Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-282
282. országos ülés jutiins 12 1880 237 határon kivitt czukor utáni restitatió kiterjesztetnék a nyers czukorra is, mely ez idő szerint restitutióban nem részesül. Egyenkint kell szólnom ezen két intézkedésről. (Halljuk!) A mi az elsőt, az 50 töltésen felüli töltés megadóztatását és a számláló készülék behozatalát illeti, arra nézve előttünk vaunak a gyárosok nyilatkozatai és e tekintetbea csak elismerésemet kell kifejeznem a t. péazügyminister irányában, a ki lehetővé tette, hogy ugy a pénzügyi bizottság, mint a t. ház tagjai e dolgot a lehetőségig teljes tájékozottsággal bírálják meg, a mennyiben rendelkezésünkre bocsátotta az erre vonatkozó szükséges adatokat és lehetővé tette a szakértők meghallgatását. Előttünk vannak tehát ezen nyilatkozatok, melyek egyhangúlag constatálják, hogy az 50 töltésen fölüli töltések megadóztatása és ennek ellenőrzése a jelenlegi anomáliákat az adó egyenlőtlen megosztásában némileg ki fogja egyenlíteni és remélhetőleg meg fogja akadályozni egyes gyáraknál a rohamos túltermelést; constatálják egyhangúlag, hogy a számláló készülék behozatala, illetőleg az átalányozási rendszernek ilyen módon való megállapítása a magyarországi czukorgyártásnak előnyére van. Én, daczára azon körülményeknek, melyek e tekintetben teljes óvatosságra intenek, a magam részéről a czukorgj 7 árosok ezen álláspontját acceptáloni. Én ezt a czukorgyárosok házi dolgának tekintem s ha ők utóvégre azt hiszik, hogy az a contingentirozott összeg, mely a monarchiában a czukoradó tiszta jövedelme gyanánt megállapíttatik, a czukorgyárosok köztt helyesebben, igazságosabban és egyenlőbben lesz felosztható a számoló készülék életbeléptetése és az 50 töltésen felüli töltés újabb megadóztatása által, részemről ezen intézkedés életbeléptetése ellen kifogást tenni nem akarok. Áttérek, t. ház, a második intézkedésre, t. i. arra, mely vonatkozik az adónak felemelésére és a restitutio kiterjesztésére, a nyers czukorra is. Mivel indokoltatik a czukoradónak, mely az egész monarchiában ma hét millió frtban van megállapítva, három millió forinttal való felemelése ? Indokoltatik a ministeri indokolásban először azzal, hogy Boszniának és Herezogovinának a monarchia fogyasztási területébe való bevonása által a fogyasztási terület némileg szaporodott és indokoltatik másrészről magának a monarchia halfogyasztásának emelkedésével. Én az első tényt elfogadom, el kell fogadnom, azt t. i. hogy a monarcbia fogyasztási területe a vámterületnek Boszniára és Herczogovinára való kiterjesztése folytán szaporodott, hogy tehát ennélfogva a magyarországi és ausztriai czukorfogyasztásnak egy új terület nyilt meg. Azonban ez korántsem indokolja a tiszta czukoradójövédelemnek 3.000,000 frtíal [való emelkedését. A. legvérmesebb számítás szerint indokolva, legfeljebb 200,000 frttal való emelkedést, mert azt hiszem, nem kell bővebb adatokkal illustrálnom, hogy az érdekes boszniai és herezegovinai népességek nem tudnak még nagy külömbséget tenni a czukor és a suvix között (Derültség.) Hanem van itt, t. ház, egy másik kérdés, mely a ministeri indokolásban teljesen figyelmen kivül hagyatott és ez magának a boszniai és herczogovinai czukor fogyasztási jövedelemnek kérdése. Hogy mennyi czukor vitetik ki oda a magyarországi és mennyi az ausztriai gyárak részéről, arra nézve nincsenek előttünk adatok; fel kell tehát vennünk a termelési arányokat és fenn kell tartanunk a legtermészetesebb alapot, hogy t. i. a Boszniában és Herczegovinában fogyasztott, ugy sem valami nagy mennyiségű czukornak 672 0 /o-a Magyarországból, 937 ä °/°-a pedig Ausztriából vitetik be. Azonban, t. ház, tudjak azt, hogy a határvám'f czíméu 600,000 frt a monarchia közös határvám-jövedelméből kiszakíttatik a boszniai kincstár javára, a boszniai közigazgatási költségek fedezésére. Ennek terhe pedig 31-4 erejével sújt minket, t. i. a quota arányával. A határvám részben helyettesíti a czukorfogyasztási adót is, a mennyiben a czukoivám is abban bennfoglaltatik. Előttünk áll tehát azon tény, hogy a terhekben, a mennyiben a határvámjövedelmekböl a quota arányában terheltetünk meg, Bosznia rovására 3 l-*%oo°/o erejéig részesülünk, —- előnyében pedig csak 6V2 0 /°-kal. Azt hiszem, hogy ez a közgazdasági kiegyezésben foglalt áldozatoknak i egy újabb, habár jelentékeny, de mégis elvi fontossággal biró újabb kiterjesztése. A másik indok, melyre hivatkozás történik, a czukoradónak 3.000,000-val való felemelése tekintetéből, a belfogyasztás emelkedése. De hiszen erre tekintettel volt az 1878-iki törvény is, mert tudjuk, hogy ott is a contingentirozott összeg évenkint V a millió frttal emelkedik. Azonban elfogadom, ho^y az ott foglalt arányoknál nagyobb arányokban emelkedik a monarchiában a czukorfogyasztás és ha egyszerűen arról volna szó, hogy a magyarországi kincstár javára a magyarországi fogyasztó egy talán könnyen elviselhető teherrel sújtassék, a kérdés egyszerűen állna előttünk, mert csak arról lehetne szó, hogy a pénzügyi helyzet az újabb adóemelést indokolja-e, vagy nem ? E kérdés azonban nem oly egyszerű. Mert nem szabad feledni, hogy az 1878-ik évi czukoradó törvény alapján, a magyarországi kincstárnak egy megkárosítása lépíettej tett életbe és törvényesíttetett.