Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.

Ülésnapok - 1881-108

108. országos ülés május 22. 1882. 353 nyák erényt jegyzett föl ez időből a történelem, t. i. Miklós akkori esztergomi érsektől a bosnyákok az ország pecsétjét ellopták. 1376-ban Tvartkó királyságra emeltetett. 1387-ben Zsigmond alatt már megint fellázadt Bosznia, valami Albert, johannita prior volt akkor a vezér. 1389-ben — ez igen érdekes dolog — Tvartkó, kit a magyarok tettek királylyá, hálából azért, mert királylyá tették, azon királyi család ellen, melynek női ágra rokona volt, nemcsak lázadást követett el, hanem conspirált egyenesen a magyar lázadókkal maga a család ellen és ugyanakkor ez a Tvartkó a Daímátiából menekült lázadókkal elfoglalta Skardonát, Lissát stb., elfoglalta volna Spalatót, de arra már nem volt elég hatalma. Frangepán Jánosnak kellett volna őt leverni, de ez nem sikerült, úgy, hogy a király maga volt kénytelen lemenni és csakugyan 1389-ben le is verte a bosnyákokat. Még a király jóformán künn sem volt, t. ház, már Chervoja és Vladko vezérekkel szövetkezve Tvartkó, ki csak az imént hűség-esküt tett Zsigmondnak, ismét fellázadt és hogy ezen lázadásnak komoly következményei nem lettek, csak annak tulajdonítható, mert ekkor Szerbiába betört Murád szultán és akkor a bosnyákok kénytelenek voltak Lázár szerb fejedelem segítségére menni, hogy őt megmentsék. 1389-ben meghalt Murád szultán Gossovonál és azok, kik az annexiót pártolják, méltóztassanak most figyelemmel lenni, mert biztosan történelmi adatokkal lehet bebizonyítaui, hogy a mohácsi vészt ez a bosnyák politika okozta, melyet önök most folytatni akarnak. Meghalt Murád szultán, trónra lépett Bajazet és Tvartkó, a ki hűség-esküt tett a magyar királynak, kibékült Bajazettel, de csak egy feltétel alatt: hogy Bajazet neki török segítséget ad Magyarország ellen. Ez az első alkalom, melyet a történelem feljegyez, hogy a magyarok a törökökkel conflictusba kerültek. Mert a törökök igenis adtak segélyt és berontottak Záráig, elpusztították annak külvárosát, elfoglalták Lissát, Lesinát s csak az egyetlenegy Jadra maradt meg Zsigmondnak. Ez a garázdálkodás folyt 1393-ig, a mikor Dabascia új bosnyák király alatt leveretett a lázadás és ezen Dabascia hűség-esküt tett. De alig hogy letette, 1398-ban ismét megszegte a hűséget és a Magyarországból menekült Laczkovics-párti lázadóknak ő adott menhelyet. Ekkor Zsigmond kénytelen volt megint Boszniába menni és a bosnyák históriában ez az első eset, midőn bosnyák adósság Magyarországon contraháltatott. Tudnillik Zsigmond, kinek a sok bosnyák háború alatt ép ugy kifogyott a pénztára, mint önöknek most, kénytelen volt Frangepán Miklóstól 17,000 darab aranyat kölcsön venni, hogy ezen pénz árán a bosnyákokat leverhesse. KÉPVH. NAPLÓ. 1881-—84. V. KÖTET. Le is ment Boszniába, de nem sikerült a lázadást mindjárt leverni, daczára annak, hogy ballistáriusokat, kőhajítókat szerzett Risanóból. Csak 1408-ban sikerült leverni a lázadást. A mikor is Tvartkó Scurus elfogatott és 162 bosnyák nemes felakasztatott. Már 1408-ban ismét Ostoja alatt lázadtak fel a bosnyákok és seregeinknek 1409-ben is kellett Boszniában maradni. 1413-ban Gara ellenében Hervoja támadt fel. 1415-ben török segélylyel Garat Maróthot és Csupor Pált megverte. Ekkor a törökök foglalták el Boszniát. 1416-bau Pipo de Azora vezérlete alatt vissza akarták seregeink foglalni, de a törökök által megverettek. Csak 1419-ben a nikápolyi csata után sikerült Boszniát visszahódítani. 1427-ben Tvartkó magszakadás esetére végrendeletei csinált és a királyságot Cziiley Hermáimra hagyta. Miután azonban a Czilleyek a királyságot meg nem kapták, ez volt történelmi nevezetességű ármánykodásaiknak legfőbb oka. Ha arról a secundó genituráról nem hiába fú a szél, akkor nekünk is meg van Cziiley Hermanunk. Vigyázzunk, hogy ármánykodásai az országra ne legyenek oly következményűek, mint azok voltak. (Szalay Imre közbeszól: Csak az is ugy járjon, mint Cziiley! Derültség a szélső baloldalon.) 1439-ben II. Murád szultán már ismét kiverte Boszniából seregeinket. {Zaj jobboldalon.) Már csak kevés vau hátra. És vasalhassa tette Boszniát. 1444-ben Ulászló visszacsatolta Boszniát és Kristicset tette királylyá, a kinek trónját a Czilleyek reclamálták. Kristics hűségi esküt tett, azonban hűség-esküjét csakhamar megszegte s nyakunkra hozta Várnát, mert a megígért segítséget a várnai ütközet előtt el nem hozta és seregeinket nem támogatta. 1449-ben Hunyady az új bosnyák királyival, Thomassal kötött szerződést a törökök ellen, valamint György szerb vajda ellen, azonban 1459-ben Thomas fia fellázadt atyja ellen, őt a trónról elűzte és Mohameddel szövetkezett ellenüük. 1461-ben megint a pápával gyűlt meg a bajunk Bosznia miatt. Ugyanis a pápa Thomasievicset, Mátyás akarata ellenére királylyá koronáztatta s midőn e miatt a pápa és Mátyás király között viszály tört ki, Mátyás végre beleegyezett, hogy Thomasevics maradjon a trónon azon feltétel alatt, hogy hűséget esküdjön és a törökök ellen segélyt nyújtson. Talán mondani is fölösleges, hogy Thomasevics is megszegte az esküt és 1463-ban ismét kénytelenek voltunk Boszniát elfoglalni, a mikor is Mátyás király Zápolya Imrét nevezte ki kormányzónak. 1464-ben ismét Boszniába kellett me^i 45