Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-110

60 tlO. országos üiés április 24. 1885 vénynek, hogy beleegyezését adja, miszerint ezen vasút építésére Bosznia és Herezegovina jövedelmi fölöslegei felhíisználtassanak. Miért kell ezen egy actusra külöa felhatalmazni a kormányt? Tisza Kálmán ministerelnök: Megfeleltem reá! Szilágyi Dezső: Ha ennek oka abban rejlik, mert vannak törvényeink, melyek ennek a jövedelemiéi esi égnek más rendeltetést adnak és a jövedelemfelesleg ezen rendeltetése most háttérbe szorul és ezen rendeltetése jön helyébe: akkor csak ezt kellett volna kifejezni, nem pedig a kormánynak felhatalmazást adni, akkor elég lett volna oly törvény, mely azt mondja, hogy az 1881, és 1885 iki törvényczikkeknek azon rendelkezései, melyek más vasutak költségeinek törlesztésére kötik le Bosznia jövedelmeinek feleslegét, most megváltoztatnak ésmig ezen kölcsön törlesztve nem lesz, addig a felesleg erre lesz fordítandó. De ezt a kormány számára egy külön felhatalmazással megtoldani tökéletesen felesleges. Mig tehát sikerült a t. kormánynak bebizonyítania azt, hogy az eddigi törvényekkel szemben kellett törvény, mely megengedi, hogy azok módosításával a jövedelmi feleslegek ott ezen vasút költségeire fordíttassanak: annak, a mit én kérdeztem, hogy miért kellett a törvényjavaslatnak ezen rendelkezésén túl egy külön felhatalmazást adni a kormánynak, hogy beleegyezzék ezen jövedelmek hovafordításába, ennek a külön felhatalmazásnak alapját, iétjogát a t. kormánynak sem kimutatni, sem megmagyarázni nem sikerült. S épen azért bátor vagyok ismételni, hogy ennek" pedig — miután a kormány nem tud felvilágosítást adni — oka semmi egyéb nem lehet — legalább nem tudom képzelni egyéb okát — minthogy a törvényt ugy alkotják meg, hogy abból a kölcsönadó-consortium vagy egyének azt következtethessék, hogy itt a monarchia két államának kincstára engagirozva van. (Helyeslés a baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! Nem tehetek róla, ha a t. képviselő ur leghatározottabban tett nyilatkozataim daczára is fentartja az indokolást, melyből, ha aztán alapos volna, esetleg nem a kormány, nem is az ellenzék, hanem szemben a magyar állammal, talán a kölcsönadó bankárok húzhatnának hasznos következtetést. A magam részéről egész őszinteséggel megmondtam és ismétlem most, hogy sem azok, kik a pénzt netalán adni fogják, sem a közös ministerium törvényhozási a c tust nem kívántak soha. Sőt többet mondok; ha a törvényhozási aetust mi nem tartottuk volna szükségesnek, azóta már azon jövedelmek alapján a vasút épülne. Itt tehát ilynemű", bocsánatot kérek, de tisztán önkényes gyanúsításoknak helye nincs. Megmondtam volna szintén, ha garantiát akartunk volna, nem akarnám elleplezni és biztosíthatom a képviselő urat, hogy a mit elmondtam, az a tiszta, határozott tény. (Helyeslés jóbbfélől.) De miért hát a felhatalmazás ? Ezt is megmondom. A mennyire én a Boszniára vonatkozó törvényeinket ismerem, mindenikben az az út választatott, hogy a kormány felhatalmaztatik, hogy valamibe befolyjon, vagy beleegyezzék. Es miért? Méltóztassanak az akkori vitákat elolvasni, mennyire még a túlhajtásig volt az víve, hogy itt nem hozhatunk törvényt, melyet a közös minister hajt végre, mert nekünk olyan valaki kell, a ki ezen háznak felelős. Épen azért követeltetett eddig — és azt hiszem, helyesen — hogy a felhatalmazás adassék ezen kormánynak arra, hogy beleegyezzék abba, a mi történni fog, mes t ez a kormány az, melyet itt felelősségre vonni lehet, mig a közös kormányt, ha nem helyesen hajtja is végre a törvényt, itt felelősségre vonni nem lehet. Ez tehát az indoka annak, hogy a felhatalmazási forma választatott s azon indok, a mely eddig épen nagy mértékben az ellenzék részéről hangsulyoztatott. És én még csak azt téve hozzá, hogy ezen formához annyira ragaszkodom, hogy ha a körülmények változtával azon padokon (az ellenzék felé mutat) fogok ülni, meg fogom követelni mind azt, hogy ez a forma követtessék, mind pedig azt, hogy a kormány akkor, ha törvényileg valamire utalt jövedelmek másfelé szándékoltatnak fordíttatni, törvénynyel álljon elő, ugy a mint azt mi most teszszük, meg vagyok arról is győződve, hogy ha nem tettük volna — csakhogy akkor alaposan — megtámadtak volna érte. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Elnök: Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, fentartja-e az 1. §-t az eredeti szövegezés szerint? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. {Megtörténik.) A többség elfogadja. Rakovszky István jegyző (olvassa a 2-ik %-t). Hegedűs Sándor előadó T. ház! A pénzügyi bizottság a 2. §-t világosabb szövegezés szempontjából következőleg kéri elfogadtatni. „A zenicza-szerajevói és mostár-metkoviczi vasutak üzletfeleslegei a közös activákból felvett kölcsönök kamataira és esetleg azok törlesztésére fordítandók addig is, mig Bosznia és Herezegovina jövedelmei az 1. §. értelmében e czélra szintén ismét igénybe vétethetnek". Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e a 2. §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint. (Elfogadjuk!) Elfogadtatott.