Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-40

256 40 MMágos ülés dtcíftmber 17. 18S4. megtörténhetnék, a megrongált gátak helyreállíttassanak. (Helyeslés.) Azt hiszem, ennél többet tenni a mai viszonyok között nem lehet. (Helyeslés ajobboldalon.) l'sáak Dezső: T. ház! Az ötvenes években megkezdett szabályozás óta, mely a Szamos felső részén kezdetett meg, egyetlen egy év sem múlt el Szatmármegye felett, a melyben Szathmármegye nagyobb része egyszer vagy kétszer legalább is viz alá ne boríttatott volna. Szatmármegyében nem történtek nagy reclamok sem egyesek, sem a megye által, csak olykor-olykor félj aj dúlások és kérelem intéztetett a kormányhoz, hogy a megkezdett szabályozást folytassa, melynek ha volt is valamely eredménye, csakis interimális. A gazdaközönség az árviz által okozott károkat az előbbi években tett megtakarításokból és hitelműveletekkel pótolta. T. ház! 30 év hosszú idő, az éléskamrák kiürültek, az adósságok magasra nőttek. Hiába való volt minden munka, az mind dugába dőlt a gyakori árviz által. A június 20-iki katastropha a szatmármegyei folyók mellett levő földbirtokosokat és községeket tökéletesen tönkrejuttatta. Ezen árviz akkor következett be, midőn minden birtokos azt hitte, hogy ez évnek jó reményt igérő terményét kezei között tartja és az által megrongált anyagi helyzetén segítni fog, azonban egy véletlen nem remélt időben kevés esőzés folytán előállott árvizroham által e reményei megsemmi sültek. Valóban elszorul szive annak, a ki látja, hogy minő volt Szatmármegyének e tősgyökeres magyar községei ezelőtt néhány évvel és milyen most, mikor a szépen és csinosan berendezett udvaron roncsolt házak omlatag épületek és üres istállók állnak, melyeket jelenleg a család legöregebb tagja őriz rongyos ruhában, mert mindnyájan eltávoztak más megyébe, minthogy odahaza sem kenyér, sem munka nem létezik. (Mozgás.) Szatmármegyének kérvénye, mely most a t. ház előtt fekszik és a kérvényi bizottság által már letárgyaltatott, már nem új. Több izben folyamodott már e megye a t. kormányhoz folyóinak szabályozásáért és ennek csak az az eredménye lett, hogy a kormány akaratából kifolyólag Szatmármegyében megalakult a folyószabályozási társulat,mely elvileg ki is mondta e folyók szabályozását, azonban e megye, melynek a Tisza, Túr, Kraszna, Szamos és Batár folyók szabályozásával kell megküzdeni, okulva a Magyarországon létező többi folyó szabályozási sorsán, fél, hogy a szabályozás által oly magas költségek fognak rárovatni, melyeket nem lesz képes elbírni, annyival is inkább, mert a szatmármegyei katasteri munkálatok által a szatmármegyei adók oly magasra emeltettek, hogy ha ehhez a magas vízszabályozási költség fog járulni, a jelenleg meglevő birtokosok tökéletesen tönkre fognak jutni. Igaz, hogy Magyarországnak egyik volt pénzügyministere azt mondta, hogy mindegy akárki bírja a magyar földet, csak az adók pontosan folyjanak be a pénztárba, (Mozgás jóbbfélQl) azt hiszem, hogy e házban mindenki, ki magyarnak született, tiltakozik e nézet ellen, mert én azon véleményben víigyok, hogy a magyar földet magyar embernek kell birnia és a még meglevő magyar birtokosokat meg kell menteni a tönkrejutástól, (ügy van! halfelől) Ez alkalommal a t. közlekedési minister urnak némi mulasztási szemrehányásokat tehetnék, mert a 60-as években két izben 50— 50 ezer frt ajánltatott fel a szatmármegyei folyók megzabolázására, azonban ezen összegekből semmi be nem fektettetett; de nem teszem ezt, mert a jelenlegi t. közlekedési minister urat nem akarom elődjeinek mulasztásáért vádolni, pedig e mulasztások nemcsak az egyes birtokosoknak voltak nagy kárára, hanem magának az államnak is, mert több 100 ezerre menő adóelengedéseket kellett tenni. T. ház! A t. közlekedési minister urnak a kérvényi bizottságban tett nyilatkozatából kitűnik, hogy az összes szatmármegyei folyók és csapadékok műszaki felvételek és tervezetek elkészítését a vásáros-naményi folyammérnökségre bizta. Kérésem az volna még a t. közlekedési minister úrhoz, lenne kegyes egy költségelőirányzatot is kidolgoztatni és az illető szabályozó társulattal jó előre közölni, hogy abból tudomást szerezzen magának, mi vár reá jövőben. (Helyeslés balfelőL) Miután a t. közlekedési minister urnak a kérvényi bizottsághoz áttett iratából arról is meggyőződtem, hogy ő ezen folyók szabályozását nemcsak fontosnak, de egyszersmind sürgősnek is tartja, legyen kegyes a vásáros-naményi folyammérnökség személyzetét a szükséghez képest szaporítani, hogy ezen munkálatot minél előbb elkészíthessék. Addig pedig, mig ezen szakértői munkálatok alapján a szabályozás megtörténnék, a jelenleg megrongált védtöltéseket állami költségen legyen szíves elkészíttetni, nehogy a tavaszszal bekövetkező árviz a birtokosokat tönkretegye. A t. ministerelnökur azt mondja, hogy 40,000 frt sok lesz. (Közbeszólás jobbfelöl: Nem azt mondta!) Többször küldött segélyt a kormány, de ez oly esekély volt, hogy mondhatni, hogy a sárba dobott kiadás volt, midőn a védtöltésre fordíttatott, mert kevés költséggel nem lehet meggátolni azt, hogy a legközelebbi árviz ismét tönkre ne tegye a csak kifoltozott védtöltést. (Igaz! balfelöl.) Én tehát minél több összeg megszavazását óhajtván, Kiss Albert határozati javaslatát fogadom el. Tisza Kálmán ministerelnök: Én csak szavaimat akarom helyreigazítani. Én arról, hogy 40,000 frt sok lesz, egy szót sem szóltam, hanem azt mondtam, hogy nem tartom czélszertínek, hogy ily munkálatok czéljából bizonyos összegek sza-