Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-318

220 318. országos ülés február 28. 1884. tos intézkedés foglaltatik, Egyfelől a szakértő bizottságok felállítása, másfelől azoknak Budapesten és Zágrábban való berendezése, 3-szor kijelölése azon tagoknak, a kikből a bizottság áll. De ezek nézetem szerint nem kielégítő intézkedések. Ha Budapesten és Zágrábban felállítandó egy bizottság, vájjon nem volna e méltányos, igazségos és szükséges, hogy az erdélyi részek számára Kolozsvárt is felállíttatnék egy ily bizottság. (Egy hang a szélső halon: Unió!) Részemről ennek indokolására csak annyit vagyok bátor felhozni, hogy ott mindazon kellékek meg vannak, mint Zágrábban. Másfelől egyszerűbb és kevésbé fontos ügyek, melyek ezen bizottságok előtt tárgyalhatók és a melyek a költséges budapesti szakértői tárgyalást nem indokolhatják. Azt hiszem, hogy eltekintve az uniótól, nincs kizárva, hogy Kolozsvárt is szerveztessék szakértői bizottság. Ezt annál is inkább hiszem, hogy az igazságügyminister ur, valamint az igazságügyi bizottság nem fogja ellenezni, mert nem hiszem, hogy ezen szakértő-bizottságokból akár kezdetben, akár később egy rendszeres hivatali testület fejlődjék ki, melynek még azután bizonyos javadalmazások, fizetések adassanak, mert ezen szakértőbizottság tagjai, mint kitűnő egyéniségek, megtiszteltetésként fognak megbízatni. De másfelől mint később ugyanezen fejezet egyik pontja intézkedik, a szakértők díjai a perrendtartás szerint határozandók meg. Ha ezen szakasz a szakértői bizottságok alakítására s azon véleményező testületre vonatkozó szakasz igy fogadtatnék el, azon esetben, nagyon túlságos és aránytalan költekezésnek lennének kitéve ép azon sértett felek, szerzők, vagy kiadók, kik a szakértői véleményt a bíróság által igénybe vétetni akarnák. Ezek röviden indokaim arra nézve, hogy Kolozsvárott is egy hasonló szakértő bizottság állittassék fel. Második lényeges észrevételem ezen szakaszra nézve az, hogy itt általában mondatik meg, hogy kikből álljanak ezen szakértő-bizottságok. Az van mondva, hogy tudósokból, Írókból, művészekből, könyvkereskedőkből, nyomdászokból és más alkalmas egyénekből. Én részemről, tekintettel más előre haladott államok hasonló eljárására, bátor volnék azt indítványozni, hogy méltóztassanak ezen szakértő - bizottságok alakítását két főcsoportra osztani, t. i. irodalmira és művészetire, mert a mint a törvényjavaslat beosztása is mutatja, az első fejezet szól az irói, a többi fejezet pedig a művészi és ezzel kapcsolatos dolgokról. Ez nem csak az eljárást könnyítené és nem csak oknélküli fáradságnak és zaklatásnak a szakértő bizottságot ki nem tenné, hanem a czélszertí egyöntetűbb és biztosabb eljárást csak akkor látnám biztosítva, ha az illető szakcsoportok szerint alakítatnánák ezen bizottságok, értem mind az elnökeit, mind a tagjait. És pedig szerény nézetem szerint alakulna a szakértő bizottság az irodalmi műveknél tudósokból, írókból, könyvkereskedőkből, nyomdászokból, vagyis mindazon szakértőkből, kik a törvényjavaslatban fel vannak sorolva, inig a művészeti műveknél: művészekből, műértőkből, mű- vagy zeneműkereskedőkből és más alkalmas egényekből állana. Ezen beosztás czélszerűsége első tekintetre kitűnik, ha a későbbi szakaszoknál figyelemmel kisérjük, hogy csakis az illető szakértők meghívandók, nem pedig mindig megjelenni tartoznak. Ez által az egyszerűbb és gyorsabb eljárás, melyet a t. minister ur is imént tett nyilatkozatában kilátásba helyezett, annál biztosabban egyszerűbben és jutányosabban elérhető lenne. Ezek lévén indokaim, ezen szakaszra nézve, bátor vagyok ezen értelemben a következő módosítást elfogadásra ajánlani. Ezen szakasz következőkép szövegezendő: „Budapesten, Kolozsvárott és Zágrábban irodalmi műveknél tudósokból, írókból, könyvkereskedőkből, művészeti műveknél művészekből, mtíértékből, mű- vagy zenemű-kereskedőkből és más alkalmas egyénekből állandó szakértő bizottságok alakítandók, melyek a bíróság által eléjük terjesztett kérdésekben véleményt adni kötelesek.

4 Ajánlom a t. háznak elfogadás végett. Teleszky István előadó: T. ház! Sajnálatomra kell kifejeznem, hogy most sem vagyok azon helyzetben, hogy t. barátom módosításához hozzájáruljak, sőt ellenkezőleg kijelentem, hogy a módosítványok akár egyike, akár másika fogad tatnék el, én azt részemről olyannak tekinteném, a mi által ezen állandó szakértői intézmény jelentősége, hordereje súlyából veszítene és eredetiségéből ki lenne vetkőztetve. Az, hogy Zágrábban külön szakértői bizottság felállítása szükséges, itt átalam hangsúlyozni nem szükséges, speciális autonóm törvénykezési indokokban leli magyarázatát, de hogy Erdélyre nézve, a mely Magyarországnak kiegészítő része, a mely vele egy bírói szervezet, egy perrendtartás és egy legfőbb bíróság alatt áll, külön szakértő bizottság alakíttassák, ez ép a szakértő bizottságok egyöntetűségének rovására esnék; már pedig nagyon óhajtandó, hogy legalább azon területen, a hol a törvénykezés és az igazságszolgáltatás egységes, ezen szakbizottságok is egységesen működjenek és ne legyen, hogy így fejezzem ki magamat, a szakbizottságok ketté osztása alapján particuláris irói jog Magyarországon és particuláris irói jog a Királyhágón túli részekben. De nincs is itt mitől tartani. Hiszen a szakértők nem fognak az egyes törvényszékekhez beidéztetni, hogy véleményt adjanak, mert az lehetetlen lenne nemcsak Erdély, hanem Magyarország távoleső részeinek, pl. a rózsahegyi vagy eperjesi törvényszéknek szempontjából is; a biró-