Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.

Ülésnapok - 1881-61

flt. országos ölés febrnár 31. 1882. 183 ezen oecupationális politikát veszedelmesnek, vég­zetesnek és mentül előbb megszüntetendőnek ne tartaná. (Zajos helyeslés a szélső bahn. Ellenmon­dások jobbfelöl.) Hiábau hivatkoznak és fognak hivatkozni ezzel szemben, már hallom mintegy előre, ha másoktól nem, hát Jókai t. barátomtól — a loyalitásra, a törvényre. — En azt mon­dom, vaunak dolgok, mikkel szemben sem loyalitásra, sem a törvényre nem lehet hivat­kozni; mert nincs azon loyalitás, azon törvény a világon, mely egy nemzetet arra kényszeríthetne, hogy öngyilkos politikát kövessen. (Elénk helyes­lés a szélső balon. Zaj és mozgás jobbfelöl.) Azt a politikát pedig, melyet az előterjesztés kifejez, én ilyennek tartom s azért el sem foga­dom, hanem ajánlom a t. háznak elfogadásra a külön véleményt. (Zajos helyeslés a szélső bal­oldalon.) Gr. Hunyadi László: T. ház! Midőn én a jelenlegi költségvetést elfogadom, engedtessék meg nekem, hogy Bosznia és Herezegovina oc­cupatiójáról beszéljek. (Halljuk!) Huszonhárom éven át engem a viszonyok a keleti herczeg­séghez közel csatoltak; ismerem az ott uralkodó köröket, körülményeket, népeket, viszonyokat és hogy ha én mindezeket régen ismerem, enged­jék meg nekem, hogy azon illusióm legyen. hogy azokat jól ismerem. Az oceupatióról tehát nyilatkozni fogok előszeretet és előítélet nélkül. (Halljuk!) Es miután arra, hogy a jelenlegi viszonyokat megérthessük szükséges az, hogy ismerjük a régebben történt dolgokat, legyen nekem szabad a multakról is szólanom. (Halljuk!) Én csak némely tényeket, factumokat fogok felhozni, melyek talán a helyzet megvilágosítá­sára fognak szolgálni s^ melyeket talán itt e ház­ban, e díszes testületben, méltóztassanak megbo­csátani, kívülem kevesen fognak tudni, (Halljuk'/) És épen azért, mert ezen dolgokat kevesen fogják tudni, a diseretió megköveteli, hogy diserete éljek ezen dolgokkal. (Halljuk !) T. ház, az első dolog, mire bátor vagyok a t. urak figyelmét felhívni, hogy Bosznia occu­pátiója, a mi maguk előtt (Közbeszólás a bal­oldalon : Mi az f Derültság a bal- és szélső bal­oldalon.) valami rendkívüli új feltűnő körül­mény, az a régi magyar történelemben áll. Áll az, hogy maguk (Közbeszólás a bal­oldalon : Hát. maga!? Nevetés) ezt egészen újnak veszik, a mi alkalmasint onnan származik, mert talán a régi dolgokat nem tudják. (Halljuk hát már egyszer!) És nem tudják, hogy ezen tarto­mánynak neve volt rámái királyság Regnum Ramae (Közbeszólás a szélső balról : Ezt nz isko­lás gyerekek is tudják! Derültség) és a rámái királyságot minden árpádházi királyok bírták. Hát gondolom semmi új, az a régi magyar ko­ronához tartozik. A második dolog, a mit az uraknak mon­| daui ideírtam, az, hogy önök ezt a népet Bosz­niában semmibe sem veszik. Boszniának egész keleten a mellékneve, epithetouja az „arany Bosznia"; fővárosát, Szerajevót, a keleti költők rózsához hasonlították, Bosznia rózsájának ne­vezik. Volt egy uralkodó családja, slvatkovies­család, a melynek egy leánya Nagy Lajos ki­rálynak — nem tudom populáris ember-e maguk előtt — (Nagy derültség a szélső balon) mondom Nagy Lajosnak a felesége lett. Mátyás király ezen országot elfoglalván, Ujlaky Lőrinczet ne­vezte ki boszniai királynak. A második dolog, a mit mondani akarok, az, hogy ottan folytonos háborúk, belviszályok voltak, melyeknek indító oka abban rejlett, hogy az aristocratia egészen török volt, az alattvalók pedig keresztények. így van ez ma is. Ezen keresztény alattvalók fellázadtak a török urak ellen s ebből eredtek azok a zavargások, a me­lyek ma is folynak. A harmadik kérdés, a mit előhozni akarok.... (Halljuk! Halljuk! Zaj).... méltóztatnak meg­engedni, az én hangom már nem olyan erős; (Derültség a szélső baloldalon) a harmadik dolog (Halljuk!) azon nagy kérdés, hogy ha mi nem occupáljuk ezen tartományokat, ki fogja azokat occupálni? A törökök nem birtäk volna fen­tartani, teiiát mindenesetre más hatalmasságok foglalták volna el. Ezeket voltam bátor jelezni. Méltóztassanak nekem megbocsátani, hogy erről épen én beszé­lek legtöbbet. (Derültség.) Végtére csak egy dolgot akarok megemlí­teni, hogy t. i. az a positió, a mely ezen fog­lalás által a birodalomnak jutott, oly erős, hogy jóformán a Balkán félszigetet uralni fogja. Azon ágyuk, melyek az erdélyi, a retyezáti havasok­ról a dunai síkságra lenéznek, a czárnak egész seregét s magát a czárt is látták. Másrészről azon ágyúk, melyek a herczegovinai kősziklá­kon vannak, közel az előrehatolt hellén határ­hoz, esek minket olyan helyzetbe tesznek, hogy mi ezután elmondhatjuk : trema Byzantia, akár uralkodik Byzanczban a félhold, akár a kettős kereszt. Elfogadom az előterjesztést. (Hosszan tartó zaj. Derültség.) Mocsáry Lajos: T. ház! (Halljuk! Hall­juk!) Eu helyre akarom hozni azon hibát, me­lyei az í. előadó ur, Helfy Ignácz barátomnak szemére vetett, hogy t. i. miért szorítkozik csupán a szóban ievő 8.000,000 megtagadására, miért nem tagadja meg egyszersmind az 1 millió 989,000 frt, mely a költségvetésbe már felvéte­tett. Én a magam részéről ezt is megtagadom, sőt tovább megyek, mert ezenkívül még azon 37.000,000 frt elfogadásához sem járulhaiok, melyek már korábban, mint közösügyi kiadások, a költségvetésbe felvéve lettek. (Helyeslés a szélső balon.) Sőt nem szorítkozhatom t. képviselőház

Next

/
Oldalképek
Tartalom