ,a ház tisztjei" és „a ház tisztjeire" szavak helyett „a ház hivatalnokai" és „a ház hivatalnokaira" szavak tétessenek. (Helyeslés.) Tehát e szakasz a szerint fog kijavíttatni. Tibád Antal jegyző (olvassa a 251—268. §§ at, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: Ezzel a házszabályok átvizsgálására kiküldött bizottság jelentésének harmadik része is elfogadva lévén, a házszabályok kinyomatása iránt a ház határozata alapján az elnökség intézkedni fog. Következik a kérvények 33. sorj egy zekének tárgyalása. Tibád Antal jegyző (olvassa): Lovsg Hlaváts János Bódog, eperjesi lakos, nyugalmazott törvényszéki irnok a tényleges szolgálat kötelékébe visszalépni óhajtván, törvényszéki Írnoki állásra leendő kinevezését kéri. Vámos Béla előadó: A bizottság javaslata oda irányul, hogy a kérvény az igazságügyminis térnek lenne iadandó. (Helyeslés.) Elnök: Kiadatik az igazságügyministernek. Tibád Antal jegyző (olvassa): Kazal Ferencz kecskeméti lakos a niarhás-levelek bélyegzése tárgyában a pénzügyministeriumhoz benyújtott tervezeteért megfelelő jutalmat kér. Vámos Béla előadó: A kérvény a bizottság javaslata szerint a pénzügyministernek lenne kiadandó. Elnök : Kiadatik a pénzügyministernek. Tibád Antal jegyző (olvassa) : A debreczeni kereskedő ifjak önképző egyesülete a kötelező vasárnapi munkaszünet behozatalának szükségét kimondó határozattal a kormányt utasítani kéri, hogy e tárgyban a képviselőház elé mielőbb törvényjavaslatot terjeszszen. Vámos Béla előadó : A házszabályok 175. szakasza szerint bejelentetvén, a képviselőház 1886. évi október 6-án 3009. szám alatt kelt határozatához képest kiadandó a földmivelés-, iparés kereskedelmi ministernek. Elnök: Kiadatik a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministernek. Tibád Antal jegyző (olvassa) : Schulek Gusztáv eperjesi lakos, köz-és váltóügyvéd, nyilvános rendes jogakadémiai tanár, a bélyeg- és illetéki törvények és szabályok több tekintetben sérelmes mostani alkalmazásának megszüntetése tárgyaltán. ' Vámos Béla előadó : T. ház! A sérelmek, melyek a kérvényben felhozatnak, részint a kormány által orvosolhatók, mennyiben pedig az orvoslás törvényhozási intézkedést involválna, e részben a bélyeg- és illetékszabályok módosítása iránt munkálat foly a pénzügyministeriumban; a bizottság javaslata ezerint a következő: e kérvény i májat. 21. 1SS7. apénzügyministeriuru vezetésével megbízott ministerelnöknek lenne kiadandó. Elnök: Kiadatik a pénzügyministerium vezetésével megbízott ministerelnöknek. Tibád Antal jegyző (olvassa): A budapesti mindkét egyetem polgárai, a magyar-óvári gazdaságiakadémia polgárai, a máramaros-szigeti jogakadémia polgárai, a nagyváradi kir. j"ogakadémia polgárai, a kecskeméti reform főiskolai jogakadémia ifjúsága, az egri érseki jogakadémia polgárai, a sárospataki jogász-egylet tagjai, az eperjesi jogakadémia polgárai, a győri kii*, jogakadémia ifjúsága, a debreczeni reform, jogakadémia hallgatói, a pozsonyi kir. jogakadémia polgárai a közös hadsereg magyar ezredeiben a magyar állam nyelvének érvényre emelését kérik. Vámos Béla előadó: T. ház! Ismeretes dolog, hogy a budapesti tudományegyetem azon polgáraitól vett megbízás folytán, kik a német nyelvben alapos jártassággal nem birnak, a honvédelmi ministernél egy küldöttség jelent meg oly czélból, hogy közreműködését kikérje a közös hadseregbeli tiszti vizsgák letételénél a magyar nyelv alkalmazásának kieszközlésérc. ismeretes azon válasz is, melyet a küldöttségnek a honvédelmi minister adott, mert hiszen e válasz itt e házban már egy alkalommal interpellatio tárgyát is képezte. E válasz szolgáltatott alkalmat, t. ház, a budapesti mindkét egyetem polgárai részéről benyújtott e kérvényre, a mely most előttünk van, mely a hazai felsőbb tanintézetek, egy gazdasági és 9 jogakadémia ifjúságának kérvénye által támogattatik. A petitum azonban, t. ház, mely a kérvényben foglaltatik, nem állapodik meg a tiszti vizsgák nyelve iránt támasztott kérelem előterjesztésénél, hanem azon túlmenve, egyébről, nevezetesen arról is szól, hogy a közös hadsereg magyar ezredeiben a vezényszó és általában a hivatalos nyelv magyar legyen. (Helyeslés a szélső haloldalon.) A petitum, t. ház, törvényből, jelesül az 1867: XII. törvényczikk 11. §-ából, a történelemből, a hadseregnek a magyar honvédséggel és a népfelkeléssel való összefüggéséből, a mai alkotmányos állapotok és közjogi viszony erkölcsi természetéből, a magyar állameszme megszilárdulásának szükséges voltából és azon akadályokból merített okokkal van támogatva, a melyek által a kérvényezők a magyar ifjúságot gátoltnak tartják azon törekvés érvényesítésében, hogy magyar műveltséggel a hadsereg szervezetében tiszti állást foglalhassanak el. Midőn e kérvényeket a kérvényi bizottság tárgyalás alá vette, át volt hatva azon meggyőződéstől, hogy ezen kérvények fontos jogokat érintenek s ezért nem téveszthette a kérvényi bizottság szem elől azt sem, hogy itt egy alaptörvényről, az 1867 : XII. törvényczikkről és egy lényeges intézményről, a közös hadseregről, a mely nemcsak az