Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-320

250 820. országos ülés míircziHs 3. 1S84. előállítani nem lehetett; és épen mert ezek sokba kerüllek, üelyes bizonyos egymásutánt megállapítani az építkezésekben. E tekintetben bizonyos, hogy jelenleg a vasutak építésére nézve a legfontosabb, legnagyobb vonalak be vannak fejezve. Utolsók a budapest-zimonyi és budapest-szőnyi vonalak voltak; nem mondom, hogy nem volna több kisebb vasúti kiigazítás és kiegészítés még hátra, de olyan tömeges vasútépítés, mint a múlt években volt, kétségkívül nem lesz. Igenis előttünk lehet eventualiter a Marosvölgyön felépítendő vasút, előttünk állhat, teszem a tegnapelőtt megszavazott Szabadka-bajai vonalnak összeköttetése a duna-drávai vasúttal és vannak építkezések, a melyek kétségkívül fognakjöhetni,igy: Szlavóniában a mitrovicza-vinkovezei, a bród-szunnyai. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Boszniában!) A mi Boszniában épült, az még eddig Magyarországnak külön megterheltetésével nem igen járt és általában nem nagy megterheltetések keletkeztek ott a vasutak által. Tehát nem mondom, hogy be van rekesztve azon építkezések cyelusa, melyre az állam pénze igényeltetik, de minthogy a nagyobb építkezések már be vannak fejezve, 1884-ben inkább lehet pénzt fordítani ezen vasút kiépítésére, mint eddig lehetett volna. A szükségéé kiépítésnek megvolt régebben is, de most meg lévén inkább a mód az építésre, azt hiszem, hozzá kell fognunk, mert alig van valami, a mi inkább hatna bénítólag a közgazdászat! fejlődésre — és méltóztassék megengedni, ha ezt különösen hangsúlyozni merem — mint a biztonságnak hiánya; a biztonságnak léte az, ami a rendszeresebb és helyes fejlődést igénylő viszonyokat megteremti. Méltóztatik tudni, hogy ha egy puska elsül, hogy mily remegés fogja el a börzét és mily hirtelen csökken az árfolyam s ha a biztonságot minél inkább megadjuk, annál kevésbé van alapja azon remegésnek és annál kisebb az árcsökkenés. És itt méltóztassék megengedni a t. ministerelnök urnak, kétségkívül nincs rá szüksége, hogy én védelmezzem, de a felelősséget ezen javaslat beterjesztéseért teljes mértékben magamra vállalom, megfontolva közgazdasági állásunk viszonyait s a biztosság megszerzésének a szükségét, amire 10 millió frt bizony nem nagy összeg. Méltóztassék meggondolni, ha egyebet nem, csak 300—400 ezer fegyvert kell beszerezni, a 10 millió frtnak vége van; már pedig egy vasút csakugyan többet ér, mint 300—400 ezer darab könnyen megromló fegyer. Nem is tartom szükségesnek a stratégiai szempontot bővebben érinteni; előre bocsátottam, hogy nem foglalkozom vele szakszerííleg, de ezeket elmondhatja minden ember, a ki csak fél óráig is foglalkozott stratégiával. Refleetálni kívánok azonban arra, a miket a í. képviselő ur a Marosvásárhelyen felül építendő vasútról mondott. Én annyiban helyeslem az ő felfogását, hogy e vasutat magam is fontosnak, helyesnek, kiépítendőnek tartom. De méltóztatnak tudni, hogy a magyar határszél Tölgyesnél a havasok közt végződik; mi fog történni, ha idáig kiépíttetik a vasút és további összeköttetéséről gondoskodva nem lesz? T. képviselőtársam nagy könnyedén oda mondotta, hogy tudomása van róla, hogy biztosítva látszik lenni. Hoitsy Pál: Olyan nagyon biztosnak nem mondottam! B. Kemény Gábor, közmunka- és közlekedési minister: Én csak azon biztosságra kívánom leszállítani, a melylyel mondotta; saját felfogásom szerint ez a biztosság még csekélyebb. Én megvallom, magam se szeretek magánügyeket, magánkérdéseket a tárgyalásokba belevonni, de kénytelen vagyok e tekintetben figyelmeztetni a t. képviselőházat, hogy az a biztosság, hogy van oly társulat, a mely kiépíti ezen vasutat és megszerzi az egybeköttetést, igen határozatlan alapon nyugszik. Igenis van egy kérvény a közlekedési ministeriumnál, a mely így kezdődik; (olvassa): (Halljuk.') „Alulírottak egy Marosvásárhelytől Tölgyesig és Tölgyestől 'tovább Bakóig menendő vasutat szándékozunk létesíteni." Később pedig ez van benne (olvassa): .„Alulírottak azon helyzetben vagyunk, hogy alapos reményünk van Románia részéről az összeköttetést biztosítani, biztos igéretét birván a román kormánynak, hogy a Tölgyes szorostól egészen Bakóig eső vonalrészt, mint rendes vágányú vasutat a saját regieben fogj a létesíteni és velünk a lehető legelőnyösebb szerződésre lép." Hát ez már magában két külön dolog, mert az egyik azt mondja, hogy mi azon helyzetben vagyunk, hogy építünk vasutat, ugy a magyar korona területén, mint'Romániában ; a másik pedig azt, hogy kiépítjük a román határszélig, honnan pedig kiépíti a román kormány. Miben van ezen biztosítás? Én nem tudom, nekem erre nézve semmi biztos adatom nincs. Igenis tudok hírlapi czikkeket, hallottam beszélni interpellátióról, de nem tudom, megtörténik-e s nem hallottam, mi leend a válasz reá. A mit pedig azon diplomaticai lépésekre nézve mondott a képviselő ur, melyeket a magyar kormány Bukarestben ez iránt tett volna, kénytelen vagyok megjegyezni, hogy az tévedésen alapszik. Mayer bárót, az osztrák-magyar monarchiának bukaresti követét én mindig olyan embernek ismertem — pedig van szerencsém évek óta ismerni — a ki mindazon ügyekben, a melyekben eljárni hivatása, a legnagyobb buzgósággal, odaadással és tapintattal működik. De téved a t. képviselő ur, ha azt hiszi, hogy e tekintetben már fel