Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.

Ülésnapok - 1881-64

U. országos ülés február 24. 1882, ^45 Az én felfogásom szériát veszedelmes praecedens lenne ez, mert kötelesség lett volna ezen 8 milliót két részre osztva megállapítani, hogy mi jut ezen 8 millióból Boszniára és külön megállapítani, mi jut a dalmátiai lázadás elnyomására, mert a magyar törvényhozásnak a dalmátiai lázadáshoz absolute semmi köze. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) De mélyen t. ház, mielőtt a Szilágyi képviselő ur határozati javaslatára áttérnék, még csak egy rövid megjegyzésem van. (Halljuk! a szélső baloldalon.) A t. képviselő ur azt mondja, hogy mit ér a politikai felelősség, mit ér, ha a minist erek fejeit csak utólag lehet levenni ? Hát mondja meg nekem a t. képviselő ur: alkotmányos s hozzáteszem igazságos elv-e az, a mit a képviselő ur követtetni akar? A képviselő ur azt kivánja, hogy a ministerek fejeit előre le kell venni, mielőtt valamiben hibáztak volna. Megengedem, ez kényelmes módja lehet az onnan (a baloldalra mutat) oda való ülésnek, (a jobb oldalra m'/tat. Tetszés a szélső baloldalon) de én azt hiszem, hogy azt jogosnak és igazságosnak elfogadni nem lehet. Ha ezt kívánná tőlem a t. képviselő ur, hogy ezt jogosnak tekintsem, ugy járna velem, mint Dumas-val járt a veje. A napokban merült fel ezen dolog, hogy Dumast valaki mint bagdadi zsidót lefestette, veje e miatt feíboszankodva, neki ment a képnek és azt botjával szétrombolta. Midőn veje Dumashoz visszatért, ez azt mondotta neki: „Ha előre megkérdeztél volna fiam, nem engedtem volna meg, de most megölellek érte." (Derültség a szélső baloldalon.) Ha t. képviselőtársam és pedig megkérdezés nélkül vállalkoznék ezen munkára, meg lehet, hogy megölelnök érte, de előzetesen és utólagosan sem fogjuk helyeselni. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Mélyen t. ház ! Áttérek ezek után a Szilágyi t, képviselő ur által benyújtott határozati javaslatra. (Halljuk!) A határozati javaslat így szól: „Mondja ki a képviselőház, hogy a megszállott tartományokban a véderő szervezése a monarchia két állama törvényhozásának hozzájárulása nélkül nem eszközölhető". T. ház! Én ezen határozati javaslatot nem csak megszavazhatónak, de még szavazás alá bocsáthatónak sem tartom. Méltóztassék meghallgatni indokaimat, igen rövid leszek. Nem tartom szavazás alá bocsáthatónak először a képviselőház szabályai értelmében. Miről van szó t. ház? Lényegileg, mert per tangentem igaz, hogy ez is szóba került, hogy indokul ez az újonczozás is felhozatott, de lényegileg szó van a 8 milliónak Bosznia oecupátiója folytán felmerült hadi czélokra való megszavazásáról, de a Boszniában való véderő szervezéséről tudtommal nem tárgyalunk; ez tehát oly határozati javaslat, mely a napirenden levő tárgytól lényegileg eltér. De méltóztassék megengedni, én még coneedálnám, eltekintenék ettől, nem lennék annyira scrupulosus, hogy ezt tekintsem fontosabb indokul, de nem tartom szavazás álá bocsáthatónak e javaslatot másodszor azért sem, mert az én álláspontom szerint Bosznia véderejének szervezéséhez még a két törvényhozásnak magának sincs joga, mert magának a véderőnek, az újonczozásnak kimondásához nincs jogezímünk, mert Bosznia tudtommal annectált tartomány nem lévén, ott jelenleg az ilyen felségjogok szunnyadnak. És tiltakozom az ellen, hogy újabb európai mandátum vagy más körülmény nélkül egyátalábau az újonczozásba belebocsátkozzunk. (Helyeslés a szélső baloldalon.) De van egy leglényegesebb harmadik része a dolognak: mit akar kimondani a határozati javaslat? Méltóztassék meghallgatna semmi egyebet, mint ugyanazt, a mit az 1867 : XII. t.-cz. 13. §-ában már szóról szóra kimondott: „Kijelenti továbbá az ország, hogy a védelmi rendszernek megállapítása vagy átalakítása Magyarországra nézve mindenkor csak a magyar törvényhozás beleegyezésével történhetik." Kimondja azután, hogy ez törvényhozásiiag hogy tárgyalandó. Mit mond tehát a törvény? Szóról szóra ugyanazt, a mit most a képviselő ur határozati javaslatának tárgyává tett. Mondja szóról szóra azt, a mit a ministerel nők ur már ki is jelentett, hogy ha a védelmi rendszer átalakításának kérdése merül fel, igenis ő kötelességének tartja ezen törvénynél fogva a képviselőház elébe hozni a dolgot. Hit most mit akar a t. képviselő ur az ő határozati javaslatával; meg akarja erősíteni a törvényt vagy problematicussá akarja talán tenni ? Mert annyira még sem hiszem, hogy bízzék magában, hogy a mit Szilágyi Dez^ő előterjeszt, azt a t. ház okvetlenül meg is szavazza; föl kell tehát tenni azt is, hogy a határozati javaslat nem fog megszavaztatni; hát mi fog akkor beállani; meg fogjuk engedni, hogy e határozati javaslat le lévén szavazva, szabad ezen törvényt máskép magyarázni ; meg fogjuk engedni, hogy szabad lesz e törvényt a törvényhozás hozzájárulása nélkül is változtatni? Jól tudjuk, hogy mi nem pártolták és nem pártoljuk ma sem azon törvényt, de alkotmányos kötelességünknek tartjuk szigorúan ellenőrizni azon törvény megtartását; mi nem kívánunk egyebet, minthogy tartassák meg addig, mig azon törvény létezik. (Helyeslés szélső bal/elől.) És mig az alkotmányos utón általunk megváltoztatni nem fog, nem engedhetjük meg, hogy itt ilyen problematikus határozati javaslattal azon törvénynek bármely kétes magyarázat adassék: úgyis kevés az, a mit megkaptunk, legalább azt a keveset ne tegyük koczkára. (Helyeslés a