Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.
Ülésnapok - 1878-397
397. országos ülés május 13 1881. fti „Kérdem a minister urakat, szándékoznak-e, tanulmányozván az u. n. mezőségi vasút felépítésére vonatkozó adatokat, melyek az érdekeltség által a ministeriumhoz beadattak, ugy intézkedni, hogy még ezen országgyűlés folyama alatt egy törvényjavaslat beadassék, mely a vasút kiépítésének megkezdését mielőbb lehetővé tegye." Bátor vagyok igen röviden ezen vasúti munkálat történetét előadni. Az első beadvány, mely tudtomra ezen vasútra nézve — a maros-ludas-beszterczei vasutat értem —- a közlekedési ministeriumhoz beadaíott, 1880. évi október 12-én kelt. Ebben gr. Eszterházy Kálmán, mint az illető vasat központi bizottságának elnöke, azért folyamodik, hogy a kormány a vasútra szükséges síneket a megalakulandó társulat részére engedje át. Ezen folyamodvány beadatott a pénzügyministerhez és hozzám is és erre a pénzügyministerrel egyetértó'leg azon választ adtuk az érdekeltségnek, hogy miután eddigelé nincs kimutatva, hogy az állam ezen vasút által közvetlenül érdekelve lenne, kérelmöknek ez okból helyet nem adhat. Folyó évi márczius 28-án ismét egy új kérvény érkezett a ministeriumhoz, melyben a társulat igazgatósága előbbi kérését megújítván, ezúttal hozzátette, hogy az említett vasút kiépítése által Ham az apahida-szászrégeni állami ut kiépítésénél az anyagok szállítása által nemcsak érdekeivé van, hanem nagy előnyben is fog részesülni, nézetök szerint ezen állami út kincstári vagyont képez, mely az 1880: XXXVII. t.-czikk 7-ik szakaszában foglalt azon kötelezettséget vonja maga után, hogy az állam az ily vasutak kiépítési költségeihez hozzájáruljon. A mint e kérvény hozzám beérkezett, azonnal megtettem a szükséges intézkedéseket, hogy ennek tartalma érdekében felvilágosittassam és a kolozsvári építészeti hivatalt is felszólítottam, hogy erre vonatkozólag minél előbb felvilágosítást adjon. A vélemény beérkezett, de azt szükséges még bővebben tárgyalni. Miután azonban az illető érdekeltség ezen vasút engedélyezéseért máig sem folyamodott és ha ma folyamodnék is, már az időt nem tartom elégségesnek arra, hogy a vasút engedélyezése iránti tárgyalások az országgyűlés bevégzése előtt be is fejeztethessenek, ennélfogva egész őszintén bátor vagyok kimondani, hogy nem tartom lehetségesnek, hogy a jelen országgyűlés ezen utolsó ülésszaka alatt még a legjobb esetben is javaslatot terjeszthessek a ház elé a vasút engedélyezése iránt. Miután azonban az eddigi tárgyalások alapján az érdekeltség azon meggyőződésben van, hogy a vasút kiépítése által a Szászrégen és Apahida köztt A 7 ezető állami út és igy a kincstár is érdekelve van, ennélfogva azon választ adhatom tisztelt képviselőtársamnak, hogy valamint már most is megtettem az előzetes lépéseket e kérdésben a kellő felvilágosítások megszerzése iránt, úgy ezután is folytatni fogom a tárgyalásokat és a mennyiben kétségtelenné fog válni, hogy e vasút által az államnak egy fontos útja érdekelve van, részemről nem fogok késni annak idejében, ha a tárgyalások befejeztettek, megtenni azon javaslatokat, melyeket az állam és illetőleg azon vidék érdekében is czélszerííeknek látok ; és ha az állam érdeke kívánja, megtenni a hozzájárulás iránti javaslatomat is. Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. Gróf Bánffy Béla: T. ház! A t. minister ur által adott választ tudomásul veszem. Tudomásul veszem azért, mert látom az igyekezetet oda irányozva, hogy az esetben, ha az állam közvetlenül érdekelve lesz e vasútra nézve, kedvező előterjesztést fog annak idejében a t. ház elé tenni. Legyen szabad azonban egy pár megjegyzést tennem. Az államnak nemcsak közvetlen, hanem közvetett érdekei is fontosak. Ilyen eset fordulhat elő a mezőségi vasútnál is. Oly érdekeltsége az államnak, mely a helyi érdekű vasutakról szóló törvénynek 7.§-ában benníbglaltatik, hogy mint birtokos legyen érdekelve, nem forog fenn, de fennforog azon érdekeltség, hogy itt egy költséges ut épül s ha egy vasút lesz ott, ez útnak építési költségei apadni fognak. Oly vidéken vonul ez át, hol a főterraényt a tengeri képezi és legyen meggyőződve a t. ház, hogy azon vidéken egy véka tengeri ára egy véka porond árával azonos, — ebből világos, hogy a közlekedés hiánya miatt, a mit értékesíthetnének, nem értékesíthetik s a mit beszereznek, az rendkívül drága. Van egy másik ok. Van ott közel az államnak egy nagy uradalma, Grörgény, a hol csak a fa értékesíthető, azonban a fát épen azon vidéken, a hol nincsen fa, a Mezőségen értékesíteni nem lehet a közlekedési utak teljes hiánya miatt. Ha egy vasút fog kiépülni, raely a fának értékesítését lehetővé teszi, az uradalom értéke is növekedni fog. De van egy harmadik ok is, melyet hasonlóképen tekintetbe kell venni. E vasút létesítése által körülbelül 120D mérföld termőföld értéke fog emelkedni s ha méltóztatnak tekintetbe venni azt, hogy 1.200,000 hold értéke növekedik, mig e vasút maga csak 2 millióba és egy pár százezer forintba kerül, akkor az áldozat, melyet az állam hoz, busásan lesz megfizetve a vidék vagyonosodása és az adóképesség emelkedése által. Azon hitben, hogy a kormány ezeket annak idejében tekintetbe fogja venni s azon reményben, hogy a t. minister ur igéretét be fogja vál-
