Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-83

gg 83. országos ülés Csatár Zsigmond: T. ház! (Halljuk!) Igen sajnálom, hogy akkor, a mikor a Duna folyamról volt szó, nem lehettem itt. Távol kellett lennem, hogy lássam azon szerencsétlenséget, mely a Tiszavölgyét pusztítja; de azt hiszem, még mindig hozzá szólhatok a dologhoz, mert általában más folyókról van szó. Én azt gondolom, t. ház, hogy ezen megnem nevezett más folyók alatt minden oly folyók érthetők, a melyeknek az anyatermészet által kijelölt úrjokon való folyását emberi mesterkélt kéz hozzáj árulta val kellett megszüntetni, annyival is inkább, mert egy 8 és Vs mértföldnyi vizáiról van itt szó, a melyet az emberi ész az anyatermészet által kijelölt rendes folyamából kiszorított és a parti lakosokat lázas állapotba, nemcsak elegészségtelenedésnek tette ki, hanem egy nagy vidék gabnakereskedését, gyümölcs- és szénaszállítását tette lehetetlenné. Én azt gondolom, f. ház, hogy a soroksári kis Dunaág szabályozása ezen 20,000 írttal keresztülvihető, mert az van mondva, hogy más folyókra irányoztatik elő. Nem hiszem, hogy indiscrét lenne, hogy ha e kérdésbe belevonom ezen ma holttá tett, de örökös felfolyás által nyári időben a nap heve folytán bűzhödtté vált egészségtelen levegőt árasztó folyót és aunak rendezését kérem. Kérhetem ezt annyival is inkább, mert ott mintegy 30—40,000 lakónak vagyona és élete van veszélyeztetve. Következéskép tisztelettel kérem a t. minister urat, hogy a magyar államkincstárnak mi hasznot okozott az, hogy ott a Dunaágat elzárva, Csepel szigetét ez által ily kis vízállás mellett is vizzel kellett boríttatni és van-e kilátás arra, hogy az anyatermészettel daczoló emberi erő ezen folyamot még valaha hajózhatóvá fogja tenni. (Helyeslés a szélső balon.) Péchy Tamás közmunka és közlekedési minister: T. ház! Nekem ugyan illő a hozzám intézett kérdésekre felelni, de ezt csak a t. ház engedelmével tehetem akkor, a mikor a napirendre nem tartozó kérdésről van szó; a szóban levő kérdés pedig e tétellel semmi összeköttetésben nincs. Ha azonban méltóztatnak megengedni, elmondom véleményemet. (Halljuk !) T. ház! A soroksári Dunaág elzárásának valami speciális haszna Magyarországra nézve az igaz, nincs. Ez az 1870 — 74-ig terjedő idő alatt, tehát akkor történt, mikor én még nem voltam minister; s igy nekem csak azon tényekkel kellett számolnom, a melyeket találtam s az előbbi állapotot helyre nem állíthattam, mert az ország 1.600,000 frtot költvén ezen gátra, én azt szét nem hányathattam. A mi azonban azt illeti, a mit a t. képviselő ur méltóztatott érinteni, hogy ez a Dunaág, mint viziut használhatóvá tétessék, arra nézve igenis márezius 11. 1879. van valami, egy terv, a mely a zsilipeket, melyek a gáton léteznek, felhasználja és a viziutat használhatóvá tenni szándékozik és e tervet akkor, a mikor az veszély nélkül foganatba vehető, a t. háznak azon czélból előterjeszteni szándékozom, hogy miután az csakugyan nem kerül nagy költségbe, a vidéknek lényeges javára szolgál és veszély nélkül tétethetik, annak eszközlését megengedni méltóztassék. De addig, míg gátak nincsenek, míg attól lehet félni, hogy azon kis folyó igen nagygyá nőheti ki magát, addig ezt nem lehet keresztülvinni. (Helyeslés.) Elnök: Az előirányzott 20,000 frtot a t. ház megszavazza. Antal Gyula jegyző (olvassa): 5. Öntözés szempontjából teendő műszaki tanulmányok előmozdítására és az öntözés berendezésére 4000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvas): A Drávaszabályozási munkákra 20,000 frt. Elnök: T. ház! Az egyik tétel visszautasittatott a pénzügyi bizottsághoz, ennélfogva az 5-ik czím alatt viziutak fenntartása és építésére kért összes kiadást nem lehet most megszavazni, mert függőben maradt az ordas-fajszi vonal szabályozására vonatkozó egyik tétel. Dániel Ernő előadó: T. ház! A pénzügyi bizottság a kezelés és fenntartás rovatai között, továbbá az új építkezéseknél az egyes tételek alrovatai között, külön-külön az átruházási jog megadását ajánlja. (Helyeslés jobbról.) Simonyi Ernő: T. képviselőház! Én azt hiszem, hogy ha azt akarjuk, hogy valami eredményök legyen a mi budget-tárgyalásainknak, akkor ezen átruházási joggal hagyjunk fel, mert mindenki, a ki valaha budgettel foglalkozott, tudja, hogy ez a budgetnek lényegét megsemmisíti. Hisz akkor ne szavazzunk meg az egyes tételekre ennyit vagy annyit, hanem szavazzuk meg egyszerre a milliomokat és akkor legalább kénye-kedve szerint gazdálkodhatik a minister. Én azért határozottan ellene vagyok az átruházási jognak, mert az a képviselőház befolyását a budgetre megsemmisíti. Adja elő a minister ur, hogy mire van szüksége és mire nincs, de hogy az egyik tételnél valamit lehúzzon és azt a másikhoz hozzáadja, az nem engedhető meg, különben egészen más történhetik, mint a mit mi szándékozunk. Péchy Tamás közmunka- és közlekedési minister: T. ház! ha arról lenne szó, hogy minden egyes tétel között adassék meg az átruházási jog, akkor igaza lenne az előttem szólott t. képviselő urnak; de én csak azt kértem, hogy a kezelés egyes tételei s a fenntartás szintén egyes tételei közt adassék meg az átruházási jog, mert utoljára nem lehet előre bizto-