Képviselőházi napló, 1878. II. kötet • 1878. november 27–1879. február 7.
Ülésnapok - 1878-41
212 **' orsz ^ os fliés deczeniber 21.1878. tátik elfogadni, (Elfogadjuk!) az átalános vitatkozást megnyitom, melyben az első szó az előadót illeti. Baross Gábor előadó: T. képviselőház! Az osztályok előadóiból alakult központi bizottságban minden egyes osztály előadója osztályának megbízásából kijelentette volt, hogy a tárgyalás alá vett törvényjavaslatot átalánosságbau és részleteiben osztálya elfogadja; s igy méltán felvehettem a jelentésbe azon kifejezést, hogy a központi bizottság a német birodalommal f. hó 16-án kötött kereskedelmi szerződést úgy átalánosságban, mint részleteiben egyhangúlag elfogadta. E perczben tisztemet teljesítendő, rövid lehetek az elfogadás indokolásában. Első sorban bátor vagyok hangsúlyozni azt, a mi különben is már másutt több oldalról hangsúlyoztatott, hogy a Németországgal kötött ezen szerződés, átalános és nem tarifa-szerződés. Ennélfogva átalában a két birodalom köztti forgalomra vonatkozik, az 1879. év január 1-én életbe léptetendő átalános vámtarifának tételei lesznek mérvadók. Midőn ezt hangsúlyozom, bátor vagyok egyszersmind a t. háznak a központi bizottságban kifejezett átalános indokok szerint indokát adni annak, hogy miért fogadtatott el ezen szerződés és miben állanak annak előnyei. Az előterjesztés, melyet a kormány ezen törvényjavaslat kapcsán benyújtott, vázlatát adja azon hosszadalmas tárgyalásoknak, melyek a két birodalom között egy kereskedelmi szerződés megkötésére vonatkozólag folytak. Három irányban különösen nehéz a magyar kormány helyzete. Az egyik a viszony, melyet az osztrák kormány, mint szövetséges társ magatartásában nyújt és mely magatartásra vonatkozólag már a vám- és kereskedelmi szerződés tárgyalásánál nem egyszer hangsúlyoztatott, hogy némely érdek-ellentét a monarchia két állam között megnehizíti a vám-és kereskedelmi szerződésekre vonatkozó tárgyalásoknak vezetését, és illetőleg sok tekintetben gátolja, hogy Magyarország speciális érdekei minden tekintetben érvényre emeltessenek. A másik nehézség, a mely már itt magában Magyarországban található fel, az állam pénzügyi helyzete, mely mindenek felett igényli azt, hogy a vámtételek meghatározásában nem pusztán nemzetgazdasági érdekek legyenek mérvadók, hanem egyszersmind pénzügyi tekintetek is, melyek mint emlitém, az ország pénzügyi helyzete és illetőleg viszonyainak rendezéséhez némileg segédkezet nyújthatnak; a harmadik akadály és nehezitője a magyar kormány álláspontjának a német birodalom kereskedelmi politikai irányzatában is keresendő; mert nem lehet tagadni azt, hogy Németország az utóbbi években oly politikát kezdett követni, a mely politika bár más államokban is találja ismétlését, mégis szerfelett megnehezíti a kereskedelmi szerződés és vámtarifa megkötését. Mindennek daczára is, az osztrák-magyar monarchia mindkét államának kormányai megkötötték a kereskedelmi szerződést Németországgal, a mely kereskedelmi szerződés fő előnyeként minden esetre kiemelendő, hogy az 1879. január 1-én életbe léptetendő átalános vámtarifa mellett a két birodalom köztti forgalomra vonatkozólag, egy minden esetre előnyösebb helyzetet hoz létre ; A mi átalában véve a tarifa tételeit illeti : már akkor, midőn az átalános tarifa tárgyaltatott, ki lett tüntetve, hogy annak nem egy tétele alacsonyabb az 1868-iki német szerződés tételeinél, mint pl. az állatok vámja. És hangsúlyoztatott. hogy még azon vámemelések is, a melyek az osztrák ipar érdekében hozattak, sem mennek túl s nem hoznak létre jelentékeny különbséget az 1868. VII. t.-cz.-ben foglalt német egyezmény tarifa-tételeinél. A mi ezen szerződésnek előnyeit illeti, bátor vagyok mindenekelőtt utalni arra, hogy a forgalom a két birodalom köztt határozott könnyítéseket és kölcsönös kikötéseket tartalmaz, a mit különösen a vasutakra vonatkozólag felvett újabb intézkedések igazolnak. Továbbá fentartatott a vámkartell, a melynek jelentősége pénzügyi tekintetben kétségbe nem vonható, s a melynek jelentősége, mint az az előterjesztésben meg van érintve, fokozódik az által, hogy az általános vámtarifa pénzügyileg előnyös tételei ez által szinte védelemben részesittetnek. S végül előnye ezen kereskedelmi szerződésnek mindenesetre az appretur-eljárás fentartása. E tekintetben utalhatok a legközelebbi múlt történetére és azon tényre, a mely szerint az osztrák birodalmi tanács nemzetgazdasági bizottságában épen az appretur- eljárásra vonatkozólag hozatott egy határozat, a melyben az illető bizottság kijelentetni kívánja a képviselőházban, hogy az osztrák kormány az appretureljárás lassanként! megszüntetésére törekedik. Ennek ellenében mint tényre hivatkozhatom arra, hogy Magyarország érdekében áll ezen eljárás fentartása s hogy ezen eljárás magában a szerződésben is fentartatik. Ezen eljárás megszorításokat is tartalmaz és egy külön egyezségben és külön megállapított szabályzatban közös eljárási módozatot tartalmaz, melyre vonatkozólag csak azt említem fel, hogy ezen módozatban, melyre különben már a vámtarifáról szóló 9. czikkben utalás történt, azon meg-
