Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-111

111. országos üléi láspontot, melyet a beterjesztett fedezet irányá­ban elfoglalok. Ha eltekintek pártállásomtól — mert ha attól el nem tekintek, egyszerűen csak rövid egy pár szóval kijelenthetném, miszerint nem fogadom el azért, mert a delegátiók sza­vazták meg — {Helyeslés a szélsőbalon) de mon­dom, ha eltekintek pártállásomtól, más szempont­ból is bírálom én ezen fedezet kérdését. Min­denekelőtt nem szavazom meg ezen rendkívüli hadi szükségletből a Magyarországra eső részt azon okból, mert én Bosznia occupálásában álla­munk és alkotmányunkra nézve nemcsak veszé­lyes, de végzetes tényt látok; mert ez által t. ház, épen azon czélt, melyet ezen politika pártolói maguk elé tűztek, nevezetesen: hogy Bosznia occupátiójával a szláv áramlat elhárit­tassék, elérve nem látom, hanem ellenkezőleg látom, hogy a szláv elem államunkban mind több tért nyer az által és minél előbb oda fogja jut­tatni állomunkat, hogy a szláv elem abban túl­súlyra vergődjék. (Igaz! Ugy van! a szélsőbalon.) A barátságos, a nemzet rokonszenvét biró és ész­szerűleg is természetes szövetségesünket, a törö­köt feláldoztuk csak azért, hogy egy terméket­len tartománynyal nagyobbittassék az állam ki­terjedése, a mi által egyszersmind azon veszély­nek is ki lett téve az állam, hogy már most a lázadás lángja Boszniából minduntalan át fog csapni Dalmátiába is, a mely tartomány eddigelé békés volt, mint ezt legközelebb már tapasztal­hattuk is, mert most is a lázadás nem Boszniá­ban, hanem Krivoscsiában, Dalmátiában tört ki legelőször. Ehhez járul még az, hogy Bosznia jövedelmei nem fedezvén annak igazgatási költ­geit, már eddig is milliókat költöttünk rá és fogunk költeni előreláthatólag, a mit zilált pénzügyi viszonyaink meg nem birnak. {Ugy van! a szélsőbalon.) Az alkotmányra nézve ve­szélyesnek látom a bosnyák politikát azért, mert 6 ez által inaugurálva látok egy alkotmány­ellenes irányt, mely az 1867. gyarló közösügyes törvények mellett mindig lehetséges is lesz, az neve­zetesen, hogy a monarchia tartományainak egy ré­szében alkotmányellenesen, absolute kormányozni s a delegátiók hatáskörének tág értelmezése mel­lett egy katonai államot szervezni lehessen, a mely mindig az alkotmány elnyomásának biztos fészke (Ugy van! Igaz! a szélsőbalon.) s ha a viszonyok engedik és az illető köröknek ugy tet­szik, minden pillanatban az alkotmány ellen for­dítható s általa az alkotmány megsemmisíthető legyen. (Helyeslés a szél őhalon.) De t. ház, nem szavazom meg a rendkívüli hadi szükségletet azért sem, mert azt tartom, hogy az országgyűlés annak megszavazásával alkotmányjogi törvényeinkkel szemben alkot­mánysértést követne el, mert a delegátiók annak megszavazására sem voltak illetékesek. KÉPVH. KAPiÓ. 1881—84. VI. KÖTET. Í Május 24. 1882. gi Én a competentia kérdését ezúttal hossza­sabban fejtegetni nem akarom, csak szorítkozom egyszerűen arra, hogy Deák Ferenez, ki ezen delegationális intézménynek, az 1867 : XII. t.-cz. nek megalkotója volt, miképen értelmezte a de­legátiók hatáskörét. {Halljuk!) Az egész csak néhány szó; nevezetesen 1867. márczius 28-án tartott országos ülésben ő a delegationális in­tézmény védelmére e szavakat monda: „Minden egyéb intézkedés" — tehát világos, hogy a bosnyák occupátió is, mert a bosnyák kérdés akkor még nem létezett — „a két fél külön or­szággyűléseinek és felelős ministeriumainak kö­réhez tartozik és igy azok működését némileg, mint az 1861-iki feliratban kimondatott, eseten­kénti érintkezésnek lehet tekinteni, mert csak egy évre választatnak és évenkint csak egyszer for­dul elő a költségvetés megállapítása." O tehát ugy értelmezte, hogy az a delegá­tió csak az évi hadügyi és diplomatiai kiadások megszavazására lesz összehiva, de egyátalában nem volt gondolatában sem, hogy azt oly czél­ból indítványozza, miszerint az majd kalandos vállalatokhoz szükségelt pénz- és véráldozatok megszavazására bármikor felhasználható legyen. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ezzel a néhány szóval t. ház, csak iga­zolni kívántam azt, hogy mennyire eltér a t. túloldal Deák Ferencz intentiójától. (J2aZZ?'íí&/) A t. túloldal azon állításának gyengesé­gét, hogy az 1880: VI. t.-cz. felruházta a de­legatiókat a bosnyák hadi költségek megszava­zására, eléggé beigazolták már igen sokan. Az ezen álláspont igazolására felhozott azon állítás, hogy azok a költségek nem állandó beruházá­sok, hanem rendkívüli hadi költségek, ezen ál­lítás ép olyan erőltetett, mint bizonyítása a fran­ezia dictionáriumból annak, hogy az occupátió állandó elfoglalást jelent. Ily átvitt értelemben t. ház, minden útépítést, ugy kőut, mint vasút építését, sőt még a folyamszabályozást is lehet hadügyi költségnek elkeresztelni, mert hisz ezek mind felhasználhatók hadiszerek és katonák szállítására. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) T. ház ! Az occupátió állandósítása, vagy hogy nevén nevezzük a gyermeket, az „annexió" a ministerelnök ur és az igazságügyminister ur szavaiból is kivehető, már bevégzett tény. Bosznia birtoklása ugy látszik az alkotmányon kivül álló, de azért államéletünkre nagy be­folyást gyakorló körök kedvencz eszméje és a kormánynak legfőbb bűne az, hogy ezt mindig titkolta és ma is titkolja a nemzet előtt, pedig jól tudja, hogy Bosznia a monarchia kiegészítő részéül tekintetik ama bizonyos körök által. így folytonosan ámítja a kormány a nem­zetet és a helyett, hogy minden befolyását fel­használná arra, hogy ezen, nemcsak hazánkra, 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom