Képviselőházi napló, 1875. XVIII. kötet • 1878. május 21–junius 29.

Ülésnapok - 1875-417

417. országos ülés február 26. 1878. 311 lom, hogy épon az utolsó időben kiadott kormányrendelet, a melyet a lapok emiitettek, nem volt a fővárosra nézve megnyugtató, inert abban a csepelszigeti védgát emelését méltóztatott elrendelni. Már engedelmet kérek a t. minister úrtól, nem kell ahoz valami nagy tudományú mérnöknek lenni, hogy azt felfoghassa az ember, hogy a csépelsz igeti védgát emelése Budapest főváros veszélyeztetését fogja okozni. Annyi legalább bizonyos, hogy a legutóbbi két nagy árvíz alkalmával csak annak köszönhette a vizveszély elkerülését a főváros, hogy a viz a Csepelszigetnél utat tört magának és ott lefolyhatott. Most a t. minister ur elrendelte, hogy a csepelszigeti védgátakat emeljék. Nem tudom, méltóztatott-e a t. minister ur számításokat tétetni, hanem azt hiszem, hogy ez egy pár milliójába fog kerülni az országnak és Pest-Pilis-Solt- és Kis-Kuninegyónck ; de hogy lesz-e pénze, azt már nem tudom. De az akarat megvan arra, hogy felépíttessék, mi által Budapest főváros veszélyeztetve lesz. Méltóztatott azt mondani a minister urnák, hogy csak most telettek számitások és eszközöltettek tanulmányozások és hogy ezelőtt erről nem volt szó. Engedelmet kérek, de mikor a soroksári ágnak elzáratása hirül jött, Budapest főváros lakói és hatósága feljajdullak és felkérték a kormányt, hogy ezt ne tegye, mert a főváros ez által veszélyeztetve lesz. mit később a körülmények be is bizonyítottak; mivel 1838-tól fogva 76 ig valami különös magas vízállás nem volt. A medret és a folyást akkor kellett volna tanuliuányozíatni, mikor a viz rendes és százados medrében volt. Mikor a soroksári ágat elzárták, igen természetes, hogy a Csepelszigeten volt kénytelen a viz magának utat törni, mivel a kősziklákat nem távolították el. Méltóztattak volna tehát előbb a kősziklákat szétrobbantani, hogy a Dunának lett volna menete, s ekkor meg lett volna a Csepelsziget is mentve. Csak ennek megtörténte után lett volna helyén a soroksári ágnak elzárása. Harmadik kérdésem arra vonatkozott, hogy maga Budapest fővárosa fölkérte a ministeriumot, hogy méltóztassék egy vegyes bizottságot szakférfiakból ós gyakorlott polgárokból kiküldeni, kik a Duna folyását ismerik, mert azon éltek és dolgoztak, mert az asztalnál végzett kiszámítások a viznek nem parancsolnak. Azon együgyű egyének, kik gyermekkoruktól fogva folytonosai/ a Dunán dolgoznak, a szakfórfiaknál a Dunát jobban ismerik. Ezért voltam bátor a minister urnák előterjesztt-ni, hogy miután mindeddig nem volt szerencséje Budapestnek a ministerium által öszszehítt tanácskozmáuyhoz, méltóztassék ezt összehívni. Hogy miért oly mostohagyermeke a főváros a kormánynak, azt megmagyarázni nem tudom ; de a valószínűség a mellett harczol, hogy nincs rá szüksége. Miután a t. minister ur most azt tetszett kijelenteni, hogy ezen vegyes bizottmányt össze fogja hívni, ennélfogva harmadik kérésem önmagától elesik. Én pedig mindaddig, inig a soroksári ág ki nem nyittatik: a minister ur válaszát tudomásul nem vehetem. Péchy Tamás közmunka és közlekedési minister: Csak két megjegyzést kívánok t. ház tenni. (Halljuk! Halljuk\) Mindenekelőtt a t képviselő ur azt mondotta, hogy nem a mérnökök, a kik a szobában teszik a kiszámítást, hanem azon polgárok isinerik a Duna folyását, a kik a Dunán éltek. Engedelmet kérek, ez nem áll Ha a mérnökök a szobában ülnek, ós a Dunán méréseket nem eszközölnek, meglehet, hogy annyit sem tudnak, mint a legegyszerűbb polgár, de ha ők sondirozások, hetek ós hónapokon át tett tanulmányozások alapján számítják ki a víznek erejét, a talaj mélységét, és az erőknek egymásra való hatását: ez a számítás mégis valamivel alaposabb lesz, mint az, a melyet azon ember tesz, a ki a maga ideája szerint jár el. Csak most látom, hogy mennyire nem helyesen jártam volna el, ha azon vegyes bizottmányt összehívom, a nélkül, hogy alapos számításokat adhattam volna, mert a priori megtörtént volna, az, hogy ott keresték volna a sziklákat, a hol azok nincsenek ós aem ott robbantottak volna, hol azok tényleg vannak, vagy hol a robbantás szükséges, mert csak a kotrásoknál tett tapasztalatok nyomán tudjuk csak azt, hogy hol vannak sziklák és hogy minő azoknak hatása? Csak még azt az egyet kell megjegyeznem, hogy én az igaz, hogy a Csepelsziget lakosságának folyamodására azt, mit a képviselő ur óhajt, nem írhattam, hogy t i. azoknak védekezni a viz ellen nem szabad, mert a törvény rendeli azt, hogy e tekintetben intézkedés történjék s ezt Pestmegyóre biztain. Nem tudom, mit gondolt a képviselő ur. mikor felhozta ezt. mintha az ország milliókat akarna e ezélra költeni. Ezen téves állitásnak, valamint annak megezáfolására, mit a képviselő ur oly határozottan állított, hogy Budapest városának veszedelmét képezi e védgát építése, számításaim fognak adatokkal szolgálni, és igy a képviselő ur befogja ismerni, hogy helyesebb lesz, hogy akkor, midőn adatokat lehet felmutatni, hívjam össze Pest városának megbízottjait is. Elnök: Méltóztatik a t. ház a közlekedési minister ur válaszát, melyet Sztupa György képviselő ur interpellátiójára adott, tudomásul venni ? (Igenl Nem!) A kik tudomásul veszik, méltóztas-