Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-110

60 tlO. országos üiés április 24. 1885 vénynek, hogy beleegyezését adja, miszerint ezen vasút építésére Bosznia és Herezegovina jövedelmi fölöslegei felhíisználtassanak. Miért kell ezen egy actusra külöa felhatalmazni a kormányt? Tisza Kálmán ministerelnök: Megfelel­tem reá! Szilágyi Dezső: Ha ennek oka abban rejlik, mert vannak törvényeink, melyek ennek a jöve­delemiéi esi égnek más rendeltetést adnak és a jöve­delemfelesleg ezen rendeltetése most háttérbe szorul és ezen rendeltetése jön helyébe: akkor csak ezt kellett volna kifejezni, nem pedig a kor­mánynak felhatalmazást adni, akkor elég lett volna oly törvény, mely azt mondja, hogy az 1881, és 1885 iki törvényczikkeknek azon rendel­kezései, melyek más vasutak költségeinek törlesz­tésére kötik le Bosznia jövedelmeinek feleslegét, most megváltoztatnak ésmig ezen kölcsön törlesztve nem lesz, addig a felesleg erre lesz fordítandó. De ezt a kormány számára egy külön felhatalma­zással megtoldani tökéletesen felesleges. Mig tehát sikerült a t. kormánynak bebizo­nyítania azt, hogy az eddigi törvényekkel szemben kellett törvény, mely megengedi, hogy azok módo­sításával a jövedelmi feleslegek ott ezen vasút költségeire fordíttassanak: annak, a mit én kér­deztem, hogy miért kellett a törvényjavaslatnak ezen rendelkezésén túl egy külön felhatalmazást adni a kormánynak, hogy beleegyezzék ezen jöve­delmek hovafordításába, ennek a külön felhatalma­zásnak alapját, iétjogát a t. kormánynak sem kimutatni, sem megmagyarázni nem sikerült. S épen azért bátor vagyok ismételni, hogy ennek" pedig — miután a kormány nem tud fel­világosítást adni — oka semmi egyéb nem lehet — legalább nem tudom képzelni egyéb okát — minthogy a törvényt ugy alkotják meg, hogy abból a kölcsönadó-consortium vagy egyének azt következtethessék, hogy itt a monarchia két álla­mának kincstára engagirozva van. (Helyeslés a baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. kép­viselőház ! Nem tehetek róla, ha a t. kép­viselő ur leghatározottabban tett nyilatkozataim daczára is fentartja az indokolást, melyből, ha aztán alapos volna, esetleg nem a kormány, nem is az ellenzék, hanem szemben a magyar állammal, talán a kölcsönadó bankárok húzhat­nának hasznos következtetést. A magam részéről egész őszinteséggel meg­mondtam és ismétlem most, hogy sem azok, kik a pénzt netalán adni fogják, sem a közös minis­terium törvényhozási a c tust nem kívántak soha. Sőt többet mondok; ha a törvényhozási aetust mi nem tartottuk volna szükségesnek, azóta már azon jövedelmek alapján a vasút épülne. Itt tehát ilynemű", bocsánatot kérek, de tisztán önkényes gyanúsításoknak helye nincs. Megmondtam volna szintén, ha garantiát akartunk volna, nem akarnám elleplezni és biztosíthatom a képviselő urat, hogy a mit elmondtam, az a tiszta, határozott tény. (Helyeslés jóbbfélől.) De miért hát a felhatalmazás ? Ezt is meg­mondom. A mennyire én a Boszniára vonatkozó törvényeinket ismerem, mindenikben az az út választatott, hogy a kormány felhatalmaztatik, hogy valamibe befolyjon, vagy beleegyezzék. Es miért? Méltóztassanak az akkori vitákat el­olvasni, mennyire még a túlhajtásig volt az víve, hogy itt nem hozhatunk törvényt, melyet a közös minister hajt végre, mert nekünk olyan valaki kell, a ki ezen háznak felelős. Épen azért köve­teltetett eddig — és azt hiszem, helyesen — hogy a felhatalmazás adassék ezen kormánynak arra, hogy beleegyezzék abba, a mi történni fog, mes t ez a kormány az, melyet itt felelősségre vonni lehet, mig a közös kormányt, ha nem helyesen hajtja is végre a törvényt, itt felelősségre vonni nem lehet. Ez tehát az indoka annak, hogy a fel­hatalmazási forma választatott s azon indok, a mely eddig épen nagy mértékben az ellenzék részéről hangsulyoztatott. És én még csak azt téve hozzá, hogy ezen formához annyira ragasz­kodom, hogy ha a körülmények változtával azon padokon (az ellenzék felé mutat) fogok ülni, meg fogom követelni mind azt, hogy ez a forma követtessék, mind pedig azt, hogy a kormány akkor, ha törvényileg valamire utalt jövedelmek másfelé szándékoltatnak fordíttatni, törvénynyel álljon elő, ugy a mint azt mi most teszszük, meg vagyok arról is győződve, hogy ha nem tettük volna — csakhogy akkor alaposan — meg­támadtak volna érte. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Elnök: Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, fentartja-e az 1. §-t az eredeti szö­vegezés szerint? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. {Megtörténik.) A többség elfogadja. Rakovszky István jegyző (olvassa a 2-ik %-t). Hegedűs Sándor előadó T. ház! A pénzügyi bizottság a 2. §-t világosabb szöve­gezés szempontjából következőleg kéri elfogad­tatni. „A zenicza-szerajevói és mostár-metkoviczi vasutak üzletfeleslegei a közös activákból fel­vett kölcsönök kamataira és esetleg azok tör­lesztésére fordítandók addig is, mig Bosznia és Herezegovina jövedelmei az 1. §. értelmében e czélra szintén ismét igénybe vétethetnek". Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e a 2. §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint. (Elfogadjuk!) Elfogadtatott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom