Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-39

228 39- országos ülés deezember 16. 1884. szén a képviselőház elé mielőbb javaslatot." (I.'e­lyeslés a szélső baloldalon) Elnök: Fel fog olvastatni a határozati ja­vaslat. Szathmáry György jegyző (olvassa). Ugron Gábor: T. ház! ügy vélem, hogy a vitának elegendő anyaga van arra, hogy a ház nem csak a mi nézetünkre legyen kíváncsi, hanem a minister ur nézeteit is kíváncsi legyen hallani, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon) hogy vájjon a Károlyi Sándor, Tors Kálmán és más barátimmal szemben helyeslő vagy visszautasító állást foglal-e el. (Felkiáltások a jobboldalon: Tessék csak szólani!) Es én óhajtanám nézeteim előadását akkorra fen­íártani, ha a t. minister ur nézeteit már ismerni togom. B. Kemény Gábor, közmunka- és közle­kedési minister: Én azt hiszem t. ház, hogy az eljárás akkor lesz gyakorlati, főleg most, midőn ilyen általános tételek vitattatnak, hogy ha be­várom mind ezen általános szempontok kifejtését és azután fogok azon általános tételekre és szem­pontokra sorban refleetálni. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon. Ellentmondás a szélső baloldalon.) Ugron Gábor: T. ház! Nagyon sajnálom hogy nekem is szaporítanom kell a monológokat egygyel; de én azt hiszem, hogy a minister urak ; kkor válaszoljanak a nézetekre rögtön, midőn arra tér nyílik. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon. Ellenmondás a jobboldalálon.) Azt hiszem, hogy ezen költségvetés tárgya­lásánál az ellenzék megmutatta, miszerint nem viseltetik a t. minister ur személye iránt ellenszenv­vel és költségvetését minden irányban figyelmére méltatja. A mi már a vitát magát illeti, részemről min­den tekintetben osztom azon nézetet, melyet Ká­rolyi Sándor t. képviselőtársam a már létező vas­úti hálózat f forgalmára és berendezésére nézve elmondott. Epén azért vasúti politikánknak azon részére nem is terjeszkedem ki. Ugyanakkor azonban, midőn a közlekedési bizottság jelenté­sében világosan arra mutat, hogy a vasúti politi­kában már egy bizonyos nyugvó pontra érkezett az ország is, mondom ugyanakkor nem mulaszt­hatom el a t. ház figyelmét felhívni arra, hogy a vasúti politikában az a kérdés, hogy a legtávo­labbi zónák köttessenek össze a főbb vonalak ál­tal, Magyarországon még megoldva nincsen, mert Magyarország az északkelet, illetőleg a Fekete­tenger felé egy nagy közlekedési vonallal nem bír. Azon vonal pedig, melyet e házzal megszavaz­tattak, t. i. a munkács-beszkidi vasut-vonal szin­tén csak a közös hadügyministerium érdekeit je­lenti s mint ez, ugy a máramaros-sziget-szucsavai vonal sem felel meg a keletfelé irányuló magyar vasúti politikának. Nem felel meg azért . , . Ivánka Imre (közbeszól). | Ugron Gábor: Nem értem azt, a mit Ivánka Imre képviselő ur mond. Ivánka Imre: Majd elmondom azután! Ugron Gábor: Pedig kár lesz kétszer be­szélni. Ismétlem, hogy nem felel meg a már emlí­tett vonal a magyar vasúti politikának azért, mert az a lemberg-csernoviczi pályába szakadna, mely pedig a forgalmat nem bocsátaná át, hanem meg­tartaná és továbbítaná. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Pedig bizonyos az, hogy ugy Moldvában, mint déli Oroszországban most a nagy körutat megtevő forgalom mellett is érvényesíthető a keres­kedelem, de ha egy nagy vonalunk a Fekete-tenger felé fog vezetni, az előny mienk lesz. Mennyivel előnyösebb lenne ezen vonal akkor, ha egy egye­nes vonallal köttetnék össze Odessával és a kis­ázsiai kikötőkkel. Mind hiába, kereskedésünknek pedig azon irán)^ kell adni, hogy a kelet kikötőit látogassa és ott foglaljunk tért, pótlandó azon veszteségeket, melyeket nyugaton szenvedünk. Ez azonban hasztalan, ha nincs vasutunk, mely a Fekete-tengerre vezet. (Ugy van! a szélső bal­oldalon.) Az erdélyi részekben és egyáltalán az ország­ban fontos iparágat képez a kőszén és az érez. A Fekete-tenger partjain ä vas és a kőszén jó piaezokra talál. Ezeket kell elfoglalnia a magyar vasnak és szénnek. Annál inkább, mert az angol szénnek azon tulajdonsága, hogy sokkal nagyobb erőt tartalmazván, a hosszújáratú hajókra nézve sokkal alkalmasabb, ott kárba vész, mivel a Fekete­és az Azovi-tenger kereskedése a rövid járatú hajókra levén berendezve, a mi kevesebb erejű kőszenünk is használható. Katonai szempontból megbocsáthatlan köny­nyelmííség volna, ha ezen északkeleti vonal, mely vezet Maros-Tölgyes-Jassy-Odessa felé, ki nem építtetnék, mert egy nagy keleti háború alkalmá­val e nélkül nem volnánk képesek az ország leginkább veszélyeztetett pontjait, a hol Orosz­ország legközelebb dől Magyarországra, megfelelő katonai erőt összpontosítani. A tölgyesi és békási szorosokban a piatraí defilé oly hatalmas védelmi pontot képez, mert mint háromszög ékeli be magát Moldva és Buko­vina háta mögé, hogy ha ott erős osztrák-magyar sereg áll, Oroszországnak hadserege addig elő nem nyomulhat sem Bessarábiából, sem Bukovinába, míg az oldalában fenyegető nagyszámú osztrák­magyar hadsereg tartja a szorosokat megszállva. Nemcsak hogy ez irányban nem történt semmi, minthogy többször adatott concessio és miután nem volt képes eddig kivinni a minister azt, hogy Oláhország itt a csatlakozásba beleegyezzék, kéz­zel fogható és bárki által felismerhető, hogy mig> Oláhország azon vasutat, mely Magyarország i ésszakkeleti részében, épen ott a tölgyesi szoroson

Next

/
Oldalképek
Tartalom