Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.
Ülésnapok - 1884-42
286 42. országos Ölés deezember 19. 1884. A mi e tekintetben történt, az az, a mit a minister ur által is megerősítve látok, hogy t. i. a Tölgyesi szorosan is történt már engedélyezés Románia felé. Ez azonban az erdélyi viszonyokkal ismerős ministert magát bizonyosan ki nem elégítheti. De ott van a Bukarestbe vezető predeali vasút. Ugyanakkor, mikor 1874-ben ezen vasút engedélyeztetett, Temesvártól Turn-Szeverinig is engedélyeztetett egy másik vasút, a mely kettő most egymással versenyez és a predeali vonal csak folytonos kárral működik épen ezen versenyzés folytán. Hogy mennyire belátta már akkor a törvényhozás ezen erdélyi szorosok fontosságát hadászati és közgazdasági szempontból, erre nézve bátor leszek a Romániával kötött s erre vonatkozó egyezménynek 6. czikkét felolvasni. (Halljuk!) Midőn t. i. az 1874. május 31-én kötött egyezményben mely az 1874. évi XXVII. t.-ezíkkben czikkelyeztetett be, kimondatik az, hogy az erdélyi szorosokon leendő vasúti kapcsolat Predealon át Romániával eszközöltetik. A Romániával kötött egyezmény 6. czikke igy szól: „A két kormány vasutainak három más: a Vulkán és Vöröstorony, nem különbenUz vagy Ojtoz, vagy Ghymes —Palánka — szorosokon leendő kapcsolatának hasznos voltát elvben elismeri, a nélkül, hogy kiépítésére valamely határidőt megállapítana, mi később megállapodás tárgyául van fenntartva, akkor midőn a két fél alkalmasnak fogja tartani." T. ház, már ezen felolvasott szakaszban is eléggé nem méltányolhatólag elismertetett a törvényhozás és az akkori kormány által ezen szorosok fontossága és hasznos volta. Csak a kiépítés iránt tartatott fenn bizonyos határidő. Azóta 10 év alatt mi sem történt. A mi ugyanis történt, az csak Tölgyes felé történt, mely irányban előmunkálat engedélyeztetett. Az azonban nem látható ebből, hogy mennyiben felel meg közgazdasági és hadászati szempontból ezen vonalaknak kiépítése, mert az természetesen nagy előtanulmányokat feltételez. Azok nélkül általában olyan intézkedéseket tenni, melyek oly vasutakra vonatkoznak, amelyek bizonyos szorosokon vezetnek keresztül s melyek főleg bizonyos csatlakozási pontok feltalálását teszik szükségessé, kellő előtanulmányozás nélkül tenni nem lehet. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Megengedem én, hogy a szakminister ur intézkedett is már bizonyos előtanulmányok megtétele iránt és pedig főleg a Moldova felé leendő csatlakozás tekintetében. Az előadottakból is kitűnik, hogy jelenleg nem annyira egy külön tervezett vasúti hálózat kiépítéséről, hanem az elismert elvi fontosságú több szoros körül szabad választást engedhető vasutak szervezése, nemzetközi csatlakozások tárgyalása iránti szükség fenforog; annál inkább, mert a t. minister ur mint erdélyi férfiú nem fogja tagadni, hogy épen e szorosok azok, melyek által Erdély érdekei, eltekintve a gazdászati, közlekedési, ipari és kereskedelmi viszonyok fejlesztésétől, a háború esélyei közepette kiváló fontosságúak és remélem, a t. minister ur azon erélyességénéi, azon tanulékonyságánál fogva, melylyel a közmunka és közlekedési ügy érdekeit fejleszteni hivatva van, nem fogja figyelmen kívül hagyni e fontos érdekeket. De legyen szabad ez alkalommal észrevételt tennem Ivánka Imre t. képviselő ur nyilatkozatára, midőn némi szemrehányással szólalt fel, hogy miért kivan az ellenzék annyi új vasut-építést, melyek 100 milliónál is többe kerülnek, melyeket, ha szükségesek, ő mint mameluk kész megszavazni, de az ellenzék később bizonyosan kifogásolná. Abban nem kétkedünk, hogy ő kész megszavazni azon vasutakat, melyek — mint monda — kevésbé költségesek és melyek a Fekete-tenger felé vezetnek; de megengedjen, hogy mi szintén kimondjuk, hogy midőn különböző vasut-épitésí érdekeket hangsúlyozunk, teljességgel nem vezet egyéb, mint az ország jól felfogott érdekének oly viszonyok közé juttatása, hogy azon túlságos adórendszerrel szemben az ország népességének kereseti képessége lehetőleg emeltessék és nem érhet bennünket az a vád, hogy arra czéloznánk, hogy bizonyos oly műveleteket ajánljunk a kormány figyelmébe, melyeket később holmi hordárok segélyével idegeneknek kiszolgáltassunk, mint ez fájdalom a magyar Dunagőzhajózási társasággal történt, (Helyeslés a szélső balon) mely jelenleg legfeljebb a lánczhajózásban keresi védelmét és a jövőre nézve is kevés kilátás van, hogy a Duna mint magyar folyam valamely magyar társaságnak megnyittassák. Ismételve ajánlom a t. minister ürügyeimébe főleg a keleti csatlakozás fontosságát és remélem, nem fogja ez ügyben Fabius Conctator szerepét játszani, hanem mint valódi kemény és erélyes államférfiú fog feladatának megfelelni. (Helyeslés a szélső balon. Elnök; Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a munkács-beszkidi vasút további kiépítésére második részletül előirányzott 3 millió frtot megszavazni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az összeg megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa).- A szabadka-bajai szárnyvonal további kiépítésére második részlet 657,400 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): A dombovár-zákányi vonal átalakítására első részlet 287,000 frt. Elnök í Megszavaztatik.
