Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-177

177. orsz; gos ülés november 28. 1879. 371 területben, mely Bosznia és Herczegovina által megnagyobbodik, várható és annak alkalmazása Bosznia és Herczegovina népességére. Ezt én nem discutiáloni. A másik csoportban azonban már a kiszámítási alapot nem ez a kulcs képezi, nem az, mennyi esik Bosznia és Herczegovina népességére a közös vámterület jövedelméből a népesség száma és fogyasztási képessége szerint, hanem az is belejátszik, minő vámjövedelmet fog nélkülözni Bosznia és Herczegovina annak folytán, hogy az osztrák-magyar vámterületbe bevonatik. Erre az okoskodásra nézve pedig nem hallgathatom el a következő észrevételt. Egyrészt érteni, hogy a magyar kormány ilyen indokolással nem léphetett a magyar parlament elé, de csodálkozom azon, hogy nem kérte a szomszéd-állam kormányát, hogy ezt az indokolást ő sem alkalmazza, minthogy a hírlapi nyilvánosság utján ezen hir Magyarországba is elmegy. Mert én alkalmazom ezen indokolást, a mi Ausztriához való viszonyunkra és azt mondom: mit szólana a lajthántúli, de mit szólna a méltányosan gondolkozó magyar ember is arra, ha mi azt mondanók: annak folytán, hogy Magyarország Ausztriával vámközösségben él, ilyen és ilyen ezikkek után hozzávetőleg ennyi és ennyi vámjövedelmet nélkülöz, tessék ezt az osztrák állampénztárból, Magyarországnak compensálni. Ez szórói-szóra ugyanaz lenne, mint a mit itt az osztrák-magyar monarchia Bosznia és Herczegovinával tenni szándékozik. Csudálkozom tehát, hogy ilyen indokolással egyáltalában a purlamentek elé lépni lehet. És ennek folytán nem is hiheíem, hogy ezen kiszámítási alap komolyan vétessék, hanem ezen 600,000 írtnak okát egészen másban keresem. Kimondatott ugyanis azon elv, hogy Bosznia és Herczegovinának beligazgatási szükséglete, ezen tartományok jövedelmeiből fedeztessék és kilátásba helyeztetett, hogy ez körülbelül sikerülni is fog. Hogy ez ígéretet be lehessen váltani, most ezen törvény keretében ajándékképen ezen tartományoknak oly jövedelmet szándékoznak előzetesen oda dobni, melyet azután már nem lesz szükséges alkotmányos utón megszavaztatni. Épen azért mondtam beszédem ekjén, hogy ez egyenesen a parlament, illetőleg már most a delegatió azon sovány ellenőrzési jogának kijátszására van irányozva, a mely még fennmaradt, hogy t. i. a pótlólag szükségessé vált közigazgatási kiadások, csak az ö megszavazása folytán tétethetnek folyóvá. (Helyeslés balfelöl) Ezeknek alapján kérem a szakasz ezen intézkedését mellőztetni és kérem a t. kormányt felhivatni arra, hogy terjesszen elő egy pótló javaslatot, melyben a Bosznia-Herczegovina számára kihasítandó összeg, az egyedüli helyes alapon számíttassák ki, azon alapon, minő mennyiségű vámjövedelem illeti meg e tartományokat népességűk és fogyasztási képességöknek számaránya szerint az összes tényleges vámjövedelemből, mely az igy megnagyobbított magyarosztrák-bosnyák vámterületen befolyni fog. Ez indítványomat ajánlom a t. háznak elfogadásra. (Helyeslés balfelöl.) B. Mednyánszky Árpád jegyző (olvassa az indítványt): „Miután az e szakaszban az oeeupált tartományok vám-jövedelméül megállapított 600,000 frtnyi összeg teljesen hamis alapokon tett számítások eredménye: e szakasznak erre vonatkozó utolsó kikezdése kihagy*tik és a kormány felhivatik, hogy a Boszniát és Herczegovinát megillető vámjövedelem összegére nézve a háznak pótló javaslatot terjesszen elő; melynél a kiszámítás alapját nem azon vámjövedelem képezi, melyet Bosznia és Herczegovina a vámközösség folytán állítólag nélkülözni fog hanem kizárólag azon quóta, ä mely a nevezett tartományok népességére, a megnagyobbított vámterület tényleges vámjövedelméből,fogyasztási képességük szerint esik." Baross Gábor előadó: Kötelességemnek tartom, hogy a most felolvasott indítványnyal szemben a bizottság elfoglalt álláspontját indokoljam. A közgazdasági bizottság maga is úgy tekintette a dolgot, hogy az előterjesztett adatok nem alkalmasak arra, hogy azokra biztos számítás alapittassék, Bosznia és Herczegovina vámjövedelmét illetőleg. Maga a bizottság is hangsúlyozta jelentésében, hogy azon kulcsot sem tartja elfogadhatónak, a melyet a két törvényhozás kormányai előterjesztéseikben elfogadtak: hogy a lélekszám szerint osztassék meg a vámjövedelem és pedig először a monarchia vámjövedelme, a monarchia lakosai és ehhez viszonyítva Bosznia és Herczegovina lakói szerint; mert — a mi különben a két kormány előterjesztésének ellentétes adataiból is kitűnik — a számítás ellenkező végpontokra vezet. A bizottság előtt tényként tűnt fel, hogy Bosznia és Herczegovina vámjövedelmét illetőleg, biztos adatokat nem lehet kapni, bár tény az is, hogy egyes években ezen jövedelem 2 usque 3 millió piaszternek mondatik, másokban a bosniai vámhivatalok állítása szerint, 2 millió piasztert tett, Roskievieh pedig és erie hivatkozott Ráth Károly képviselő nr is, 1868-ban 3'5—4 millió piaszterre teszi, mig Theodorovich 8 millióra teszi Bosznia és Herczegovina vámjövedelmét. Ezek az adatok feküdtek a bizottság előtt, a melyeket csak annyiban lehetett számba venni, a mennyiben hitelt érdemlőknek tekinthetők azok, a kik ezeket az adatokat közlik. A bizottság azonban eltekintett ez adatoktól és az elfogadás indokát arra az elvi megállapo47*