Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.
Ülésnapok - 1878-146
146. országos ülés október 2. 1879. 201 Van szerencsém bemutatni a t. háznak Rakovszky Géza, Trencsénmegye Trencsén választókerületében megválasztott képviselő megbízó levelét. Kiadatik az állandó igazoló bizottságnak. Van szerencsém jelenteni a t. háznak, hogy Kaezvinszky Ede Sárosmegye bártfai választókerületében megválasztott orsz. képviselő választása óta a 30 nap eltelvén a nélkül, hogy kérvény adatott volna be: Kaczvinszky Ede végleg igazolt képviselőnek nyilvánittatik. Tisza Lajos országgyűlési képviselő Szeged sz. kir. város kir. biztosául lett legkegyelmesebb kinevez tété se folytán, nemkülönben Bakay Nándor, Horváth Gyula, Jankovieh Miklós, Komjáthy Béla, Szemző Gyula és Végh Aurél országgyűlési képviselők a szegedi kir. biztosság tagjaivá lett kineveztetésük folytán, az 1875. évi I. t. ez. d) pontja értelmében a szükséghez képest távozási engedély megadatása iránt kérelmeznek. (Megadjuk!) Megadatik. Miklós Gyula orsz. képviselő jelenti, hogy a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium által a hazai borászat emelése ezéljából kormánybiztosul küldetett ki; s a megbízatás idejére távolléti engedélyt kér. {Megadjuk) Megadatik^ Irányi Dániel: Méltóztassék megengedni, t. ház, hogy ez alkalomból felkérjem a t. elnök urat, hogy mivel más képviselők is vannak, kik kormánybiztosi minőségben működnek: méltóztassék azokat is felszólítani, hogy jelentsék be, mikor neveztettek ki; minthogy a törvény megszabja azon határidőt, melyen túl képviselő kormánybiztosi hivatalt nem viselhet. Elnök: Nekem arról tudomásom nincs. (Felkiáltások: Jankovics Miklós! Kende Kanut! Dárday Sándor! Meczner Gyula!) A t. képviselő urak figyelmeztetése folytán utána fogok a dolognak járni. (Helyeslés.) Korizmics László képviselő ur szembaja miatt, mely szemének operáitatását szükségessé teszi, hat heti szabadságidőt kér. (Megadjuk!) Megadatik. Bemutatom a főrendiház elnöke négy rendbeli átiratát, melyek mellett az megküldi az országos levéltárnak elismervényeit a következő törvények eredeti példányainak az országos levéltárba lett elhelyezéséről: 1. Görögországgal kötött posta-szerződés beczikkelyezéséről; 2. a vágvölgyi vasút megvételéről; 3. az 1876. évi XXXIII. t. ez. 1-ső §-a 9. pontjának módosításáról; 4. a rendőri bejelentési intézménynek Budapest fővárosban életbeléptetéséről; 5. az 1878. évi XVII. t. ez. a) 10. fejezet 2-ik czíménél, és 20-ik fejezet némely czímeinél szükségesekké vált túlkiadások elszámolásáról és azok fedezésének jóváhagyásáról; 6. az erdőtörvényről; 7. az 1878. évi közösügyi rendkívüli kiadások fedezéséről; 8. Az 1873. évi IX. t. ez. 15. és 16. §-ainak módosításáról; 9. a vízszabályozási társulatokról szóló 1861. évi XXXIX. t. ez. módosításáról és kiegészítéséről ; 10. a Tisza és mellékfolyói mentében alakult vizszabályozó és ármentesítő társulatoknak adandó állami előlegekről ; 11. a közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség beszállásolásáról; 12. a közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség beszállásolásából keletkező teher arányosabb megosztása ezéljából a megyék által kivethető pótadóról; 13. a kassa-oderbergi vasút függő ügyeinek rendezéséről és az eperjes-tarnovi vasút magyarországi részével való egyesítéséről; 14. a kisbirtokosok országos földhitelintézetéről, — és 15. a magyar büntető törvénykönyv a kihágásokról. Az illető elismervények a ház levéltárába tétetnek le. Békés- és Gömörmegyék közönségei a közigazgatási bíráskodás életbeléptetése iránt mielőbb törvényt alkottatni kérnek. Békés-, Liptó-, Mosón- és Szebenmegyék közönségei, az 1875. évi XXI. és XXVI. törvénj'czikkekkel behozott, úgynevezett fényűzési adóknak eltörlését kérik. Békés-, Gömör-, Liptó- és Sopronmegyék közönségei, az 1876. évi XV. t. ez. IV. fejezetének kedvezményeit a köd által okozott károkra is kitérj esztétái kérik. Baranya-, Gömör-, Mosón- és Szepesmegyék közönségei, Nógrádmegyének feliratát pártolván, a betegápolási költségek fedezéséről szóló, 1875. évi III. t.-cz. módosítását kérik. Tornamegye közönsége, a betegápolási költségek fedezése, tekintetében az 1876. évi V. törv. czikknek oly módosítását kéri, miszerint minden honpolgár első sorban azon község kötelékébe tartozónak tekintessék, melyben őt a pótlólag alkotandó törvények életbeléptetése, mint állami lakost találandja. Torna-, Ugoesa- és Zemplénmegyék, Arad, Pécs és Szeged sz. kir. városok közönségei, az 1875. évi VII. t. ez. 19. §-át egy ríj törvény által megváltoztatni és a tiszta jövedelemnek kiszámításánál nem az 1867—72., hanem az 1872—77. évek átlagát kérik kiindulási alapul vétetni. Baranya-, Győr-, Vas-, Zaiamegyék és Arad sz. kir. város közönségei, a magyar gaz26*
