Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-328

134 223. ermígm filé* január 14. 1SS1. nem lesz-e olyan, hogy ez az államnak megterheltetésére fog szolgálni és csodálom, hogy épen, mint a pénzügyi bizottságnak előadója, nem tartotta szükségesnek különösen rámutatni a ministernek erre vonatkozó indokolására, a melyben nemcsak az van kitüntetve, vogy a vasút közforgalmi szempontból szükséges, de ki van tüntetve az is, hogy ezen vasút financiális szempontból az állam megterheltetésére szolgálni nem fog, mert hogyha én az indolásban elősoroltakat szemügyre veszem, nem lehet, hogy elkerülje figyelmemet az, hogy az indokolásban kiemeltetett, hogy e vasút már az első években legalább is 124,000 frt tiszta jövedelmet fog eredményezni. Nem tudom, de ez szerintem a legerősebb argumentum a vasút kiépítésére. Miért hallgatta el a t. előadó ezen körülményt? Vagy azért, mert azt hitte, hogy miután a ministeri indokolásban foglaltatik, ennek következtében kétség ahhoz nem férhet; vagy talán azért, hogy igenis vannak kételyei, a melyeknek^felemlítése talán szerinte a vasútnak létesítését, melyet ő igen kivi uatosnak tart, koczkáztatná. Hogy Boszniának és Herczegovinának felvirágzása e kormánynak bölcs intézkedései alatt, sokaknak teljes megnyugtatására szolgál, (Halljuk!) azt elismerem. Eészemről is azon álláspontból, a melyet iít ez oldalon Bosznia és Herczegovina occupátiójával szemben mindig fenntartottunk, nem ellenezném, hogy e kormányzat alatt e felvirágzás létesüljön. De nem kívánnám azt az állam áldozatával létesíteni és igy igen nagy súlyt fektetek az indokolásban foglaltakra. Nevezetesen ki van tüntetve, mint már előbb jelzem, a vasút jövedelmezősége, mely jövedelmezőség iránt azonban némi kételyeim vannak. Különös állapotok lehetnek Boszniában. Másutt, a hol vasút létesül, a szekerén való forgalom szenved legtöbbet és feljajdulásokat hallunk a fuvarosok részéről, hogy kenyerüket vesztették, mert a vasút létesítése folytán nincs keresetük. Mily állapotok mutatkoznak Boszniában? Ott ép a vasút az, a mely alig képes a közúti forgalommal versenyezni s ennek következtében bizonyos refaktiákat kell engedményezni. Ha ezen állapot fennáll, természetes következménye annak, hogy kétségek támasztattak az iránt, vájjon a jövedelmezőség csakugyan olyan fényes lesz-e, mint az itt kitüntetve van. Különösnek tartom azt is, hogy azon összegek, melyek a vasút létesítésére megkívántatnak, oly igen csekély áldozatokként tüntettetnek fel. Az előadó ur most is csak ugy mellesleg reflektált arra, hogy hisz azok a közös aktívákból fognak legnagyobb részben fedeztetni és részben lombardirozás által. Ugyan kérem, vájjon azon közös aktívák kamatai nem képezik-e az állam vagyonát? (Ugy van! a baloldalon) és me::ayire feltűnő az, hogy ezen közös aktívák kamatainak jövedelmezőségét a ministerelnök ur csak három-négy százalékban fejezi ki. Ez különös feltevésre szolgáltat alkalmat; nevezetesen vagy arra, hogy a közös pénzügymiuister, ki ezen közös aktívák kezelését eszközli, a netaláni kamatokat nem meri állampapírokban elhelyezni, mert különben nem értem azt, hogy miképen lehet annak jövedelmezőségét három-négy százalékra tenni. (Ugy van! a bal- és a szélsÜ baloldalon.) De meglehet, hogy ezen számításnak más oka is lehet. Meg van említve, hogy ezen vasútra fordított összegek kamatai fedeztetnek a vasút és annak jövedelmezősége által és a mennyi a boszniai közigazgatási költségből fennmarad, az is ide fordittatik. Meglehet tehát, hogy azért van itt három-négy százalék említve, hogy majd midőn a vasút tőkéje kamatainak kiszámításáról lehet szó, ezen 3—4 százalék lesz azon összeg, a mely Herczegovina és Bosznia rovására számíttatik. Átalában hiánynak és az előadó ur részéről mulasztásnak látom, hogy akkor, midőn rámutatott arra, hogy a vasútra fordított tőke kamatai, részint a vasút jövedelmezősége, részint Bosznia és Herczegovina közigazgatási költségeinek maradványa által fedeztetnek, nem emelte ki, hogy minő kamatok mellett fognak a leszámítások eszközöltetni. De tovább megyek, úgy állíttatik elő a dolog, mintha az a lombardirozás sem járna az állam mcgterheltetéséveí. Kérdem, ugyan mióta tekintjük a kölcsönvételt semmi áldozatnak és az állam semmi megterheltetésének ? Kérdem, mi különbség van a közit, hogy ha az államiószágok elzálogosítása által veszünk fel kölcsönt, vagy pedig állampapírok elzálogosítása által, a melynek hangzatosabb neve a lombardirozás? (ügy van! a bal- és szélső baloldalon) A kölcsön, a mely 3—4%-al van felvéve, kétségkívül sokkal magasabban fog kamatozni. Ezek azon körülmények, t. ház, melyek nyomán én a t. előadó ur nyilatkozatával megelégedve nem lehetek. De tovább megyek; ő maga, ki a javaslatot csak olyan igen könnyedén ajánlja elfogadásra a háznak, elmulasztotta az indokolásban előterjesztetteket kellő figyelemre méltatni. Ugyan kérdem, hogy lehet az, hogy midőn a minister előterjesztésében különösen kiemeltetik, hogy a közös activák kamataiból ily módon kölcsön adott építési tőke a boszniivölgyi vasút zenicza-szerajevói szakaszának üzleti költségfel esi egeiből, valamint Bosznia és Herczegovina jövedelmeiből lesz visszatérítendő és mindaddig, mig ezen kölcsön vissza nem fizettetik, az, mint a közös aktíváknak Bosznia és Herczegovina ellenében fenálló követelése fog nyilvántartatni? midőn ily határozott nyilatkozat tétetik a minister által, a törvény-