Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.
Ülésnapok - 1881-290
-'990. orsíágos ülés jannár 18. 1884. 3. Krassó-Szörény megyében, a báziás orsovai állami út Ribisevo és Divics között 5,637 méter hosszú s természetes állapotban levő szakaszának kiépítésére szükségeltetik 49,800 frt, ez évrejavasoltatik 12,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa). 4. Zalamegyében, a pécs-varasdi állami úton Létenyének a Mura folyón építendő hidra szükséges 56,905 frt, ebből 1884. évre javasoltatik 26,000 frt. E nök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): 5. A törvényhatóságoknak útjaik és hidjaik fentartására, különös tekintettel a hadászatilag fontos utak és hidak fentartására 250,000 frt. Elnöki Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Összesen 325,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Horvátország 1. A Kordija hegyen átvezető, az eszék-nasiczi és bektez-lipiki állami utakat öszszekötő kiépítetlen útvonal folytatólagos kiépítésére 40,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): 2. Az eszék-vukovári út Kuszától a vukovári vasúti állomás felé vezető részének folytatólagos kiépítésére 25,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Összesen 65,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jeyzö (olvassa): A Barcs és Terézienfeld közti Dráva kid kölcsöntörlesztési és vámkezelési költsége 24,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Bevételek. Összes bevétel 32,890 frt. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Viziutak fentartása és építése. .Rendes kiadások: VII. fejezet, 4. czím. Rendes bevételek: VII. fejezet, 4. ezím. Kezelés. Együtt 70,105 frt. Simonyi Iván: T. ház! Magyarországon azon jelenségnek többször voltunk és vagyunk tanúi, hogy nagyszerű vállalatok, jelesül kölcsönöknél minden pénzhiány daczára akadnak a szükséges, sokszor tömeges milliók. Holott gyakran az államra nézve sokkal jobb lett volna, ha bizonyos nagyszerű vállalatok, vagy kölcsönök nem köttettek volna. Vannak azonban kívánalmak, intézmények és vállalatok hazánkban, melyek nem csak olcsón eszközölhetők, hanem égető szükséget képeznek, melyeknél a siker biztos s mindazonáltal azt látjuk, hogy az ily vállalatokra pénz nem akad, hogy azokat nem sürgetik. Minthogy a t. minister ur válaszában, melyet a budget általános tárgyalásánál szives volt adni, azt mondta, hogy ő hivatalos orgánumai által inkább a mosonyi u ág ellen van értesülve, engedje meg, hogy röviden megj egyezzem, hogy ugy látszik, ezennálamnál hatalmasabbak által ajánlott mosonyi ág is szintén azon kategóriába tartozik, melynek sikere biztos, mely olcsó lenne, de ezek daczára pénzt nem tudunk nyerni. Alig szükséges bizonyítanom, hogy a hivatalnok is ember, ha nagyobb vállalatokkal folyton zaklattatik, ha informatiói mindig egy oldalról jönnek, természetesen csak ezen színben látja a dolgok állását, míg azon más gyakorlatibb, az egyes vidékek és az országra nézve égető szükséget képező vállalatok elmaradnak. Egyik oka annak, hogy nagy vállalatokra sokkal inkább akadnak a szükséges milliók itt-ott, mondom, csak az, hogy pl. egy bizonyos vidéknek — lehet ez Magyarország fele — ugy vizi, mint szárazföldi és vasutjaira nézve az irányadó körök ugyanazok, sőt meglehet, ugyanazon személy befolyást gyakorol az országos bankban a vasúti főutakra és a hajózási nagy vállalatokra s igy daczára annak, hogy fennen hirdetjük a szabad concurrentiát, mégis az történik, hogy minden eoncurrentia kizáratik s miután e vállalatok ugy is milliókat hoznak, nem törődnek a kisebb vállalatokkal, az ország szükségeivel. Innen van, hogy a magyar gabonának az egész világon a legdrágább vitelára van, sőt mi több, néhány hónapon át nem lehet továbbítani, egyetlen jövedelmező terményczikkünket külföldre nem is vihetjük. Én tehát bátor vagyok Lanfranconi munkájából három sort felolvasni. Megjegyzem, hogy Lanfranconi nagy tőkéjét a mostani fő dunaág szabályozására fektette, ő nem Magyarország szülöttje és természetesen veszélyeztetni nem akarja és a saját haszna vezeti őt, hogy a fődunaág szabályozását sürgesse. Mégis most legutóbb Bécsben a „Donau-Vérein" gyűlésén előadást tartván a Duna szabályozásáról, a többi közt azt mondj a,hogy ha az igazat meg kellene vallani, csakis a mosonyi dunaág hajózhatóvá tétele a legbiztosabb, a legkönnyebb, legolcsóbb és a leghamarább is eszközölhető és igazán sürgető. (Olvassa.) „Und wie wohl ich ein grosser Anhänger der Regulirung der Donaustrecke Theben-Gönyő bin, muss ich nichtsdestoweniger zugeben, dass mann viel leichter, schneller, billiger und sicherer den Wieselburger Arin, als den Hauptfiuss selbst schiffbar machen können wird." Azután bebizonyította, hogy miért lehet konynyebben, olcsóbban, sokkal hamarább és sokkal biztosabban a mosonyi dunaágat hajózhatóvá tenni, mint a nagy dunaág szabályozását, daczára annak, hogy mint mondván, ő nagymérvű terveket készített és tőkéket fektetett a főduna szabályozásába. De a mosonyi dunaág mellett szól a századok tapasztalata is. Ezelőtt ez volt a tulaj donképen hajózható Duna és a századok tapasztalata többet
