Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.
Ülésnapok - 1884-72
1% ország* tik febraAr 14. 1885. 165 kihagyottakat és én liberalisabban is cselekedtem volna, mint a kormány, mert azoknak is megadtam volna a helyet. Igenis, én ebben találom a vallási separatismus istápolását, a mit elítélek és helytelenítek, mert t. ház, ha hazánkban a vallásegység, mely egy államra nézve a legnagyobb szerencse, nem képezheti azt a belső összeköttetést vallás és alkotmány közt, mely a nemzeti erőket legtovább képes teljes egységben fen tartani, akkor legalább a vallási egyenjogúságból eredő szeretet e biztosítsa e kapcsot. {Tetszés a szélső halon.) Ezért óhajtom, hogy tegyünk le mindennemű vallási separatismusról, hogy érjük el azt az időt, midőn az istenimádás eltérő formája nem képez különbséget és valláshatalmi féltékenykedési {Élénk tetszés és helyeslés a szélső baloldalon.) És ha volna vagy van felekezet — melyet nem ismerek — mely még nem egészen azonosította magát a nemzet aspiratióival, az velünk együtt a nemzeti nagy czélokért lelkesüljön. (Tetszés a szélső baloldalon.) Ezek nézeteim t. ház, az ellőttünk fekvő törvényjavaslat felett és miután a kormány által beterjesztett törvényjavaslat az én politikai nézeteimnek nem megfelelő, hanem igenis a pártunk által beadott határozati javaslatot fogadóméi, mely az én nézetem és jogérzékemnek megfelel, az említett kiegészítéssel, melyet bátor voltam előterjeszteni. (H'h.cslés és tetszés a szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! A mai ülés napirendjén még a 8. sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyalása és egy interpellatio előterjesztése van. Azt hiszem, j% t. ház méltóztatik beleegyezni, hogy a tárgyalás folytatása a hétfőn délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendjére tétessék át, most pedig a 8. sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyaltassanak. (Helyeslés.) Szathmáry György jegyző (olvassa) : Sárosmegye közönsége felirata, melyben a kassai gazdasági tanintézetnek gazdasági akadémiává leendő átalakítását kéri, pártolván az abaúj-tornamegyei gazdasági egyesületnek e tárgyban benyújtott kérvényét. MÜnnich Aurél előadó: Ezen kérvény a házszabályok 175 §-a értelmében bejelentetvén, a képviselőháznak 1885. évi január hó 17-én tartott illésében 609. jegyzőkönyvi sz. alatt hozott határozata alapján kiadatik a földmívelés-, ipar- cskeresdelmi ministernek. Elnök: Kiadatik a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi ministernek. Szathmáry György jegyző (olvassa) Pécsi ügyvédi kamara kérvénye, az 1874. évi XXXIV. t.-cz. módosítása iránt. Münnich Aurél előadó: A pécsi ügyvédi kamara hivatkozik arra, hogy az ügyvédi kar idegenkedik a kamarai intézménytől és habár a minister felszólította a kamarákat, hogy javaslatokat küldjenek be, mindeddig e téren nem történt semmi. Felhozza a zugirászat terjedését s felszólal az iránt is, hogy a viszonyosság elve a hazai és a külföldi bíróságok közt nem tartatik fenn, a mennyiben a monarchia másik felében lakó felek részére kézbesítéseket közvetlenül nem lehet eszközölni, holott nálunk posta útján is történnek kézbesítések ; de még a magyar biróságok egynémelyikével sem érintkezhetni magyar nyelven; ennek támogatására csatolnak egy utalványi szelvényt, melyre a Simonyi járásbiró azon megjegyzést irta: unverständlich, weil in ungarischer Sprache; végül megjegyzi a kamara, hogy a pécsi törvényszék oly rossz helyen van elhelyezve, hogy az iratok földön hevernek, a telekkönyvben rend nincs s a szolgák nagy visszaéléseket követnek el az iratokkal. Kérik az 1874. XXXIV. törvényczikk módosítását. Ezen figyelemre méltó kérvény a szükségesnek mutatkozó intézkedések sürgős megtétele végett kiadatik az igazságügyministernek. Elnök: A kérvényi bizottság véleménye eb fogadtatik. Szathmáry György jegyző (olvassa) Trencsén megye ^közönsége felirata, a Vág folyónak állami kezelés alá vétele iránt. MÜnnich Aurél előadó: Trencsénmegye közönsége hivatkozván arra, hogy ott a nép a fa feldolgozásával és tutajozással foglalkozik, fel'• említi, hogy a Vág folyó szabályozása azon nép létfeltételét képezi. Annak előre bocsátásával, hogy már előzőleg kérvényt intézett a közmunkaministerhez az iránt, hogy a Vág az államilag kezelt folyók közé vétessék fel, továbbá, hogy a költségvetésbe bizonyos összeg vétessék e folyó szabályozására, előadja, hogy ez iránt még végleges intézkedés nem történt, a mennyiben az első kérést állami szempontból, a másikat pedig azért nem teljesíthette, mert több a Vággal egy tekintet alá eső folyó nincs felvéve az államilag kezelt folyók közé. Örömmel elismeri Trencsénmegye, hogy eddig is nyújtatott segély és hogy a minister ur megígérte, hogy jövőre támogatni fogja a megyét, hanem mindezek daczára kéri, hogy a képviselőház a jövő előirányzatba bizonyos összeget vegyen fel e folyó szabályozására. A kérvényi bizottság véleménye szerint e kérvény kiadatik a közlekedési ministernek. (Helyeslés.) Urbanovszky Ernő: A vágvölgyi lakosok nagyobb része fa feldolgozásával és a Vág folyón tutajokkal való leszállításával foglalkozik és azért ezekre nézve a Vág szabályozása életkérdést képez. De a másik része is a vágvölgyi lakosoknak a Vág folyó rohanó habjai és gyakori áradásai által nagy károkat szenved. A föidmívelő, sőt állítani bátorkodom, hogy maga a magyar állam, az országos adóalap évenként ezen áradások által nagy mértékben károsodik; sőt vannak egyes helyek a megyében, a hol alááztatva és ásva a viz a
