Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.
Ülésnapok - 1884-116
116. országos Kés május S, 1885, 173 Pécs szabad királyi város és Nagy-Várad j város közönségeinek feliratait, melyekben Sopron szabad királyi város felterjesztését pártolván, az iránt esedeznek, hogy a törvényhatósági joggal felruházott városoknak az állami teendők után felmerült költségei az állampénztárból téríttessenek meg. Az eperjesi ágostai evangélikus kerületi collegiumi gymnasium tanári karának dr. Schmidt Gyula képviselő által beadott kérvényét, melyben a felekezeti középiskolai tanárok nyugdíjaztatására vonatkozó törvény alkotását kérik. A gyergyói első mezőgazdasági előleg-egylet tagjainak Dohránszky Péter képviselő által beadott kérvényét, melyben az országosfgazdahitel fejlesztése és rendezése ügyében törvényhozási intézkedés megtétele iránt esedeznek. Mindezen kérvények és feliratok tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényi bizottságnak adatnak ki. A házszabályok 168. §-a értelmében van szerencsém bemutatni elnöki havi jelentésemet, mely fel fog olvastatni. Nagy István jegyző {olvassa a ház által még él nem intézett indítványok és interpéllatiók jegyzékét). Elnök: Az elnöki előterjesztés tudomásul vétetvén, az megtekintés czéljából a ház irodájában tétetik le. A kérvényi bizottság előadójakiván előterjesztést tenni. -..• MÜnnich Aurél előadó: Van szerencsém a kérvényi bizottság által letárgyalt kérvények 13-ik sorjegyzékét azzal a tiszteletteljes kérelemmel bemutatni, hogy annak kinyomatása, szétosztása és a legközelebbi szombati ülésre kitűzése iránt intézkedni méltóztassék. Elnök: A kérvények 13-ik sorjegyzéke ki fog nyomatni, szét fog osztatni és tárgyalás végett a legközelebbi szombati ülés napirendjére tűzetik ki. A kérvények pedig megtekintés czéljából a ház irodájában tétetnek le. Több előterjesztés nem lévén, következik a napirend. Mielőtt azonban a napirendre áttérnénk, jelentem a t. háznak, hogy az igazságügyi minister ur betegsége által akadályozva lévén a megjelenésben, helyetteséül Berczely ministeri tanácsos urat jelölte ki, kit a házszabályok 144-ik §-a értelmében a szó meg fog illetni. Következik a napirend szerint a földadókataster nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat harmadszori fölolvasása. Rakovszky István jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a földadó-kataszter nyilvántartásáról szóló imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásban is megszavazni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik megszavazzák, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége megszavazta a törvényjavaslatot és az alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházzal szokott módon közöltetni határoztatik. T. ház! Minthogy ma a főrendiház ülést tart, kérem a t. házat, méltóztassék a mai ülés jegyzőkönyvének e pontját mindjárt hitelesíteni, hogy az átküldhető legyen. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a jegyzőkönyv illető pontját). Elnök-' Ha nincsen észrevétel a jegyzőkönyv illető pontját hitelesítettnek jelentem ki. Következik a napirend második tárgya: az igazságügyi bizottságnak 120. szám alatt kinyomtatott jelentése a „ polgárosított magyar határőrvidéken fennálló házközösségi intézmény megszüntetéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, méltóztatik e jelentést felolvasottnak tekinteni és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. Gáll József előadó: T. ház! A Jelen törvényjavaslat csak folytatását képezi azon átalakításnak, melyet a volt határőrvidék magánjogi viszonyaira nézve már az 1873. évi XXIX. törvényczikk kezdett meg. A törvényjavaslat teljes megszüntetését czélozza a házközösségi intézménynek, mely mai napság, bár nem egészében, hanem részben módosítva, megtörve az idézett törvényczikk által a volt határőrvidéken még mindig fennáll és megakadályozza azt, hogy ott is a szabad tulajdon és forgalomnak, egyáltalában a fejlődöttebb jogi élet követelményeinek megfelelőbb magánjogi viszonyok létesíttessenek, hogy a rendszeres telekkönyvezés eszközöltessék, egészséges hitel fejlődhessék, hogy a jogi élet, a gazdasági élet, a forgalom fejlődésének előfeltételei legalább oly módon, mint az anyaországban^megteremtessenek, melyektől a volt határőrTidékfen is a lakosság jólétének nagyobb lendületét várhatjuk. A házközösségi intézmény kitűnő szolgálatot tett a fennálló katonai határőri rendszernek, mert a legolcsóbb határvédrendszert biztosította és különösen oda irányult, hogy egyes határőrök és családok existentiája minden eshetőséggel szemben biztosítva legyen. De a mint megszűnt a katonai határőri rendszer és a volt határőrök a hazának egyenjogú szabad polgáraivá lettek, szükségessé vált megszüntetni azon a szabad birtok és forgalom akadályait is., melyek a házközösség lényegében rejlenek — a melyek akadályozzák azt, hogy ők is a haza többi polgáraival egyöntetű fejlettebb jogi élet jótéteményeit élvezhessék. A jelen helyzetben a szabad birtok, a szabad munka azon megszorítása, mely a házközösségi intézménynek úgyszólván lényegét képezi, békóját képezi a kivánt fejlődésnek és azt hiszem, a
