Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-320
320. országos ülés tiiárezius 3. 1884 253 jából nem a munkáes-stryi vasutat tartaná a leg- | fontosabbnak. Csodálkozom is rajta, a képviselő ur miért hozta fel, hogy a hadügyminister compensatiónak tekintené a tölgyesi vonalat, ha azután a javaslat beterjesztésében a bécsi körök iránt tanúsított szolgálatkészséget akart szememre vetni. Hiszen ha a bécsi iránytadó katonai köröknek mindegy, hogy akár az egyik, akár a másik vasút épül-e: akkor nem tettem volna nekik nagyobb szolgálatot az egyikkel, mint a másikkal és nekem mindenesetre sokkal könnvebb lett volna ezt a szolgálatot tenni egy oly vasúttal, a mely ha nem is ingyen, de kevesebb teherrel — magam is azt hiszem — volna kiépíthető, mint a mennyit a munkács-beszkidi követel. No de hát a képviselő urnak kellett gyengíteni egyfelől a kormány álláspontját azzal, hogy a hadügyminister a másik vonalat is elfogadta volna, másfelől kellett gyanúsítani engem ; nem válogathatott nagyon, meg kellett felelnie mind a kettőnek ; alapos-e vagy nem, a mit állít, azzal ő nem törődik. (Helyeslés és derültség jobbfelől.) A mi már magát a dolgot illeti, államgazdászati vagy jövedelmezőségi szempontból csakis annyit kívánok megjegyezni, hogy régebben, nem most, az igaz, foglalkozván azon szempontokból ezen vasút ügyével, bizton merem állítani, hogy jövedelmezőségére nézve nem fog e vasút épen olyan roszul állani, mint a képviselő ur feltüntetni igyekszik. De meg kívánom jegyezni azt is, hogy ezen vasútnak ebből a szempontból való értékét, jövedelmező vagy káros voltát, ha valaki bármikor igazságosan fogja megbírálni, nem fogja csak azt venni számításba, a mi épen ezen a vasúton szállíttatik, de tekintetbe kell hogy vegye azon forgalmat is, a melyet ez a vasút hozott a többi hazai vasutak számára. (Helyeslés. XJgy van! jobbfelől.) Áttérve t. ház, már most arra az okra, a mely e vasút építését szükségessé teszi — mert én is elismerem, hogy tisztán államgazdászati szempontokból építését még lehetett volna halasztani — áttérve, mondom, most erre: megvallom, én reám mindig nagyon furcsán hat, a mit többször hallottam már, de igy nyíltan oda állítva még nem, hogy minek Galicziában védekezni, miért nem a természetes hegyi szorosokat használni fel a védelemre, hogy minden, a mi Galicziában a védekezésre költetik, nem Magyarország érdekében történik. Már bocsánatot kérek t. ház, először is helytelen már magában ez az indokolás, tekintve a magyar-osztrák monarchia közös védelmét, de ha valamely költség szorosan Magyarország szempontjából is stratégiai tekintetben a lehető leghasznosabb, akkor az a költség az, a mely arra hat, hogy a háború színhelye ne Magyarország legyen. (Élénk helyeslés.) Mert mit tenne az, nem Galicziában tenni lehetővé egy eventualis orosz háború esetére a védekezést, hanem a hegyi szorosokat használni fel ? Ez tenne egy nagy és a véderő szempontjából is sokat tehető tartományt az első perczben oda dobni, hogy azután a háború hazánkban a Kárpátoknál kezdjen dúlni. (Élénk helyeslés.)Ezt az okoskodást én részemről el nem fogadhatom. És jót állok érte t. képviselő ur, hogy abban a nem óhajtott, nem kivánt esetben, ha egy háború bekövetkeznék és a védekezés azon politika szerint intéztetnék, hogy Magyarországnak kelljen eo ipso azonnal a csata szinterének lenni, senkitől ugyan széles e világon ezért köszönetet nem kapna. (Helyeslés. TJgy van!) De t. ház, olvastam, meglehet, itt is mondatott, hogy hiszen a legjobb békekilátások vannak, a legbékésebb viszonyt hirdetik épen Oroszországgal szemben, minek akkor ezen vasút építésével sietni? Azt talán méltóztatnak tudni azok is, kik velem együtt nem stratégák, nem katonai szakértők, hogy a mai időben a háborúra való ok előállása, a háború kitörése és az első ütközet közt hetek, igen ritkán hónapok vannak. Azt is méltóztatnak tán tudni, hogy egy háborúnak sikere részben, ha nem is a legnagyobb részben •— attól függ, hogy ki bir leghamarább mozgósítani és leghamarább teljes erőben a csata színhelyén lenni. A ki megelőzi a másikát három nappal, az a sikernek 50%-át biztosítja magának. (Helyeslés jobbfelöl.) Ugyan hogy lehessen vasutat akkor építeni, mikor az a kilátás, hogy nem sokára háború lesz, vasutat, a melynek kiépítésére, mint pl. itt, legalább három év szükséges ? (ügy van ! TJgy van!) De nem akarok félreértetni t. ház, meg kívánom jegyezni azt, hogy igen, én hiszem, reménylem — a mit tehetek, teszem is rá, hogy a béke csakugyan meg ne zavartassék és az újabb időben történtek ez iránt megnyugtatólag hathatnak és hatnak is, de jótállani arról, hogy a béke meddig nem fog e világon megzavartatni, senkinek sem lehet. (TJgy van! TJgy van!) És sokkal könnyebben el lehet viselni, ha az következik be, a mit teljes szívből óhajtok és reménylek is, hogy midőn 3 év múlva ez a vasút megnyílik, utána még évek során át szemére vethetik majd a mostani kormánynak, hogy miért sietett a vasút kiépítésével, íme még most, annyi év után sincs reá szükség — mondom — sokkal könyebben el lehet ezt viselni, mint lehetne azt, hogy ha minden reményünk és igyekezetünk daczára is bekövetkeznék a háború és a mi mulasztásunk miatt nem volna meg a kellő védekező eszköz. (Élénk helyeslés jobbfelől. Felkiáltások a szélső baloldalon: Csak nem akar akkor is kormányon lenni!? Derültség a szélső baloldalon.) Nem azt mondottam, ha jól értettem a a képviselő urak közbeszólását, h ogy a mostani kormánynak, mint majd akkor s kormánynak, hanem hogy a mostani kormánynak lehet majd szemére vetni akkor is, ha már nem lesz kormányon, a kormányzata alatt elkövetett tényeket. És gondolom, kivált azok részéről, a kik most is sok-