Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.
Ülésnapok - 1884-39
228 39- országos ülés deezember 16. 1884. szén a képviselőház elé mielőbb javaslatot." (I.'elyeslés a szélső baloldalon) Elnök: Fel fog olvastatni a határozati javaslat. Szathmáry György jegyző (olvassa). Ugron Gábor: T. ház! ügy vélem, hogy a vitának elegendő anyaga van arra, hogy a ház nem csak a mi nézetünkre legyen kíváncsi, hanem a minister ur nézeteit is kíváncsi legyen hallani, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon) hogy vájjon a Károlyi Sándor, Tors Kálmán és más barátimmal szemben helyeslő vagy visszautasító állást foglal-e el. (Felkiáltások a jobboldalon: Tessék csak szólani!) Es én óhajtanám nézeteim előadását akkorra feníártani, ha a t. minister ur nézeteit már ismerni togom. B. Kemény Gábor, közmunka- és közlekedési minister: Én azt hiszem t. ház, hogy az eljárás akkor lesz gyakorlati, főleg most, midőn ilyen általános tételek vitattatnak, hogy ha bevárom mind ezen általános szempontok kifejtését és azután fogok azon általános tételekre és szempontokra sorban refleetálni. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Ellentmondás a szélső baloldalon.) Ugron Gábor: T. ház! Nagyon sajnálom hogy nekem is szaporítanom kell a monológokat egygyel; de én azt hiszem, hogy a minister urak ; kkor válaszoljanak a nézetekre rögtön, midőn arra tér nyílik. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon. Ellenmondás a jobboldalálon.) Azt hiszem, hogy ezen költségvetés tárgyalásánál az ellenzék megmutatta, miszerint nem viseltetik a t. minister ur személye iránt ellenszenvvel és költségvetését minden irányban figyelmére méltatja. A mi már a vitát magát illeti, részemről minden tekintetben osztom azon nézetet, melyet Károlyi Sándor t. képviselőtársam a már létező vasúti hálózat f forgalmára és berendezésére nézve elmondott. Epén azért vasúti politikánknak azon részére nem is terjeszkedem ki. Ugyanakkor azonban, midőn a közlekedési bizottság jelentésében világosan arra mutat, hogy a vasúti politikában már egy bizonyos nyugvó pontra érkezett az ország is, mondom ugyanakkor nem mulaszthatom el a t. ház figyelmét felhívni arra, hogy a vasúti politikában az a kérdés, hogy a legtávolabbi zónák köttessenek össze a főbb vonalak által, Magyarországon még megoldva nincsen, mert Magyarország az északkelet, illetőleg a Feketetenger felé egy nagy közlekedési vonallal nem bír. Azon vonal pedig, melyet e házzal megszavaztattak, t. i. a munkács-beszkidi vasut-vonal szintén csak a közös hadügyministerium érdekeit jelenti s mint ez, ugy a máramaros-sziget-szucsavai vonal sem felel meg a keletfelé irányuló magyar vasúti politikának. Nem felel meg azért . , . Ivánka Imre (közbeszól). | Ugron Gábor: Nem értem azt, a mit Ivánka Imre képviselő ur mond. Ivánka Imre: Majd elmondom azután! Ugron Gábor: Pedig kár lesz kétszer beszélni. Ismétlem, hogy nem felel meg a már említett vonal a magyar vasúti politikának azért, mert az a lemberg-csernoviczi pályába szakadna, mely pedig a forgalmat nem bocsátaná át, hanem megtartaná és továbbítaná. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Pedig bizonyos az, hogy ugy Moldvában, mint déli Oroszországban most a nagy körutat megtevő forgalom mellett is érvényesíthető a kereskedelem, de ha egy nagy vonalunk a Fekete-tenger felé fog vezetni, az előny mienk lesz. Mennyivel előnyösebb lenne ezen vonal akkor, ha egy egyenes vonallal köttetnék össze Odessával és a kisázsiai kikötőkkel. Mind hiába, kereskedésünknek pedig azon irán)^ kell adni, hogy a kelet kikötőit látogassa és ott foglaljunk tért, pótlandó azon veszteségeket, melyeket nyugaton szenvedünk. Ez azonban hasztalan, ha nincs vasutunk, mely a Fekete-tengerre vezet. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Az erdélyi részekben és egyáltalán az országban fontos iparágat képez a kőszén és az érez. A Fekete-tenger partjain ä vas és a kőszén jó piaezokra talál. Ezeket kell elfoglalnia a magyar vasnak és szénnek. Annál inkább, mert az angol szénnek azon tulajdonsága, hogy sokkal nagyobb erőt tartalmazván, a hosszújáratú hajókra nézve sokkal alkalmasabb, ott kárba vész, mivel a Feketeés az Azovi-tenger kereskedése a rövid járatú hajókra levén berendezve, a mi kevesebb erejű kőszenünk is használható. Katonai szempontból megbocsáthatlan könynyelmííség volna, ha ezen északkeleti vonal, mely vezet Maros-Tölgyes-Jassy-Odessa felé, ki nem építtetnék, mert egy nagy keleti háború alkalmával e nélkül nem volnánk képesek az ország leginkább veszélyeztetett pontjait, a hol Oroszország legközelebb dől Magyarországra, megfelelő katonai erőt összpontosítani. A tölgyesi és békási szorosokban a piatraí defilé oly hatalmas védelmi pontot képez, mert mint háromszög ékeli be magát Moldva és Bukovina háta mögé, hogy ha ott erős osztrák-magyar sereg áll, Oroszországnak hadserege addig elő nem nyomulhat sem Bessarábiából, sem Bukovinába, míg az oldalában fenyegető nagyszámú osztrákmagyar hadsereg tartja a szorosokat megszállva. Nemcsak hogy ez irányban nem történt semmi, minthogy többször adatott concessio és miután nem volt képes eddig kivinni a minister azt, hogy Oláhország itt a csatlakozásba beleegyezzék, kézzel fogható és bárki által felismerhető, hogy mig> Oláhország azon vasutat, mely Magyarország i ésszakkeleti részében, épen ott a tölgyesi szoroson
